1457 találat a(z) áfalevonás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ügyfelünk egy ír cégtől tollakat vásárolt, amelyre a cég logója, illetve a 20. évforduló felirat került. Ezeket a tollakat 20 éves évfordulója alkalmából üzleti partnereinek ajándékozza. A számlán áfa nem került feltüntetésre, az ír cég, valamint ügyfelünk közösségi adószáma azonban igen. Ebben az esetben a számla áfatartalma levonható-e, valamint egyéb közterheket, járulékokat kell-e fizetni az ajándék tollak után? A számla nettó 38 940 forint összegű, és 150 darab tollról szól. Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiegészítő kérdésünk a következő: a bérbeadott ingatlan levont áfáját értékesítés esetén a használatba vételtől számított 240 hónapon belüli értékesítés esetén ki kell-e igazítani? Ha igen, akkor a 240 hónap a felújítástól vagy az eredeti használatba vételtől számít? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar kft., amely Németországban ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást végez. Kérdésem az, hogy ebben az esetben be kell-e jelentkeznie Németországban adóalanynak? Ha nem kell bejelentkeznie, akkor a Németországban megvásárolt anyag költsége, egyéb szolgáltatások – például szállásköltség, üzemanyagköltség – után hol és hogyan vonhatja le az áfát? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy társaság egyik beszállítójának adószámát törölte az adóhatóság. A lekért cégkivonat szerint az adatok a következők: 21 A cég adószáma Adószám státusza: törölt adószám Státusz kezdete: 2016. 02. 26. Változás időpontja: 2016. 02. 26. Bejegyzés kelte: 2016. 03. 31. Hatályos: 2016. 02. 26. (CK- 2016.04.02.) -... Az adólevonási jog érvényesítésének alapfeltétele, hogy a számlát létező, valós adóalany állítsa ki, hiszen ellenkező esetben nem került sor az áfa másik adóalany által történő áthárítására, és így levonható adóról sem beszélhetünk. Kérdésem a következő: a törölt adószámú vállalkozástól befogadott (ekkor még nem tudtuk, hogy törölték az adószámát) számlák áfatartalmát mely időponttól nem igényelhetjük vissza? Február 26-ától, március 31-étől, vagy netán a közzététel napjától (2016. 04. 05)? Ezen számlák áfatartalmát már nem is lehet visszaigényelni? A már bevallott időszakról kell-e önrevíziót végezni? A társaság viselkedését nem kommentálom, mivel az adószám törlését bizonyára megelőzte más intézkedés is. Ráadásul a cég a tevékenységétől is el lett tiltva (március 31-én, megjelent a cégközlöny április 5. számában.) A társaság az áprilisban kiszállított árukról a mai napig is állít ki számlát. Kérem szíves állásfoglalásukat a számlabefogadó szemszögéből nézve. Köszönettel: Szennai István

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy német cég leányvállalata vagyunk. Gyakran jönnek hozzánk az anyacégünktől ottani alkalmazottak, vezetők, akik több napot töltenek Magyarországon. A szállás díját mi fizetjük. A szállásdíj áfáját levonásba helyezhetjük-e? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfát az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó fakitermeléssel foglalkozik, és traktorokat is használ a fakitermelésben. A traktorokhoz felhasznált gázolajról számla alapján vonja le az áfát. A 60/1992. (IV.1) kormányrendelet alapján a fogyasztási norma 3,5 liter/köbméter. Kell-e valamilyen külön nyilvántartást vezetni a felhasznált gázolaj mennyiségéről, ha a számlák alapján felhasznált gázolaj mennyisége nem több mint a 60/1992. (IV.1) kormányrendeletben meghatározott mennyiség? Ha nem vezet külön nyilvántartást, és nem több a fogyasztás, mint a 60/1992 (IV.1) kormányrendeletben meghatározott norma, akkor levonható-e a számlára vásárolt gázolaj áfája? Ha szeretne kamionrakással és fakiközelítéssel is foglalkozni a vállalkozó, akkor milyen nyilvántartást kell vezetni a gázolaj elszámolásához (mivel régiek a traktorok, nincs bennük üzemóra)? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015. 06. 20-án jelent meg egy cikk (A telefonszámla elszámolása, könyvelése) a telefon áfája kapcsán. Abban az jelent meg, hogy először számolom a telefon értékének 20 százalékát, amit leadózok. Ez eddig rendben van, de a cikkben az szerepel, hogy csak a fennmaradó összeget oszthatom meg 70-30 százalékra az áfa-visszaigénylés tekintetében. Ezzel szemben a könyvelői gyakorlat az, hogy a telefonszámla bruttó értékét 70-30 százalékra bontjuk, a 70 százalék áfája visszaigénylésre kerül, és a telefonszámla bruttó értékének a 20 százalékát átvezetjük az 55-re, és megfizetjük utána az adót. Hiszen az áfatörvény eleve a feltételezett magáncélú használat miatt nem engedi a 30 százalék után az áfalevonást. Kérdésem tehát, hogy helyes-e a cikkben megjelent számitási menet, feltételezve, hogy nincs telefonszámla továbbszámlázás, és nincs tételesen vezetve a magáncélú használat?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó rendszámmal ellátott motort kíván vásárolni a cégbe. A vállalkozás építőipari tevékenységet folytat. Kérdésem az lenne, hogy elszámolhatja-e költségként a motor vételárát? Ha igen, akkor a jövőben a javítási költségeket is? Ha most magánszemélytől veszi a motort, és az egyéni vállalkozása áfakörös, akkor amikor eladja, áfásan kell eladnia? A motorba tankolt üzemanyag elszámolható? Az üzemanyag áfája vonható? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban 36 hónappal korábban (a rendelkezés szempontjából egész hónapként beleszámítva a bejelentkezés hónapját is) beszerzett termék tekintetében a természetes személy adóalany (egyéni vállalkozó), ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el – feltéve mindkét, fentiekben felsorolt esetben, hogy birtokolja a nevére szóló, az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumot – levonásba helyezheti-e az áfát? Azt tudom, hogy a költségei között elszámolhatja, de az szja-törvény 11. melléklet d. pontja szerinti estekben az áfáját is levonásba helyezheti? Sajnos erre vonatkozóan nem találtam az áfatörvényben hivatkozást. Köszönöm válaszát. Üdv.: Lázárné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2002-ben vásárolt egy ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt. Az áfát akkor levonásba helyezte. Az ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint vendéglő (nem lakóingatlan). A valóságban hostelként (szálloda, közösségi szálláshely) működik. A kft. az évek során karbantartásokat végzett az ingatlanon, abban áfaköteles tevékenységet végzett. Most értékesíteni kívánja az ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt egy cégnek (nem magánszemélynek). Az áfatörvényben meghatározott figyelési időszak miatt keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége? Jelenleg nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés tekintetében adókötelessé tétel alá. Ha nem jelentkezik be az adókötelessé tételre, hogyan kell számlát kiállítania, keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Másik esetben, ha bejelentkezik (úgy tudom, ezt az értékesítést megelőzően is megteheti), akkor hogyan fog számlát kiállítani, kell-e áfát fizetnie? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság a tulajdonában lévő, bérbeadott ingatlanát felújítja oly módon, hogy a felújításhoz szükséges anyagot a társaság veszi meg, míg a munkát vállalkozó végzi el. Ingatlan-bérbeadás tekintetében áfa izetési kötelezettséget választott a társaság. Kérdésünk, hogy ez esetben levonható-e a felszámított áfa? Ez saját rezsis beruházás-e így? Az áfabevallásban beruházásként szerepeltetni kell-e a felújítást? Az áfa a beruházás elkészültekor vagy folyamatosan levonható a számlák alapján? Ha az ingatlan értékesítésre kerül, a 240 hónapos szabály szerint kell-e az áfát befizetni? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Különbözeti áfát választotta az egyik ügyfelem, aki használtgépkocsi-beszerzéssel és -értékesítéssel foglalkozik. Amikor megveszi a használt gépjárművet, néhány elemét a gépkocsinak (lámpa, lökhárító) felújítja. Az alkatrészek és a munkadíj áfája levonásba helyezhető? A különbözet számításánál az értéknövelő beruházással lehet számolni? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Sz.A.

Kérdés

2014. évi áfaellenőrzés kapcsán megállapításra került, hogy a társaság III. negyedévi áfabevallása teljesen rossz adatokat tartalmazott. Sem a fizetendő, sem a visszaigényhető adó nem volt számlánként beazonosítható. Csak az elszámolandó (fizetendő) adó egyezett. Ez egy könyvelői, illetve – valószínűleg – programhiba volt, amit a könyvelő nem vett észre, hiszen az elszámolandó adó egyezett. Az M-es részletező bevallás is ezt egyértelműen alátámasztja, hiszen a részletező lapokon nagyobb összeg szerepelt bevétel és kiadás oldalon is, mint a bevallás fő soraiban. Az Art. 34. paragrafusa szerint az adóbevallás helyességét a 26. §-ban foglalt esetben az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Köteles lett volna-e a bevallás helyességét vizsgálni a NAV? Ehelyett az adóhatóság a fizetendő adót megállapította, és a visszaigényelhető áfát (13 millió forint) jogosulatlannak vette, holott a számlák rendelkezésre álltak. Így 13 millió forint áfahiányt, 50 százalékos adóbírságot és 600 ezer forint késedelmi pótlékot állapított meg egy hibás bevallás miatt. A könyvelésben (466, 467) beszámolóban minden szabályosan szerepel, a számlák rendelkezésre álltak, áfaanalitikában szerepeltek, csak a bevallásban rossz adatok mentek át. Mindez az ellenőrzéskor derült ki. 2014. évi ellenőrzés volt, minden hibátlan, ezt leszámítva .Várom válaszukat, milyen lehetőség van, vagy ellehetetlenítették a vállalkozásomat egy könyvelési hiba miatt. A könyvelő nyilatkozott a hibáról, mindent elismer, de minden hiába! Tisztelettel: Péter Zsuzsanna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytató kft., melynek szervezésében egész napos szakmai rendezvényre kerül sor. A rendezvényen a vetőmag-kereskedő cégek képviselői jelennek meg, akikkel marketingszolgáltatási szerződést szeretnénk kötni. Ennek értelmében társaságunk lehetőséget biztosít a reklámanyagaik (például plakát, szórólap) kihelyezésére, illetve a rendezvényhez kapcsolódó sajtómegjelenések során megemlítjük az adott céget. Ennek ellenértékeként fix összeget fizet társaságunknak a "szponzor" cég (cégek). Helyesen gondolom-e, hogy ebben az esetben áfás számlát vagyunk kötelesek kiállítani (27 % áfával növelten) marketingszolgáltatás megnevezéssel? Amennyiben az egész napos rendezvény végén az összes vendéget meghívjuk egy vacsorára, ennek a költsége reprezentációnak minősül, és az áfája nem vonható le, illetve szja, valamint ehoköteles lesz? A szakmai részhez kapcsolódóan felmerülő szállítási költség (a központunkból a szakmai rendezvény helyszínére) elszámolható költségként, és az áfája levonható? Segítségét előre is köszönöm! Tímea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cég által bérelt lakás esetén, amit a cégvezető és tulajdonos használ, amikor a cégnél tartózkodik, 1. az áfa levonható-e, 2. a cégnek keletkezik-e a bérlet után szja- és ehokötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Fehér Mária

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített végelszámolás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Harmadik országbeli import, EU-s számla

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Jóváíró vagy helyesbítő számla

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink