1279 találat a(z) áfalevonás cimkére
Nyíltvégű pénzügyi lízing
Kérdés
Üdvözlöm! Elnézését kérem, hogy (valószínűleg) sokadszorra teszek fel ezzel kapcsolatban kérdést, de én még mindig bizonytalan vagyok, és ügyfelemnek nem merem határozottan azt mondani, hogy nyugodtan lízingeljen gépkocsit, és vonjuk az áfát. Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingbe vételénél többször említik, hogy levonható az áfa (bizonyos feltételekkel és összegben, amint az Önök tájékoztatója írja). Viszont, ha a futamidő végén a társaság tulajdonba veszi, "megvásárolja" a személygépkocsit, nem lép be az áfatörvény tiltása az áfalevonásra? A NAV nem tételezi fel, hogy a futamidő alatt csupán részletfizetésről van szó, és megkérdőjelezi az áfa levonásának jogszerűségét?
Lakásfelújítás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk lakásfelújítással, illetve a felújított lakások bérbeadásával foglalkozik. A felújítások lehetnek építésiengedély-köteles tevékenységek, illetve építési engedélyhez nem kötött tevékenységek is. Cégünk a lakás-bérbeadási tevékenységét áfásan végzi. Kérdéseink az alábbiak lennének: 1. A lakásfelújításokkal kapcsolatban az anyagok, illetve szolgáltatások áfája levonásba helyezhetőek-e? 2. Amennyiben igen, akkor hogy alakul a levonásba helyezett áfa abban az esetben, ha a jövőben úgy alakul, hogy a lakásbérbeadást áfamentesen szeretnénk folytatni? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan-átalakítás
Kérdés
Cégünk 2014. évben felszámolásból vásárolt egy tárolót. Az ingatlan így szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Az önkormányzat nyilvántartása szerint a tárolóból a felszámolásra került cég kialakított egy 69 és egy 120 négyzetméter alapterületű lakást, melyre 2003. évben megkapta az építésügyi hatóságtól a használatbavételi engedélyt is, de nem intézkedett a földhivatal felé az ingatlan átminősítésének bejegyzéséről. Cégünk szeretne ebből a "tárolóból" a két lakás helyett 5 darab lakást kialakítani, melyhez az önkormányzat hozzájárul, és a munkálatok elvégzése után – amennyiben a lakások megfelelnek az előírásnak – ki is adja a hatósági bizonyítványt, amivel a földhivatalnál át lehet minősíteni a tárolót lakásokká. Cégünk ingatlanértékesítés tevékenységre nem jelentkezett be áfa alá. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az ingatlanokat áfásan kell-e értékesíteni, és ha áfásan kell, akkor az ingatlanra fordított költségek áfája visszaigényelhetővé válik-e?
Korábbi évre szóló számla elszámolása
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves állásfoglalását. Egyik ügyfelünknél előkerült egy elszámolatlan számla 2012. decemberből, most, 2015 végén. A számla tartalma bérleti díj 2012. 12. hónapra. Szeretnénk elszámolni a könyvekben a számlát a 2015. évre. Első kérdésünk, hogy – mivel nem 2015. évi bérleti díjról van szó – kell-e adóalapot emelni társasági adóban a számla értékével, ha 2015-ben elszámoljuk? A másik kérdésünk az, hogy az utólag elszámolandó 2012. 12. havi számlán szereplő áfát levonhatjuk-e a következő (2015. novemberi) áfabevallásban? (A számlán szereplő bérleti díj a 2012. évi vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség volt). Segítségét nagyon köszönjük!
Áfa
Kérdés
1999-ben a társaság vásárolt a Balatonon egy társasházban egy lakást. Ezt azonnal átminősítette irodára. Az ingatlant áfásan vették, de egy bizonyos tévedés miatt annak áfája nem lett levonva. Már az ehhez tartozó bevallások nincsenek meg. Most értékesíteni kívánja a ingatlant egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy megteheti-e áfamentesen? Hogyan jár el törvényszerűen a társaság?
Ingatlanon végzett beruházás áfája
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlant bérel, melyen 2013. évben körülbelül bruttó 900 ezer forint beruházást eszközölt. A cég felmondta a bérleti szerződését, és a beruházás értékét az ingatlan tulajdonosával meg kívánja téríttetni. 2013. évben a beruházás utáni áfát nem helyezte levonásba, miután a bérelt ingatlan lakásként van minősítve. A beruházás értékét áfásan kell továbbszámlázni? Ha igen, akkor utólagosan levonásba helyezheti a 2013. évi beruházás áfáját? Köszönettel: Novák Eszter
Ingatlaneladás áfája
Kérdés
Egy kft. 1992-ben épített egy ingatlant, ami telephelyként szerepel az ingatlannyilvántartásban. Az előzetes áfát levonásba helyezte. 2007. évben a kft.-ből kivált a tulajdonosok egy része, és az 1991-ben épített ingatlan egy részét is megosztották és az új kft.-vel együtt az ingatlan egy része is kivált. Kérdésem az, hogy, ha a tovább működő kft. értékesíteni szeretné az ingatlanát, akkor hogyan alakul az értékesítés áfája? Az ingatlan szerzési éve 1992 lesz-e?
Irodából lakás áfakérdés
Kérdés
Társaságunk 2011-ben vásárolt magánszemélytől egy nem lakáscélú ingatlant, melyben azóta a székhelye van, illetve egy részét bérbeadással hasznosította (a bérbeadás áfásan történt/történik). Az ingatlant – a könnyebb hasznosíthatóság érdekében – három kisebb egységre bontottuk, a beruházás Áfáját levonásba helyeztük. Jelenleg úgy tűnik, hogy lakásként tudnánk értékesíteni a kialakított kisebb ingatlanokat. A társasházzá alakítás, illetve az ingatlan lakáscélú átminősítése még nem történt meg. Kérdéseim: Ha a társasházzá alakítás során három lakáscélú ingatlant alakítunk ki, azokat értékesíthetjük-e áfamentesen, ha az áfatörvény 86. § ja) pontja szerinti első rendeltetésszerű használat még nem valósul meg az értékesítésig? (Rendeltetésszerű használaton a lakáscélú használatot értem, hiszen az ingatlan rendeltetése megváltozna a társasházzá alakítás során). Ha áfamentesen értékesíthetőek a lakások, akkor jogos volt-e az átalakítás költségeinek áfáját levonásba helyezni? Üdvözlettel: Szilassy Szilvia
Ingatlanfelújitás kivezetése
Kérdés
A bt. tevékenységét a magánszemély tag tulajdonában lévő épületben végzi. A tevékenység végzéséhez 2006. évben a társaság a műhelyt felújította 3 millió forint értékben. Az épületet kizárólag a társaság vállalkozási tevékenységéhez használják. A bt. az ingatlan tulajdonosának bérleti díjat nem fizetett. A felújítás után az áfát visszaigényelte. Az ingatlant a magánszemély hitele miatt banki jelzálogjog terhelte. A banki hiteltörlesztés elmaradása miatt, a végrehajtás elkerülése érdekében az ingatlan tulajdonosa (a magánember) értékesíteni kényszerült az ingatlant. A vevő egy kívülálló kft. Fentiek miatt a bt. könyvelésében szereplő ingatlanfelújítás értékét (mely még nettó 2,2 millió forint) ki kell vezetni terven felüli értékcsökkenés vagy selejtezés formájában. Melyik eljárás a helyes? Abban is kérném segítségét, hogy a felújítás értékének kivezetésekor keletkezik-e a bt.-nek áfafizetési kötelezettsége, esetlegesen bármelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.
Adószám-felfüggesztés alatt álló adózó áfa könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek felfüggesztették az adószámát, ezért nem vonhatja le a költségszámláiban lévő előzetes áfát. Kérdésem, hogy hogyan könyveljem a le nem vonható áfát. Ugyanis, ha visszakapja az adószámát a későbbiek során, akkor utólag levonhatja a le nem vont áfát. Ha nem kapja vissza az adószámát, valószínűleg kényszertörlésre fog kerülni. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a le nem vont áfát, az véglegesen elvész? Üdvözlettel várom válaszát.
Rendezvény adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni, hogy foglalja össze egy céges rendezvény adóvonzatát. Itt felsorolást szeretnék kérni, hogy mi minden is tartozhat ide (nyilván a teljesség igénye nélkül). Pár szóban bemutatom a saját problémás esetemet. Van egy céges nagy rendezvény, nagy létszámú résztvevővel, fizető és nem fizető (VIP) vendégekkel. A rendezvény a cég tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, nem a szórakoztatásról szól, de nyilván vannak ilyen elemei is. Van étel és ital, parkolási díj, ajándékok, terembérlet, videós és fotós, hangtechnikus, fellépő vendégek, műsorvezető, ritkán szállásköltség (vidéki vendégek részére). Az adóalap megállapítása a felmerült összes költség (bruttó számla) figyelembevételével történik, a fizető és nem fizető vendégek arányában. A fizető vendégek után felmerült költségekből az áfa levonásra került (étel és ital után is, hiszen a fizető vendégnek ez a költség tovább lett számlázva). Itt talán kérdésként merülhet fel a fizető vendégnek kiállított számla. Ugyanis neki csak annyi van a számlán, hogy részvételi díj és egy ehhez tartozó összeg (tehát az étel és ital külön soron nincs megbontva). Ilyen esetben is levonható az áfa? A kérdést azért tettem fel ilyen részletesen, hogy végre kiderüljön, mi lehet adóalap és mi nem, mert ez egy rendezvény után állandó küzdelem a vezetőség és a könyvelő között. Várom megtisztelő válaszát. Üdvözlettel: Sz.E.
Nyílt végű lízing áfája személygépkocsi
Kérdés
Szakmai véleményüket szeretném kérni személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatban. A lízing önereje 50 százalék, a magán- és az üzleti használat útnyilvántartás alapján elkülönül. Az önrész, azaz a lízingdíj első részletének áfája milyen arányban vonható le? Kell-e figyelembe venni bármilyen magánhasználatot az önerő tekintetében? Kell-e alkalmazni bármilyen göngyölítetten számolt levonást, a levonási hányad bármilyen éves-időszakos korrekcióját, illetve a tárgyi eszközökre vonatkozó, az áfatörvény 135. § (b), azaz az utólagos kiigazítást 10 000 forintot meghaladó eltérés esetén? (Áfa tekintetében bérbeadás, számviteli szempontból tárgyi eszköz.) Vagy elegendő a havi részleteket a havi magánhasználat arányában megbontani, kezelni? További kérdésem, hogy az önrész, illetve a havi részletekre eső előzetesen felszámított áfa összegét az áfabevallás mely sorain kell szerepeltetni? Tárgyieszköz-beszerzésnek minősül, azaz külön ki kell emelni a bevallás 77. sorában? Válaszukban kifejtett álláspontjukat, szakmai véleményüket előre is köszönöm.
Vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan felújítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem szövetkezeti ház megnevezéssel társasági ingatlant vásárolt hitel segítségével. A kft. tulajdoni hányada 1/1. Jól gondolom-e, hogy mivel "ház" megnevezéssel van a tulajdoni lapon, a közművek áfáját levonásba helyezhetem, de a javítások, felújítások, beruházások áfáját viszont nem? Válaszát előre is köszönöm.
Közösségi szolgáltatás igénybevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi székhelyű, kizárólag áfalevonásra jogosító tevékenységet végző jogi személy drónszolgáltatást (helikopter jellegűen működő, távirányításos repülő kamerafelvétel) vett igénybe egy Angliában bejegyzett társaságtól. A drónszolgáltatás fizikailag Magyarország területén belül történt, és azt a megrendelő kizárólag üzleti tevékenységéhez használta fel. A szolgáltatás nyújtója olyan cég, amelynek az angol adóhatóság nem állapított meg VAT számot, mert az ottani szabályoknak megfelelően 82 000 angol font bevételig áfamentesek. Kérdéseim: 1. A belföldi cég szempontjából a teljesítési hely megállapítására az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alkalmazható-e, miszerint "adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van"? Ha nem, akkor melyik paragrafus a mérvadó? 2. Amennyiben igen, akkor a fizetendő adó megállapításának időpontjára az áfatörvény melyik rendelkezése az irányadó? 3. Levonható-e a 2. pont szerint kiszámított fizetendő adó, és ha igen, milyen jogcímen? 4. Az áfabevallás melyik sorába kell a fizetendő adót és az esetlegesen levonható adót beírni, mivel EU-adószám hiányában véleményünk szerint az nem írható be a 19. sorba és így az A60-as összesítőben sem szerepeltethető. Válaszát előre is köszönöm!
Áfalevonási jog egy európai uniós ítélet tükrében
Cikk
Milyen esetben tagadható meg az áfalevonási jog, ha a szállítói láncban korábban valamilyen szabálytalanság történt? A téma aktualitását adja a nemrég az Európai Unió Bírósága elé került magyar ügy, illetve az is, hogy a 3010/2015. számú adóhatósági útmutató külön részben foglalkozik vele.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
