Tisztelt Szakértő! Áfa hatálya alá tartozó mezőgazdasági vállalkozás értékesítené a fenyőfa-ültetvényét (lábon) egy szintén áfa hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak. Maga a föld nem tulajdona az eladónak, tehát árut értékesít bérleti joggal. Az értékesítő a kibocsátott számlán jogosan tünteti-e fel az áfát? Amennyiben igen, levonásba helyezheti-e a vállalkozó? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Italautomata berendezések karbantartásával foglalkozó vállalkozó a munkája során gyakran parkol, mivel az egész országban dolgozik. Kérdésem, hogy ennek áfája levonható-e? A másik kérdésem, hogy, ha az autót csak éjszakára vagy munkaszüneti napokon parkoltatjuk, akkor mi a helyzet? Hogyan lehet különbséget tenni a parkolás és a bérlet között? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel. Reinhardt Éva
Kedves Bartha Katalin! Köszönöm válaszát a 2015. 11. 17-ei kérdésemre (közösségi országból programbérlés áfás vagy nem áfás). Azt elfelejtettem megkérdezni, hogy ebben az esetben áfalevonási jogom van-e? Köszönettel: Ildi
Egy belföldi társaság ingóságot értékesít egy EU-ban bejegyzett külföldi (ciprusi) társaság részére úgy, hogy az ingóság nem lépi át az országhatárt. Ezt követően a külföldi cég egy magyar társaságnak értékesíti ezeket az ingóságokat. Véleményem szerint az első értékesítés során áfásan kell számlázni az áfatörvény 25. §-a alapján, de mi a teendője a külföldi társaságnak? Adószámot kell kérnie? Be kell jelentkeznie? Levonhatja a beszeréssel kapcsolatban felszámított áfát? A második értékesítéskor a külföldi cég számít fel áfát az értékesítésre, vagy fordítottan számlázza ki az ingóságokat.... az áfatörvény 139. §-a vonatkozik rá? Köszönöm.
Cégünk támogatást nyújt látványcsapatsport-egyesületnek, és, ha igénybe szeretné venni az ezzel járó adókedvezményeket, köteles a Tao. törvény 22/C. § (3a) szakasza szerint kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására is. Döntésünk szerint ezt szponzori szerződés keretében, reklámszolgáltatás igénybevétele mellett szeretnénk teljesíteni. A támogatást nem az adóelőleg, illetve a december 20-ai feltöltés terhére juttatjuk, hanem a 2015 előtt érvényben lévő szabályok szerint, tehát támogatási és szponzori szerződés megkötését követően, a sportági szakszövetség által kiállított igazolás alapján utaljuk át. Mivel a támogatott sportszervezet áfaalany, a következő kérdéseink merültek fel: 1. A fenti kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés keretében történő teljesítése áfaköteles-e? 2. Ha igen, akkor a nettó vagy a bruttó összegnek kell elérnie a taotörvény 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát? 3. Ha a nettó összeget tekintjük a kiegészítő támogatás összegének, le lehet-e vonni a támogatónak (szponzornak) az előzetesen felszámított és a támogatottnak (szponzoráltnak) megfizetett áfa összegét? Ebben az esetben feltételezzük, hogy a szponzori szerződésben kiemelésre került az alap és az áfa összege, illetve részletezésre került, hogy a támogatott (szponzorált) milyen szolgáltatásokat nyújtott a szponzornak. A taokedvezmény igénybevételének és az áfa levonhatóságának egyéb feltételei fennállnak. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem válaszukat : Egy kft. társasházat épített, amelyben lakások és üzlethelyiségek készültek. Ekkor a társaság a lakóingatlanok és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékesítésére az adókötelessé tételt választotta. Az építés kapcsán felmerült anyagok és szolgáltatások áfáját visszaigénylete. 2012. 08. 10-én a társasház megkapta a használatba vételi engedélyt. Az értékesítések után egy üzlethelyiség maradt a társaság tulajdonában, amelyre nem talált vevőt. 2015-től a kft. változást jelentett be, megszüntette az ingatlanértékesítésre vonatkozó áfakötelezettség választását. Az üzlethelyiséget továbbra is értékesíteni kívánja, ezért korszerűbb berendezéseket (kazán, radiátorok) szereltet fel, festés, burkolás történik jelentősebb értékben. 1. Jól értelmezzük-e, hogy az áfatörvény 86. §. j) pontja alapján az üzlethelyiség értékesítése adómentesen történhet? 2. A jelenlegi korszerűsítés során felhasznált anyagok, elvégzett szolgáltatások áfája levonható-e? 3. További lehetőség, hogy, ha nem sikerül értékesíteni az üzlethelyiséget, akkor bérbeadásra kerülne sor, amelyre az adókötelessé tételt választotta a cég. A korszerűsítés áfája ebben az esetben levonható? Köszönöm.
Kedves Szakértő! Személyszállítást végző áfaalany cég 2013-ban vásárolt egy kisbuszt, melyet személygépkocsivá alakított át 2015-ben. A beszerzés után levonta az áfát. Kérdésem, hogy az átalakításra tekintettel keletkezik-e az áfában korrekciós különbözet, és ha igen, azt milyen arányban szükséges elvégezni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértők! 2015. 01. 01-től alanyi adómentes egyéni vállalkozó tevékenységét 2015. 10. 05-ével megszünteti. A megszüntetés előtt eladja a 2014. 04. 07-én vásárolt pénztárgépét, amelynek ára bruttó 160 695 forint volt (nettó 126 531 forint + 34 164 forint áfa). A gép beszerzésekor az egyéni vállalkozó még áfakörös volt, így a 34 164 forintot levonásba helyezte. Számításaink szerint az áttéréskor 4 555 forint értékben (34 164 forint*8hó/60hó) keletkezett utólagos áfakorrekció, így ezt bevallani nem kellett, mivel nem érte el a 10 000 forintot. A pénztárgépet 2015. október 2-án bruttó 25 000 forintért (nettó 19 685 forint + 5 315 forint áfa) adta el a vállalkozó. A kérdésünk az, hogy ez a nettó bevétel ugye beszámít a katás bevételek közé? Valamint, hogy az eladás miatt keletkezik-e utólagos áfakorrekciója a vállalkozónak, és ha igen, akkor az mekkora mértékű? Segítő válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk 2011-ben szerzett be személygépkocsit bérbeadási céllal. A gépkocsi beszerzése áfa nélkül (nulla áfatartalmú számlával) történt. A gépkocsival a bérlő 2014 decemberében balesetet szenvedett, melynek javítási költségéről áfás számlát kaptunk idén januárban. A gépkocsit a baleset után még 2014 decemberében értékesítette a vállalkozás, az áfamentes beszerzésre tekintettel áfamentesen. A kérdésem az, hogy a káresemény utáni javítás számlájának áfarésze levonásba helyezhető-e ezen bérautó után, a fentiekre tekintettel?
Tisztelt Szakértő! Felszámolás alatt lévő vállalkozás a felszámolási időszak alatt is végez hulladékgazdálkodási tevékenységet. Kizárólag fordított adózás alá tartozó tevékenységből származik bevétele. Kérdésem az lenne, hogy a felmerült kiadások áfatartalma teljes egészében levonható-e ebben az esetben, vagy az arányosítás módszerét kell alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!
Egy kft. az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik, és bejelentkezett a XVI. fejezet, azaz a használt ingóságokra vonatkozó különös szabályok hatálya alá. Használt gépjárművek felvásárlásával és ezen gépjárművek javítása után a gépjárművek értékesítésével foglalkozik. Nem áfával terhelten szerzi be a gépjárműveket magánszemélyektől. A kérdésem az, hogy a javításra fordított költségek áfája milyen arányban igényelhető vissza egyedi nyilvántartás mellett? A gépjárműre fordított költségeket külön-külön tartja nyilván a cég. Hogyan lehet visszaigényelni az általános költségek áfáját, mint például a könyvelési díj, tárgyieszköz-beszerzés, ügyvédi munkadíj, tisztítószerek, irodaszerek értékéből? Mi tekintendő árrésnek ebben az esetben? Figyelembe lehet-e venni a gépjárművek eladási árából a ráfordított költségeket is beszerzési áron felül?
Egy mezőgazdasági őstermelő 2015 januárjától belépett az áfakörbe. 2014. december 29-ei dátummal kiállítottak a részére egy költségszámlát, amit 2015 januárjában fizetett ki. Ennek a számlának az áfatartalma levonható a 2015. évben? A számla teljesítési ideje 2014. december 15.
Tisztelt Szerkesztőség! A tárgyban megjelent cikkhez kapcsolódóan várom segítő közreműködésüket. Az adóhatóság az egyik vállalkozásnál épp a cikk által tárgyalt módon, az áfatörvény 153/A § előírására hivatkozással nem vette figyelembe az ellenőrzés során megállapított fizetendő áfához kapcsolódó levonható áfa összegét. A jegyzőkönyvi észrevételünk lényegében a cikkben leírt tartalommal került megfogalmazásra. Az I. fokú adóhatósági határozat az indokolásban hivatkozott a Kúria Kfv.V.35.476/2013./4 számú ítéletére. A hivatkozott ítéletet sajnos az ügyvédi és más adatbázisokban sem találtuk. Fontos lenne a Kúria hivatkozott számú ítéletének részletes ismerete annak megítéléséhez, hogy jogosan hivatkozott-e a NAV az ítélet szövegéből kiemelt egy mondatra, mely szerint "...az adóhatóság az adózó javára szolgáló tények tisztázásának az Art. 97. § (6) bekezdésében rögzített kötelezettségét nem sértette meg azzal, hogy – törvényes eljárással – az adózót megillető adólevonási jogot meghagyta az adózónak." Tisztelettel várom segítségüket az ítélet teljes terjedelmének megismeréséhez, továbbá az ítélet és a tárgyban megjelent cikkük együttes elemzéséhez. Tisztelettel. Fehér Andrásné FEHÉRNÉ Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft ügyvezető
Lehet-e önellenőrizni az ellenőrzéssel már lezárt időszakot, hogyan vehető figyelembe a korábban figyelembe nem vett levonható áfa? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt egy személygépkocsit. Az áfát levonásba helyeztük. A lízingszerződése lejárt. A kft. élni kíván vételi jogával. Ez jár-e bármilyen adókockázattal? Esetleg átminősítheti-e a NAV, hogy ez nem lízing volt, hanem adásvétel, és jogtalanul igényeltük vissza az áfát. Mi a helyes eljárás ez esetben? Milyen könyvelési teendőink vannak, ha az autó a cégben marad?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték