Megilleti-e az áfalevonás joga a végelszámolás alá kerülő gazdasági társaságot adóköteles gazdasági tevékenység megkezdésének hiányában, illetve a végelszámolás alatti adóköteles gazdasági tevékenység és adóköteles bevétel hiányában? Cikkünkben ismertetjük a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya által jegyzett álláspontot.
Tisztelt Szakértő! Cégünktől kötelező szakmai továbbképzésen vettek részt dolgozók. A számlán 823011 szakmai konferencia részvételi díj van feltüntetve (20 ezer ft/fő), melyre 27 százalék áfát számítottak fel. A részvételi díjban viszont az ebéd költsége is benne van, de ez a számlából nem tűnik ki. Viszont egy e-mailben tájékoztattak arról, hogy az étkezés adóvonzatát a képző szerv átvállalja. Kérdésünk az, hogy a számla teljes áfatartalma levonásba helyezhető-e? (A 20 ezer ft/fő részvételi díjból 4 ezer ft/fő volt az étkezés költsége, de ez a számlán nics külön feltüntetve). Válaszukat előre is köszönöm.
Szeretném megkérdezni, hogy ha vásárolok árut, és azt belföldön fuvaroztatom egy fuvarozó céggel, amely áfás számlát állít ki, annak levonhatom az áfáját, de ha külföldről hozatom be az árut, akkor hiába állít ki áfás számlát, én ezt nem helyezhetem áfalevonásba, ezt jól tudom?
Tisztelt Szakértők! Egy bt. garázst épített a tagok lakóingatlanán, ami egyben a bt. székhelye is. Az egyik tag saját maga építette fel a garázst, így csak anyagköltség (fa, fém, eresz) merült fel, körülbelül 400 ezer forint összegben. A bt. nem bérli a tagoktól az ingatlant. A bt. nemrég vásárolt egy kisebb teherautót a tevékenységéhez. Mi lenne a helyes megoldás az áfa levonhatósága és a könyvelés (beruházás, értékcsökkenés) szempontjából? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel Nagy Szabolcs
Tiszelt Szerkesztőség! Magyar cég (különbözeti áfás) használt gépjárművet vásárol külföldi (szintén különbözeti áfás) cégtől. Két kérdésem lenne a szállítási díj levonásával kapcsolatban: 1.) A külföldi cég leszállítja a magyar cégnek az autókat, áthárítja a szállítási díjat. A magyar cég ezt a beszerzési árban nem érvényesíti (árrésadó alapján nem csökkenti). Helyesen jár-e el? 2.) A külföldi cég nem szállítja le ezeket az autókat. A magyar cég megbíz egy magyar fuvarozót, aki ezért szállítási díjat (áfásat) számol fel. Kérdésem, hogy ilyen esetben a szállítási díj áfatartalma levonásba helyezhető-e? Helyesen ítéljük-e meg, hogy a külső szállítás csak közvetetten kapcsolódik az autókhoz?Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Human Broker
Az áfa általános szabályai alá bejelentkezett magánszemély adószámos magánszemélyként használt ingatlant vásárolna (bérbeadásra) egy az értékesítéseire szintén áfakötelezettséget választó kft.-től. Ebben az esetben fordított áfával az adószám megadásával kellene az ügyletet lebonyolítania. Azonban az adószámos magánszemély hitelből vásárolt volna, viszont a bank a nettó áron történő vásárlás és az adószám megléte miatt nem minősíti fogyasztónak, így a lakossági hitelkérelmét, amit csak fogyasztó vehet fel, elutasította. Ezt követően az adószámos magánszemély, mint "sima" magánszemély bruttó áron vásárolja meg az ingatlant, hogy hitelhez jusson. Az adószám viszont még létezik. – Iyenkor köteles visszaadni az adószámot az adásvétel előtt? – Vagy megtarthatja, és ő dönt, hogy jelzi-e az eladó felé, hogy adószám alatt vásárol vagy sem? – Ha ő dönt, és úgy dönt, hogy megtartja az adószámát, de ennek létét nem jelzi az eladónak, és bruttó árat fizet az ingatlanért, a későbbiekben levonásba helyezheti az áfát (mert áfásan szálláshely- vagy bérbeadás-szolgáltatást nyújt)?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy felszámolás alatt lévő társaságtól, amely adókötelessé tette az ingatlanértékesítést, továbbértékesítési céllal ingatlant vásárol. Az ingatlanbeszerzésről fordított áfás számlát állítanak ki részünkre. Társaságunk nem tette adókötelessé az ingatlanértékesítést, adómentesen fogjuk értékesíteni. Ebben az esetben beszerzéskor a fizetendő áfával szemben az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezhetjük? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft.-vel kapcsolatos a kérdésünk, melynek kisebbségi tulajdonosa önkormányzat. A kft. főként érdekképviselettel, információs pont működtetésével foglalkozik, valamint programszervezéssel. A tulajdonos önkormányzat egy adott program megszervezésére és lebonyolítására felkéri a nonprofit szervezetet, melynek költségeihez meghatározott összegű közműködési támogatást nyújt. A rendezvénnyel kapcsolatos bevételei a kft.-nek főként területbérleti díjakból és reklámszolgáltatásból adódnak, melyre felszámítja az áfát. Adómentes tevékenységet nem folytatnak. Kérdésünk a levonható áfával kapcsolatos. A rendezvény lebonyolítása során felmerült kiadások áfája levonásba helyezhető-e, vagy csak azoknak a költségeknek az áfája vonható le, amelyekkel nem számoltunk el a támogató felé, tehát a támogatott összegen felüli költségek? Hogyan járunk el helyesen? Miként alakul az áfa levonhatósága abban az esetben, ha egy adott rendezvény költségeire vissza nem térítendő pályázati összeget sikerül elnyerni? Segítségüket köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy cég néhány munkavállalójának és családtagjának kifizette az egyhetes belföldi üdülését jutalomképpen a jól végzett munkájáért (nem cafetéria). A szállásadó (panzió) számlája a cég nevére szól, szerepelnek rajta a dolgozók, valamint a családtagjaik adatai. A dolgozók semmilyen összeget nem térítettek, sem a szállásadó, sem a munkaadó felé. Kérdésem, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót? (Nem szeretnénk a munkavállalóra terhelni semmit.) A szállásadó számlájában feltüntetett áfa (18 százalék) levonható-e? A társasági adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. mobiltelefon-számlái jelentősen megemelkedtek, ezért úgy döntött a vezetés, hogy felmondják a szerződést, és inkább feltöltőkártyákat fognak vásárolni. Egyszer egy főkönyvelőtől azt hallottam, hogy ez nem elszámolható költség, azonban nem találtam erre külön szabályozást. Az lenne a kérdésem, hogy a feltöltőkártya költsége elszámolható-e költségként a vállalkozásban? Vonatkozik-e erre bármiféle tiltás, különleges kikötés? Mivel telefonszolgáltatás, gondolom erre is mindenképpen vonatkozik, hogy a 30 százalék áfája nem levonható. Válaszát előre is köszönöm!
Cégünk személyautót vásárolt, melyet még aznap – az üzembentartói jog átadásával – határozatlan időre bérbeadott egy másik vállalkozásnak. Kérdésem, hogy ilyen esetben levonható-e a beszerzés áfája? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szépen a segítségét. Újonnan létrejött kft. használt lakások adásvételével kíván foglalkozni oly módon, hogy a megvásárolt lakást felújítja, majd haszonnal eladja. Kérdésem: hogyan alakul ebben az esetben az illetékfizetési kötelezettség? Az illetéktörvényből azt olvastam ki, hogy továbbértékesítési célú lakásvásárlás esetén az illeték mértéke 2 százalék, ha az egyéb feltételek is fennállnak. Megvalósul-e ebben az esetben a továbbértékesítési cél, ha a továbbértékesítés nem változatlan formában történik? Ugyanezzel az ügylettel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy bár áfaszempontból adómentes a gazdasági esemény, ha mégis úgy dönt, hogy az értékesítést áfássá teszi, lehet-e értelmezni a felújítás során megvásárolt termékeket (festék, csempe) és igénybe vett szolgáltatásokat (festő, burkoló) továbbértékesítési célúnak, azaz levonható-e az előzetesen felszámított áfa? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az eladó az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján választotta az adókötelezettséget, de a vevő, aki egyébként áfaalany, de ingatlanhasznosításra nem választott adókötelezettséget az adásvétel kapcsán kell-e áfát fizetni a vevőnek? Jól értelmezem-e a törvényt, mely szerint, ha az eladó az áfatörvény 142. §-a alapján fordított áfás számlát állít ki, a vevő – tekintettel arra, hogy nem választott adókötelezettséget – a felszámított áfát levonásba nem helyezheti? Válaszukat megköszönve, Tisztelettel: Dulló Ida
Egy kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság létrehozott egy bizonyos klubtagságot, mely számos ajándékot nyújt a klubhoz csatlakozó üzleti partnereinek. A kérdésünk a következő: 1.) Hogyan kell adózni (szja, eho, tao, illeték) az átadott ajándékok (például molinó, zászló, jegyzettömb, póló, pulóver, poszter stb.) után? Befolyásolja-e az adózást annak a ténye, hogy az átadott ajándéktermékeken szerepel cégünk logója vagy valamelyik általunk forgalmazott termék? 2.) Hogyan adózik (szja, eho, tao, illeték) az 1-es pontban leírt ügylet akkor, ha magánszemély, vagy akkor, ha gazdasági társaság a megajándékozott? 3.) Hogyan alakul az adózás (szja, eho, tao, áfa) abban az esetben, amikor bizonyos forgalom után járnak a fent felsorolt ajándékok? Ez tekinthető-e utólag adott engedménynek? Ha igen, akkor szükség van-e számlamódosításra? 4.) Az 1-es pontban felsorolt termékek beszerzésekor az előzetesen felszámítható áfa levonásba helyezhető-e?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: egy kft. tulajdonában van egy 125 köbcentinél nagyobb motor. Az ügyvezető használja a munkájához, de a magánhasználatot sem zárom ki. A motort tárgyi eszközként nyilvántartjuk. Vásárolt a motorhoz ruházatot (motoros csizma, nadrág, kabát), táskát. Ezek összértéke durván 300 000 forint. Elszámolhatom-e a cégben költségként, illetve miután nem egy évig használ egy motoros ruhát, tárgyi eszközként kell-e nyilvántartásba vennem? Az áfatörvény 124. paragrafusa alapján a motor áfáját nem vontuk le, és a motorhoz kapcsolódó költségekből sem vonunk áfát.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték