Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1439 találat a(z) áfalevonás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Társaságunk (egy kft.) új lakást vásárol (finanszírozással és önerővel) továbbértékesítési céllal, melynek átadása 2016. év. Kaptunk egy előleg- (foglaló) számlát "új ingatlan értékesítése" szöveggel, 5 százalékos áfatartalommal. Társaság vagyunk, ez így helyes? Bejelentkeztünk a lakóingatlannak minősülő új ingatlan bérbeadására az általános szabályok szerint. Ez elegendő? A teljes végszámla áfája ebben az esetben levonható? Köszönöm válaszukat és segítségüket.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Társaságunk nagyértékű használt ingatlant értékesített, amely az áfatörvény 86. paragrafusa alapján mentes az adó alól, és társaságunk a 142. paragrafus szerinti adókötelessé tételt nem választotta. Az értékesítésért ügynöki jutalékot fizet a társaság, amiről megkapta az áfás számlát. Szeretném kérdezni, hogy társaságunk ezen számla alapján az áfát levonásba helyezheti-e vagy sem?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunknál építésiengedély-köteles üzlet kialakítása van folyamatban. A kivitelezést végző vállalkozókat tájékoztattuk erről, és így az átalakítással kapcsolatos bontási, kőműves- és egyéb építési-szerelési munkákról fordított áfás számlát állítottak ki. A gépészeti, padlófűtési rendszer kialakítását végző vállalkozó is fordított áfás számlát adott. Viszont az ezzel kapcsolatos anyagok – kazán, radiátor, csövek, csapok – beszerzésére cégünk szállítási (adásvételi) szerződést kötött egy másik kft.-vel, szerződés szerint "a szállító által forgalmazott épületgépészeti termékek értékesítése"-re. Így ezeket a beszerelt anyagokat külön számlázták, darabonként nettó plusz áfa összeggel, mely után cégünk levonásba is helyezte az áfát. Az üzlet bejárati ajtaját – árajánlat szerint: „1 darab nyílászáró alumínium profilból” –, számla tartalma szerint: „1 darab nyílászáró szerkezet szállítása, beépítése” szintén egyenes adózással fogadtuk be egy kft.-től, tekintettel arra, hogy szerintünk ebben az esetben az irányadó jelleg egy „termékértékesítés” volt, és mellékszolgáltatásként be is szerelték. Kérdésünk az, hogy a fenti esetekben helyesen jártunk-e el az áfalevonhatóság megítélésekor, illetve ilyen beruházáskor a cég megteheti-e azt, hogy például megveszi külön a villanyszerelési anyagot (egyenes adós számla), és mással végezteti a villanyszerelést (FAD számla)? Köszönettel!

    Kérdés

    Adott egy önkormányzat által alapított kft., amely az EU-tól kap pályázaton nyert támogatást arra, hogy munkavállalóknak ajánlja, XY munkahely miért jó, az adott település miért jó. Azonban a kérdés, hogy az ilyen rendezvények kölségeinek áfája levonható-e? Bevétele ebből nem származik a kft.-nek. Költségek között gondolok például eszközökre, szoftverekre, bútorokra, telefonokra, szkennerre, nyomtatóra, projektorra, irodabérleti, közüzemi díjra. TANULMÁNYOK – ezt különösen kiemelném, mert nem kis összegről lenne szó – bérköltség, szállás, repi, ezek természetesen áfalevonásra nem jogosító költségek. A hangsúly a fentebb felsorolt költségeken van. És a lényeg, hogy ebből a tevékenységből a kft.-nek bevétele nem származik. Segítségét előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. 11 hónapra bérbe vett egy másik kft.-től egy (itt lízingelt) személyautót. Helyesen jár-e el a cég, amely lízingeli az autót, ha annak költségeit 100%-ban elszámolja, mivel bérbe adta a járművet? A kft., amely 11 hónapra bérbe vette a személygépkocsit, a személyes használatot is engedélyezte az autót használónak. Kérdésem, hogy a vállalkozás tevékenységéhez elautózott kilométer után használhatjuk-e a havi NAV-üzemanyagár-listát, vagy mndenképpen szükséges a tankolásról számla? A magánhasználatot ebben az esetben hogyan lehet elszámolni, ha a cégautóadót a bérbeadó cég fizeti? A bérbevevőnek ebben az esetben üzembentartónak kell-e lennie (be kell-e jegyeztetni a forgalmiba)? Kinek, hogyan, és milyen mértékben keletkezhet ezen ügyletek során áfalevonási joga? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég vásárolna személygépjárművet, melyet bérbe adna egy másik cégnek. Ebben az esetben a személygépjármű áfája levonhatóvá válik-e, illetve a cégautóadó befizetése a bérbeadót vagy a bérlőt terheli? Üdvözlettel: Kisfaludyné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy termelő cég dioptriás munkavédelmi szemüveget csináltat munkavállalóinak, kizárólag csak munkavégzéshez/termelésben használják az adott szemüveget. Ez esetben a vállalkozás a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezheti? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő ! A kft. 2016. évre pénzforgalmi áfát választott.A tevékenységébe alvállalkozót is bevont (üzletviteli tanácsadás). A pénzügyileg realizált 20 millió forint árbevételével szemben az alvállalkozó a megbízási szerződés szerint 10 millió forint összegről kiállította a számláját. A megállapodás szerint a kft. 7 millió forint összeget az alvállalkozónak átutalt, 3 millió forint pedig ügyvédi letétbe került átutalásra. A 3 millió forint összeget az alvállalkozó 5 napon belül megkapja, ha a teljesítéssel kapcsolatban nem lesz kifogás benyújtva. Kérdésünk: a pénzforgalmi adózást választó kft. a 10 millió forint összegű alvállalkozói számla teljes áfa összegát levonhatja-e, annak ellenére, hogy az alvállalkozónak csak 7 millió forint összeget utalt át és 3 millió forint ügyvédi letétre lett átutalva? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzat létrehozott egy közhasznú nonprofit kft.-t. A kft. közhasznú céljai közt található a "településüzemeltetés közfeladat a 2011 évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 8.a pontja: szociális szolgáltatások, ellátások". A kft. e tevékenységét közszolgáltatási szerződés keretében látja el, amennyiben az önkormányzat (konyhájára) részére értékesíti a termékeit. A kft. egyéb gyümölcs- zöldség feldolgozással foglalkozik. A termékeit, egyrészt mint közhasznú értékesítést végzi az önkormányzat konyhája felé, másrészt mint vállalkozási bevétel a kisboltok felé. A cég 2-es adószámmal rendelkezik. A feldolgozáshoz szükséges terményeket az önkormányzattól vásárolja áfásan. Kérdésem, hogy az önkormányzat felé is áfa felszámításával kell a termékeket értékesítenie, ugyanúgy, mint a boltok felé? Ezért a termék előállításához kapcsolódó beszerzéseiből elvonhatja az áfát?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! EU-ból használt személygépkocsi beszerzése történik, a "használt" kritériumoknak megfelel, több mint 6000 kilométert futott, és több mint 6 hónapos a személygépkocsi. A személyautót továbbértékesítési céllal hozzák be, a tevékenységek között szerepel ez a tevékenység, bár a vállalkozás főtevékenysége nem autókereskedés. Mivel továbbértékesítés a cél, kérdésem, hogy miután a bevallásba fizetendőként beállítom az áfát, az levonható-e? Hogyan dokumentálom a továbbértékesítési célt? Természetesen készletre veszem, ez elégséges? Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Juhász Gabi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. vásárolt egy lakást irodának, magánembertől. A közüzemi szolgáltatóknál átíratták a mérőórákat a kft. nevére, így a számlák a kft. nevére érkeznek. Levonható-e a közüzemi számlák áfája, ha kizárólag irodaként használják a földhivatalnál lakóingatlanként bejegyzett irodát?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Áfaalany egyéni vállalkozó személygépkocsit vásárolna nyíltvégű pénzügyi lízing konstrukcióban. Az egyéni vállalkozó nem taxis, autóoktató, nem bérbeadás céljából vásárolná, hanem saját tevékenysége folytatásához, mert sokat kell utaznia. Kérdésem a következő: a havi lízingdíj áfája levonható-e a hivatali célú használat arányában útnyilvántartás és cégautóadó megfizetése mellett? Ha igen, akkor az arányt havonta kell kiszámolni? Különösen érdekes ez az első lízingdíjnál, mivel az az összes lízingdíj 30-40 százaléka is lehet. Másik kérdés, hogy az szja-törvény szerint hogyan számolok el költséget (lízingdíj kamat stb.)? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségét. Egy kft. használt ruhák kereskedelmével foglalkozik. Eddig alanyi adómentes volt, de nemrég átlépte a 6 millió forintos értékhatárt. Bejelentkezett áfakörbe, mint használtcikk-forgalmazó, ezen belül is a globális módszert választotta. 1. A 6 millió forintos határ átlépésekor meghatározott összegű készlettel rendelkezett a vállalkozás. Jól gondolom-e, hogy amikor a korábban, még alanyi mentesként beszerzett készlet egy-egy darabját értékesíti, nem tud különbözetet számolni, az eladási árból nem tudja az áru beszerzési árát levonni, lévén, azt nem az adott áfabevallási időszakban szerezte be, hanem még akkor, amikor alanyi mentes volt? 2. Szoktak ruhát vásárolni Parndorfban is. Ezek újak, amelyeket áfásan értékesít. Viszont nem kap névre szóló számlát, csak egy pénztárgép által kinyomtatott nyugtát, amin az árucikkek tételesen fel vannak sorolva. Jól gondolom-e, hogy költségként ezt is el lehet számolni? Köszönöm a segítséget! Emília

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem, segítségüket, hogyan kell eljárni a levonási hányad megállapításakor, ha ingatlant értékesítünk adómentesen. Az áfatörvény 259. § 21. pontja az ingatlant minden esetben tárgyi eszköznek minősíti. Az áfatörvény 5. számú mellékletének 3. pontja tárgyalja, mely összegeket (bevételeket) nem kell figyelembe venni a levonási hányad megállapításakor: a) tárgyi eszköz értékesítésénél nem szab feltételt, b) ingatlan értékesítésekor eseti jellegűnél nem kell a levonási hányadnál számolni vele. Álláspontom szerint az a) és b) pontok egymással ellentmondásban vannak. Köszönöm előre is válaszukat. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Könyvelőként sok olyan – szolgáltatásról kiállított – számlával találkozom, ahol a szolgáltatás megnevezése mellett TEÁOR-számot tüntetnek fel. Az áfatörvény a számla kötelező tartalmi elemei között nem tünteti fel a termékek vagy szolgáltatások besorolási számát, viszont a törvény úgy fogalmaz, hogy ha ezt az adatot is fel kívánjuk tüntetni, akkor termék esetében vámtarifaszámot, szolgáltatás esetében SZJ-számot kell írnunk. Úgy gondolom, hogy az idézett törvényi előírásból kiindulva helytelen az a számla, amelyen egy szolgáltatás megnevezése mellett TEÁOR-szám szerepel. A helyes eljárás véleményem szerint az lenne, ha fel sem tüntetnének a számlán besorolási számot (hiszen nem kötelező), de ha mindenképpen fel akarják tüntetni, akkor annak SZJ-számnak kell lennie. Kérdésem: igazam van-e a fent leírtak vonatkozásában? Visszaküldhetek-e a számlakibocsátónak egy olyan számlát, amelyen SZJ-szám helyett TEÁOR-szám szerepel? Egy adóellenőrzésnél nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy az adórevizor egy ilyen számlára azt mondja, hogy nem felel meg az áfatörvény előírásainak, ezért nem hiteles bizonylat, és nem engedi a számlában foglalt áfát levonásba helyezni. Van-e ebből a szempontból adókockázat ezekben a számlákban? Köszönettel: Herczeg Tibor

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Hallgató díjazása 4 hét szakmai gyakorlatra

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Munkaerő-kölcsönzés

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Családi adókedvezmény

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media