Tisztelt Szakértő! Egy termelő cég dioptriás munkavédelmi szemüveget csináltat munkavállalóinak, kizárólag csak munkavégzéshez/termelésben használják az adott szemüveget. Ez esetben a vállalkozás a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezheti? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! A kft. 2016. évre pénzforgalmi áfát választott.A tevékenységébe alvállalkozót is bevont (üzletviteli tanácsadás). A pénzügyileg realizált 20 millió forint árbevételével szemben az alvállalkozó a megbízási szerződés szerint 10 millió forint összegről kiállította a számláját. A megállapodás szerint a kft. 7 millió forint összeget az alvállalkozónak átutalt, 3 millió forint pedig ügyvédi letétbe került átutalásra. A 3 millió forint összeget az alvállalkozó 5 napon belül megkapja, ha a teljesítéssel kapcsolatban nem lesz kifogás benyújtva. Kérdésünk: a pénzforgalmi adózást választó kft. a 10 millió forint összegű alvállalkozói számla teljes áfa összegát levonhatja-e, annak ellenére, hogy az alvállalkozónak csak 7 millió forint összeget utalt át és 3 millió forint ügyvédi letétre lett átutalva? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzat létrehozott egy közhasznú nonprofit kft.-t. A kft. közhasznú céljai közt található a "településüzemeltetés közfeladat a 2011 évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 8.a pontja: szociális szolgáltatások, ellátások". A kft. e tevékenységét közszolgáltatási szerződés keretében látja el, amennyiben az önkormányzat (konyhájára) részére értékesíti a termékeit. A kft. egyéb gyümölcs- zöldség feldolgozással foglalkozik. A termékeit, egyrészt mint közhasznú értékesítést végzi az önkormányzat konyhája felé, másrészt mint vállalkozási bevétel a kisboltok felé. A cég 2-es adószámmal rendelkezik. A feldolgozáshoz szükséges terményeket az önkormányzattól vásárolja áfásan. Kérdésem, hogy az önkormányzat felé is áfa felszámításával kell a termékeket értékesítenie, ugyanúgy, mint a boltok felé? Ezért a termék előállításához kapcsolódó beszerzéseiből elvonhatja az áfát?
Tisztelt Szakértő! EU-ból használt személygépkocsi beszerzése történik, a "használt" kritériumoknak megfelel, több mint 6000 kilométert futott, és több mint 6 hónapos a személygépkocsi. A személyautót továbbértékesítési céllal hozzák be, a tevékenységek között szerepel ez a tevékenység, bár a vállalkozás főtevékenysége nem autókereskedés. Mivel továbbértékesítés a cél, kérdésem, hogy miután a bevallásba fizetendőként beállítom az áfát, az levonható-e? Hogyan dokumentálom a továbbértékesítési célt? Természetesen készletre veszem, ez elégséges? Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Juhász Gabi
Tisztelt Szakértő! A kft. vásárolt egy lakást irodának, magánembertől. A közüzemi szolgáltatóknál átíratták a mérőórákat a kft. nevére, így a számlák a kft. nevére érkeznek. Levonható-e a közüzemi számlák áfája, ha kizárólag irodaként használják a földhivatalnál lakóingatlanként bejegyzett irodát?
Tisztelt Szakértő! Áfaalany egyéni vállalkozó személygépkocsit vásárolna nyíltvégű pénzügyi lízing konstrukcióban. Az egyéni vállalkozó nem taxis, autóoktató, nem bérbeadás céljából vásárolná, hanem saját tevékenysége folytatásához, mert sokat kell utaznia. Kérdésem a következő: a havi lízingdíj áfája levonható-e a hivatali célú használat arányában útnyilvántartás és cégautóadó megfizetése mellett? Ha igen, akkor az arányt havonta kell kiszámolni? Különösen érdekes ez az első lízingdíjnál, mivel az az összes lízingdíj 30-40 százaléka is lehet. Másik kérdés, hogy az szja-törvény szerint hogyan számolok el költséget (lízingdíj kamat stb.)? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségét. Egy kft. használt ruhák kereskedelmével foglalkozik. Eddig alanyi adómentes volt, de nemrég átlépte a 6 millió forintos értékhatárt. Bejelentkezett áfakörbe, mint használtcikk-forgalmazó, ezen belül is a globális módszert választotta. 1. A 6 millió forintos határ átlépésekor meghatározott összegű készlettel rendelkezett a vállalkozás. Jól gondolom-e, hogy amikor a korábban, még alanyi mentesként beszerzett készlet egy-egy darabját értékesíti, nem tud különbözetet számolni, az eladási árból nem tudja az áru beszerzési árát levonni, lévén, azt nem az adott áfabevallási időszakban szerezte be, hanem még akkor, amikor alanyi mentes volt? 2. Szoktak ruhát vásárolni Parndorfban is. Ezek újak, amelyeket áfásan értékesít. Viszont nem kap névre szóló számlát, csak egy pénztárgép által kinyomtatott nyugtát, amin az árucikkek tételesen fel vannak sorolva. Jól gondolom-e, hogy költségként ezt is el lehet számolni? Köszönöm a segítséget! Emília
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítségüket, hogyan kell eljárni a levonási hányad megállapításakor, ha ingatlant értékesítünk adómentesen. Az áfatörvény 259. § 21. pontja az ingatlant minden esetben tárgyi eszköznek minősíti. Az áfatörvény 5. számú mellékletének 3. pontja tárgyalja, mely összegeket (bevételeket) nem kell figyelembe venni a levonási hányad megállapításakor: a) tárgyi eszköz értékesítésénél nem szab feltételt, b) ingatlan értékesítésekor eseti jellegűnél nem kell a levonási hányadnál számolni vele. Álláspontom szerint az a) és b) pontok egymással ellentmondásban vannak. Köszönöm előre is válaszukat. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Könyvelőként sok olyan – szolgáltatásról kiállított – számlával találkozom, ahol a szolgáltatás megnevezése mellett TEÁOR-számot tüntetnek fel. Az áfatörvény a számla kötelező tartalmi elemei között nem tünteti fel a termékek vagy szolgáltatások besorolási számát, viszont a törvény úgy fogalmaz, hogy ha ezt az adatot is fel kívánjuk tüntetni, akkor termék esetében vámtarifaszámot, szolgáltatás esetében SZJ-számot kell írnunk. Úgy gondolom, hogy az idézett törvényi előírásból kiindulva helytelen az a számla, amelyen egy szolgáltatás megnevezése mellett TEÁOR-szám szerepel. A helyes eljárás véleményem szerint az lenne, ha fel sem tüntetnének a számlán besorolási számot (hiszen nem kötelező), de ha mindenképpen fel akarják tüntetni, akkor annak SZJ-számnak kell lennie. Kérdésem: igazam van-e a fent leírtak vonatkozásában? Visszaküldhetek-e a számlakibocsátónak egy olyan számlát, amelyen SZJ-szám helyett TEÁOR-szám szerepel? Egy adóellenőrzésnél nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy az adórevizor egy ilyen számlára azt mondja, hogy nem felel meg az áfatörvény előírásainak, ezért nem hiteles bizonylat, és nem engedi a számlában foglalt áfát levonásba helyezni. Van-e ebből a szempontból adókockázat ezekben a számlákban? Köszönettel: Herczeg Tibor
Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított áfás beszerzések. Kérdésem, hogy a fordított áfás beszerzések alapját (amikor az áfát a vevő fizeti) bele kell-e számítani a levonási hányadba? Ha igen, akkor miért?
Társaságunk tulajdonában lévő lakóházat piaci áron bérbe adjuk egyik munkavállalónknak. A közműveket nem írtuk át a bérlő nevére, így a közüzemi díjakat a havi bérleti díjjal együtt áfával növelt összegben kiszámlázzuk a munkavállalónak. A kérdésem az lenne, hogy a közüzemi és az épületfenntartással kapcsolatos számlák áfatartalmát levonásba helyezhetjük-e, illetve, hogy a bérbeadással kapcsolatban van-e személyijövedelemadó-kötelezettségünk?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan [ingatlanrész] értékesítése tevékenységre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt NEM választotta, lakóingatlant vásárol. Ezután az építésügyi hatóságnál irodává minősítteti, majd felújítja. Levonható-e a felújításhoz kapcsolódó áfa? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatását kérni az alábbi esetben. Egy kft. egy földterületet bérel, amelyet a tagok bocsátanak a kft. részére 25 éves időtartamú szívességi használat keretében. Erre a telekre a kft. egy épület/csarnok felépítését tervezi. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy az ennek keretében felmerülő költségek esetében az áfa levonásba helyezhető-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál, ha a telephelye megegyezik a székhelyével, ahol vállalkozási tevékenységet végez, a számla az ő nevére jön, az elszámolt áram után levonható-az áfa?
Egy kft. két ingatlannal rendelkezik, melyeket értékesíteni fog. A kft.-re vonatkozó információk: kizárólag áfás bevétellel rendelkezik; 2010. 08. hóban bejelentette, hogy a lakóingatlannak és nem lakóingatlannak minősülő bérbeadása és értékesítése áfás (adómentesség helyett). Ingatlanokra vonatkozó információk: 1. ingatlan: lakásnak minősülő ingatlan + hozzá tartozó parkoló. A beszerzés időpontja: 2010. október 15.; a beszerzés értéke: 21 840 000 forint (lakás) + 1 760 000 forint (parkoló); a beszerzés áfa adóalany kft.-től történt (fordított áfa); a vásárló kft. a fordított áfa értelmében felszámolta az áfát, viszont levonásba is helyezte (mind a lakásra, mind a parkolóra vonatkozóan); ezt az ingatlant végül nem adta bérbe a cég (a kft. irodaként használja jelenleg is) 2. ingatlan: üzlethelyiség. A beszerzés időpontja: 1999. 04. 30.; a beszerzés értéke: 10 941 760 forint; ez az ingatlan a beszerzés óta bérbe van adva (áfásan). Kérdések: B verzió: következő évben történő értékesítés – 2017. 01. 01-től alkalmazva a kft. az idei év végével bejelentené mind a bérbeadásra, mind az értékesítésre vonatkozóan, hogy szeretné az általános szabályokat alkalmazni, tehát adómentesen számlázná a bérbeadást és az értékesítést is – Ebben az esetben mi történik áfa szempontjából, ha 2017. évben történik az értékesítés? Az üzlethelyiség értékesítése a 86. § j pontja alapján adómentes? Az üzlethelyiség ingatlannak minősül az áfatörvény szempontjából? A lakás értékesítése a 86. § j pontja alapján adómentes? Beszerzési áfakorrekció felmerül?
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték