Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1433 találat a(z) áfalevonás cimkére

    Kérdés

    Szakmai véleményüket szeretném kérni személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatban. A lízing önereje 50 százalék, a magán- és az üzleti használat útnyilvántartás alapján elkülönül. Az önrész, azaz a lízingdíj első részletének áfája milyen arányban vonható le? Kell-e figyelembe venni bármilyen magánhasználatot az önerő tekintetében? Kell-e alkalmazni bármilyen göngyölítetten számolt levonást, a levonási hányad bármilyen éves-időszakos korrekcióját, illetve a tárgyi eszközökre vonatkozó, az áfatörvény 135. § (b), azaz az utólagos kiigazítást 10 000 forintot meghaladó eltérés esetén? (Áfa tekintetében bérbeadás, számviteli szempontból tárgyi eszköz.) Vagy elegendő a havi részleteket a havi magánhasználat arányában megbontani, kezelni? További kérdésem, hogy az önrész, illetve a havi részletekre eső előzetesen felszámított áfa összegét az áfabevallás mely sorain kell szerepeltetni? Tárgyieszköz-beszerzésnek minősül, azaz külön ki kell emelni a bevallás 77. sorában? Válaszukban kifejtett álláspontjukat, szakmai véleményüket előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem szövetkezeti ház megnevezéssel társasági ingatlant vásárolt hitel segítségével. A kft. tulajdoni hányada 1/1. Jól gondolom-e, hogy mivel "ház" megnevezéssel van a tulajdoni lapon, a közművek áfáját levonásba helyezhetem, de a javítások, felújítások, beruházások áfáját viszont nem? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy belföldi székhelyű, kizárólag áfalevonásra jogosító tevékenységet végző jogi személy drónszolgáltatást (helikopter jellegűen működő, távirányításos repülő kamerafelvétel) vett igénybe egy Angliában bejegyzett társaságtól. A drónszolgáltatás fizikailag Magyarország területén belül történt, és azt a megrendelő kizárólag üzleti tevékenységéhez használta fel. A szolgáltatás nyújtója olyan cég, amelynek az angol adóhatóság nem állapított meg VAT számot, mert az ottani szabályoknak megfelelően 82 000 angol font bevételig áfamentesek. Kérdéseim: 1. A belföldi cég szempontjából a teljesítési hely megállapítására az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alkalmazható-e, miszerint "adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van"? Ha nem, akkor melyik paragrafus a mérvadó? 2. Amennyiben igen, akkor a fizetendő adó megállapításának időpontjára az áfatörvény melyik rendelkezése az irányadó? 3. Levonható-e a 2. pont szerint kiszámított fizetendő adó, és ha igen, milyen jogcímen? 4. Az áfabevallás melyik sorába kell a fizetendő adót és az esetlegesen levonható adót beírni, mivel EU-adószám hiányában véleményünk szerint az nem írható be a 19. sorba és így az A60-as összesítőben sem szerepeltethető. Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    Milyen esetben tagadható meg az áfalevonási jog, ha a szállítói láncban korábban valamilyen szabálytalanság történt? A téma aktualitását adja a nemrég az Európai Unió Bírósága elé került magyar ügy, illetve az is, hogy a 3010/2015. számú adóhatósági útmutató külön részben foglalkozik vele.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Áfa hatálya alá tartozó mezőgazdasági vállalkozás értékesítené a fenyőfa-ültetvényét (lábon) egy szintén áfa hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak. Maga a föld nem tulajdona az eladónak, tehát árut értékesít bérleti joggal. Az értékesítő a kibocsátott számlán jogosan tünteti-e fel az áfát? Amennyiben igen, levonásba helyezheti-e a vállalkozó? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Italautomata berendezések karbantartásával foglalkozó vállalkozó a munkája során gyakran parkol, mivel az egész országban dolgozik. Kérdésem, hogy ennek áfája levonható-e? A másik kérdésem, hogy, ha az autót csak éjszakára vagy munkaszüneti napokon parkoltatjuk, akkor mi a helyzet? Hogyan lehet különbséget tenni a parkolás és a bérlet között? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel. Reinhardt Éva

    Kérdés

    Kedves Bartha Katalin! Köszönöm válaszát a 2015. 11. 17-ei kérdésemre (közösségi országból programbérlés áfás vagy nem áfás). Azt elfelejtettem megkérdezni, hogy ebben az esetben áfalevonási jogom van-e? Köszönettel: Ildi

    Kérdés

    Egy belföldi társaság ingóságot értékesít egy EU-ban bejegyzett külföldi (ciprusi) társaság részére úgy, hogy az ingóság nem lépi át az országhatárt. Ezt követően a külföldi cég egy magyar társaságnak értékesíti ezeket az ingóságokat. Véleményem szerint az első értékesítés során áfásan kell számlázni az áfatörvény 25. §-a alapján, de mi a teendője a külföldi társaságnak? Adószámot kell kérnie? Be kell jelentkeznie? Levonhatja a beszeréssel kapcsolatban felszámított áfát? A második értékesítéskor a külföldi cég számít fel áfát az értékesítésre, vagy fordítottan számlázza ki az ingóságokat.... az áfatörvény 139. §-a vonatkozik rá? Köszönöm.

    Kérdés

    Cégünk támogatást nyújt látványcsapatsport-egyesületnek, és, ha igénybe szeretné venni az ezzel járó adókedvezményeket, köteles a Tao. törvény 22/C. § (3a) szakasza szerint kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására is. Döntésünk szerint ezt szponzori szerződés keretében, reklámszolgáltatás igénybevétele mellett szeretnénk teljesíteni. A támogatást nem az adóelőleg, illetve a december 20-ai feltöltés terhére juttatjuk, hanem a 2015 előtt érvényben lévő szabályok szerint, tehát támogatási és szponzori szerződés megkötését követően, a sportági szakszövetség által kiállított igazolás alapján utaljuk át. Mivel a támogatott sportszervezet áfaalany, a következő kérdéseink merültek fel: 1. A fenti kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés keretében történő teljesítése áfaköteles-e? 2. Ha igen, akkor a nettó vagy a bruttó összegnek kell elérnie a taotörvény 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát? 3. Ha a nettó összeget tekintjük a kiegészítő támogatás összegének, le lehet-e vonni a támogatónak (szponzornak) az előzetesen felszámított és a támogatottnak (szponzoráltnak) megfizetett áfa összegét? Ebben az esetben feltételezzük, hogy a szponzori szerződésben kiemelésre került az alap és az áfa összege, illetve részletezésre került, hogy a támogatott (szponzorált) milyen szolgáltatásokat nyújtott a szponzornak. A taokedvezmény igénybevételének és az áfa levonhatóságának egyéb feltételei fennállnak. Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem válaszukat : Egy kft. társasházat épített, amelyben lakások és üzlethelyiségek készültek. Ekkor a társaság a lakóingatlanok és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékesítésére az adókötelessé tételt választotta. Az építés kapcsán felmerült anyagok és szolgáltatások áfáját visszaigénylete. 2012. 08. 10-én a társasház megkapta a használatba vételi engedélyt. Az értékesítések után egy üzlethelyiség maradt a társaság tulajdonában, amelyre nem talált vevőt. 2015-től a kft. változást jelentett be, megszüntette az ingatlanértékesítésre vonatkozó áfakötelezettség választását. Az üzlethelyiséget továbbra is értékesíteni kívánja, ezért korszerűbb berendezéseket (kazán, radiátorok) szereltet fel, festés, burkolás történik jelentősebb értékben. 1. Jól értelmezzük-e, hogy az áfatörvény 86. §. j) pontja alapján az üzlethelyiség értékesítése adómentesen történhet? 2. A jelenlegi korszerűsítés során felhasznált anyagok, elvégzett szolgáltatások áfája levonható-e? 3. További lehetőség, hogy, ha nem sikerül értékesíteni az üzlethelyiséget, akkor bérbeadásra kerülne sor, amelyre az adókötelessé tételt választotta a cég. A korszerűsítés áfája ebben az esetben levonható? Köszönöm.

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Személyszállítást végző áfaalany cég 2013-ban vásárolt egy kisbuszt, melyet személygépkocsivá alakított át 2015-ben. A beszerzés után levonta az áfát. Kérdésem, hogy az átalakításra tekintettel keletkezik-e az áfában korrekciós különbözet, és ha igen, azt milyen arányban szükséges elvégezni? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! 2015. 01. 01-től alanyi adómentes egyéni vállalkozó tevékenységét 2015. 10. 05-ével megszünteti. A megszüntetés előtt eladja a 2014. 04. 07-én vásárolt pénztárgépét, amelynek ára bruttó 160 695 forint volt (nettó 126 531 forint + 34 164 forint áfa). A gép beszerzésekor az egyéni vállalkozó még áfakörös volt, így a 34 164 forintot levonásba helyezte. Számításaink szerint az áttéréskor 4 555 forint értékben (34 164 forint*8hó/60hó) keletkezett utólagos áfakorrekció, így ezt bevallani nem kellett, mivel nem érte el a 10 000 forintot. A pénztárgépet 2015. október 2-án bruttó 25 000 forintért (nettó 19 685 forint + 5 315 forint áfa) adta el a vállalkozó. A kérdésünk az, hogy ez a nettó bevétel ugye beszámít a katás bevételek közé? Valamint, hogy az eladás miatt keletkezik-e utólagos áfakorrekciója a vállalkozónak, és ha igen, akkor az mekkora mértékű? Segítő válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2011-ben szerzett be személygépkocsit bérbeadási céllal. A gépkocsi beszerzése áfa nélkül (nulla áfatartalmú számlával) történt. A gépkocsival a bérlő 2014 decemberében balesetet szenvedett, melynek javítási költségéről áfás számlát kaptunk idén januárban. A gépkocsit a baleset után még 2014 decemberében értékesítette a vállalkozás, az áfamentes beszerzésre tekintettel áfamentesen. A kérdésem az, hogy a káresemény utáni javítás számlájának áfarésze levonásba helyezhető-e ezen bérautó után, a fentiekre tekintettel?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Felszámolás alatt lévő vállalkozás a felszámolási időszak alatt is végez hulladékgazdálkodási tevékenységet. Kizárólag fordított adózás alá tartozó tevékenységből származik bevétele. Kérdésem az lenne, hogy a felmerült kiadások áfatartalma teljes egészében levonható-e ebben az esetben, vagy az arányosítás módszerét kell alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Egy kft. az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik, és bejelentkezett a XVI. fejezet, azaz a használt ingóságokra vonatkozó különös szabályok hatálya alá. Használt gépjárművek felvásárlásával és ezen gépjárművek javítása után a gépjárművek értékesítésével foglalkozik. Nem áfával terhelten szerzi be a gépjárműveket magánszemélyektől. A kérdésem az, hogy a javításra fordított költségek áfája milyen arányban igényelhető vissza egyedi nyilvántartás mellett? A gépjárműre fordított költségeket külön-külön tartja nyilván a cég. Hogyan lehet visszaigényelni az általános költségek áfáját, mint például a könyvelési díj, tárgyieszköz-beszerzés, ügyvédi munkadíj, tisztítószerek, irodaszerek értékéből? Mi tekintendő árrésnek ebben az esetben? Figyelembe lehet-e venni a gépjárművek eladási árából a ráfordított költségeket is beszerzési áron felül?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Oroszországi saját jogú nyugdíjas kijelentése/járulékfizetési kötelezettsége

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Gyes mellett egyéni vállalkozó

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás számlája

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media