Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakóház, udvar megnevezésű ingatlanra 259 négyzetméter tárolót épített. A tárolóra megkapta a használatbavételi engedélyt, felrajzolták a földhivatali nyilvántartásba. Ezen tárolót bérbeadta a saját kft.-jének. A bérbeadást követően térkövezni szeretné a tárolót, illetve annak bejáróját. A térkőről és az elvégzett munkáról a cég nevére kiállított számla ellenértékének áfatartalma levonható-e? Megköszönve válaszukat.
Használtautó-értékesítéssel foglalkozik a cégünk, bejelentkeztünk a különbözeti áfa alá. Ha megveszem magánszemélytől a gépkocsit, és azt javítani kell, az alkatrészjavítás áfás, le lehet-e vonni az áfát? Példa: a gépkocsit 1 000 000 forintért vettem, ráköltöttem 127 000 forintot áfásan. Értékesítem 1 600 000 forintért, akkor a számlát hogyan állítom ki, mit írok rá, mennyi lesz az általam fizetett áfa, hogy kontírozom? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni? Sürgősen várom válaszukat, amit előre is köszönök.
Tisztelt Adózóna! Egyszemélyes kft., áfakörös, a tulajdonos családi házában a teraszt átalakítva irodát alakít ki, amit a tulajdonostól bérel. A ház az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szerepel, a használatba vételi engedélyben X négyzetméter alapterület plusz Y négyzetméter fedett terasz van feltüntetve. A terasz külön bejárattal rendelkezik. Az áfatörvény 124. §-a tiltja a lakóingatlan építéséhez szükséges termékek és szolgáltatások áfájának a levonását (kivételektől eltekintve), de az értelmező rendelkezésekben a lakóingatlan fogalmából kiveszi a rendeltetésszerű használathoz nem szükséges helyiségeket. Áfatörvény értelmező rendelkezések: "12. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;" Véleményem szerint a terasz nem szükséges a rendeltetésszerű használathoz, ezért a 124. § tiltó rendelkezése ide nem vonatkozik, az iroda építése kapcsán felhasznált termékek és szolgáltatások áfája levonható. Ezzel kapcsolatban várom szíves tanácsukat. Köszönettel: OC Kft.
Tisztelt Szakértő! Áfaalany őstermelő termőföldet (telek, szántó, erdő, kivett) vásárol. A hozzá kapcsolódó költségek – mint például értékbecslési díj, adásvétel ügyvédi munkadíja – áfája visszaigényelhető-e? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni, hogy amennyiben a kft. vásárol egy tehergépjárművet (például pickup típust), az üzemanyag (gázolaj) áfáját elszámolhatja-e? Mi a helyzet a tehergépjármű-javításról, -karbantartásáról szóló számlák áfatartalmával? Válaszat nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Roland
Tisztelt Szakértő! Ingatlanközvetítő adóalany ügyfelem egy építési vállalkozó által épülő többlakásos társasházból – melynek a lakásait ügyfelem értékesíti jutalékért – megvásárolt építés közben egy félkész állapotban lévő, 90 négyzetméteres lakást, 5 százalékos áfával. A megvásárolt lakást ügyfelem fogja kulcsrakész állapotba hozni, és utána értékesíteni kívánja. Azt szeretném megtudni, hogy a megvásárolt, félkész állapotú lakás áfáját levonásba helyezhetem-e a soron következő áfabevallásban? Milyen adókulccsal kell ügyfelemnek értékesítenie, ha a vevő magánszemély, és milyen adókulccsal, ha egy másik adóalany felé értékesíti a lakást? Ez így minősíthető első rendeltetésszerű használatba nem vett, beépített ingatlan értékesítésének? Az ügyfelem által a lakás kulcsrakész állapotba hozásához beszerzett anyagok, igénybevett szolgáltatások áfatartalma levonásba helyezhető? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ügyfelünk egy ír cégtől tollakat vásárolt, amelyre a cég logója, illetve a 20. évforduló felirat került. Ezeket a tollakat 20 éves évfordulója alkalmából üzleti partnereinek ajándékozza. A számlán áfa nem került feltüntetésre, az ír cég, valamint ügyfelünk közösségi adószáma azonban igen. Ebben az esetben a számla áfatartalma levonható-e, valamint egyéb közterheket, járulékokat kell-e fizetni az ajándék tollak után? A számla nettó 38 940 forint összegű, és 150 darab tollról szól. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kiegészítő kérdésünk a következő: a bérbeadott ingatlan levont áfáját értékesítés esetén a használatba vételtől számított 240 hónapon belüli értékesítés esetén ki kell-e igazítani? Ha igen, akkor a 240 hónap a felújítástól vagy az eredeti használatba vételtől számít? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar kft., amely Németországban ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást végez. Kérdésem az, hogy ebben az esetben be kell-e jelentkeznie Németországban adóalanynak? Ha nem kell bejelentkeznie, akkor a Németországban megvásárolt anyag költsége, egyéb szolgáltatások – például szállásköltség, üzemanyagköltség – után hol és hogyan vonhatja le az áfát? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy társaság egyik beszállítójának adószámát törölte az adóhatóság. A lekért cégkivonat szerint az adatok a következők: 21 A cég adószáma Adószám státusza: törölt adószám Státusz kezdete: 2016. 02. 26. Változás időpontja: 2016. 02. 26. Bejegyzés kelte: 2016. 03. 31. Hatályos: 2016. 02. 26. (CK- 2016.04.02.) -... Az adólevonási jog érvényesítésének alapfeltétele, hogy a számlát létező, valós adóalany állítsa ki, hiszen ellenkező esetben nem került sor az áfa másik adóalany által történő áthárítására, és így levonható adóról sem beszélhetünk. Kérdésem a következő: a törölt adószámú vállalkozástól befogadott (ekkor még nem tudtuk, hogy törölték az adószámát) számlák áfatartalmát mely időponttól nem igényelhetjük vissza? Február 26-ától, március 31-étől, vagy netán a közzététel napjától (2016. 04. 05)? Ezen számlák áfatartalmát már nem is lehet visszaigényelni? A már bevallott időszakról kell-e önrevíziót végezni? A társaság viselkedését nem kommentálom, mivel az adószám törlését bizonyára megelőzte más intézkedés is. Ráadásul a cég a tevékenységétől is el lett tiltva (március 31-én, megjelent a cégközlöny április 5. számában.) A társaság az áprilisban kiszállított árukról a mai napig is állít ki számlát. Kérem szíves állásfoglalásukat a számlabefogadó szemszögéből nézve. Köszönettel: Szennai István
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy német cég leányvállalata vagyunk. Gyakran jönnek hozzánk az anyacégünktől ottani alkalmazottak, vezetők, akik több napot töltenek Magyarországon. A szállás díját mi fizetjük. A szállásdíj áfáját levonásba helyezhetjük-e? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az áfát az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó fakitermeléssel foglalkozik, és traktorokat is használ a fakitermelésben. A traktorokhoz felhasznált gázolajról számla alapján vonja le az áfát. A 60/1992. (IV.1) kormányrendelet alapján a fogyasztási norma 3,5 liter/köbméter. Kell-e valamilyen külön nyilvántartást vezetni a felhasznált gázolaj mennyiségéről, ha a számlák alapján felhasznált gázolaj mennyisége nem több mint a 60/1992. (IV.1) kormányrendeletben meghatározott mennyiség? Ha nem vezet külön nyilvántartást, és nem több a fogyasztás, mint a 60/1992 (IV.1) kormányrendeletben meghatározott norma, akkor levonható-e a számlára vásárolt gázolaj áfája? Ha szeretne kamionrakással és fakiközelítéssel is foglalkozni a vállalkozó, akkor milyen nyilvántartást kell vezetni a gázolaj elszámolásához (mivel régiek a traktorok, nincs bennük üzemóra)? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! 2015. 06. 20-án jelent meg egy cikk (A telefonszámla elszámolása, könyvelése) a telefon áfája kapcsán. Abban az jelent meg, hogy először számolom a telefon értékének 20 százalékát, amit leadózok. Ez eddig rendben van, de a cikkben az szerepel, hogy csak a fennmaradó összeget oszthatom meg 70-30 százalékra az áfa-visszaigénylés tekintetében. Ezzel szemben a könyvelői gyakorlat az, hogy a telefonszámla bruttó értékét 70-30 százalékra bontjuk, a 70 százalék áfája visszaigénylésre kerül, és a telefonszámla bruttó értékének a 20 százalékát átvezetjük az 55-re, és megfizetjük utána az adót. Hiszen az áfatörvény eleve a feltételezett magáncélú használat miatt nem engedi a 30 százalék után az áfalevonást. Kérdésem tehát, hogy helyes-e a cikkben megjelent számitási menet, feltételezve, hogy nincs telefonszámla továbbszámlázás, és nincs tételesen vezetve a magáncélú használat?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó rendszámmal ellátott motort kíván vásárolni a cégbe. A vállalkozás építőipari tevékenységet folytat. Kérdésem az lenne, hogy elszámolhatja-e költségként a motor vételárát? Ha igen, akkor a jövőben a javítási költségeket is? Ha most magánszemélytől veszi a motort, és az egyéni vállalkozása áfakörös, akkor amikor eladja, áfásan kell eladnia? A motorba tankolt üzemanyag elszámolható? Az üzemanyag áfája vonható? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban 36 hónappal korábban (a rendelkezés szempontjából egész hónapként beleszámítva a bejelentkezés hónapját is) beszerzett termék tekintetében a természetes személy adóalany (egyéni vállalkozó), ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el – feltéve mindkét, fentiekben felsorolt esetben, hogy birtokolja a nevére szóló, az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumot – levonásba helyezheti-e az áfát? Azt tudom, hogy a költségei között elszámolhatja, de az szja-törvény 11. melléklet d. pontja szerinti estekben az áfáját is levonásba helyezheti? Sajnos erre vonatkozóan nem találtam az áfatörvényben hivatkozást. Köszönöm válaszát. Üdv.: Lázárné
Winkler Róbert
nyugdíjszakértő
Ez engem is érdekel
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Ez engem is érdekel
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték