Magyar cég árut vásárol lengyel cégtől, amelyet továbbértékesít egy szlovák cégnek, az áru közvetlenül a lengyeltől a szlovák céghez kerül, a fuvart a lengyel fél rendezi. Mindhárom cég rendelkezik EU-s adószámmal, csak a saját országukban vannak bejegyezve. Háromszögügylet-e ez az ügylet? Illetve hogyan történik a bevallása az áfa-, valamint a '60-as bevallásokban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném kikérni a véleményét. Alanyi adómentes társaság építtetett kivitelezővel egy építésiengedély-köteles épületet. Ebben az esetben a kivitelezőnek fordított vagy egyenes áfás számlát kell-e kiállítani? Befolyásolja-e ezt, hogy az épületet nem adóköteles tevékenységhez szeretné az adóalany használni? Illetve, ha a kivitelező nem hajlandó egyenes áfás számlát kiállítani, csak fordított áfás számlát, és ez nem a törvényi gyakorlatnak megfelelő, akkor az alanyi adómentes adóalany büntethető-e, vagy mit tud tenni, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően járjon el? Alanyi adómentes adóalanyként vallja be, és fizesse meg az adóhatóságnak a fizetendő áfát? Segítségét előre is köszönöm!
Cégünknél most valósul meg egy háromszögügylet. Mi vagyunk a végső vásárlók (C), lengyel cégtől (A) érkezik DDU paritással hozzánk az áru, és szlovák cég (B) számláz. 1. Milyen dokumentumok szükségesek, és milyen adattartalommal kell az A és B cégtől beszereznünk azokat, hogy az egyszerűsített háromszögügyletet alkalmazhassuk? 2. Az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni ezt a vásárlást a közösségi beszerzésen kívül? A választ előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Szélesné Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes katás egyéni vállalkozóként szeretnék a freelancer.com oldalon szoftverfejlesztői projekteket elvállalni. A megrendelők általában külföldi személyek, illetve cégek (tipikusan USA, Kanada), a számlázás angol nyelven, USD-alapon történik. Kérdés, hogy a számlák kiállításánál mire kell figyelnem, illetve keletkezik-e bármilyen más kötelezettségem (például áfabevallás)? Továbbá, ha egy megrendelő számára 1 millió forintos értékhatár felett állítok ki számlát, bejelentési kötelezettség terhel engem és a megrendelőt is. Mi történik ha én ugyan teljesítem a kötelezettséget, de a külföldi megrendelő nem (hiszen nem is feltétlenül tud róla, nem beszéli a nyelvet stb.)? Származhat ebből bármi problémám?
Tisztelt Szakértő! Németországi anyavállalatnak van Magyarországon fióktelepe. Bérbeadással foglalkozunk, Európa-szerte vannak fióktelepek, leányvállalatok a cégcsoporton belül. Az eszközök a legtöbbször elég nagy értékűek, több 10 millió forintot vagy még többet is érnek, és rendszeresen "vándorolnak" a leányvállalatok között, mert ezekből a különösen drága eszközökből a cégcsoportnak sincs sok, és a bérlésnek megfelelően szállítják egyik leányvállalattól a másikig. Egy hónapig itt van bérbe adva Magyarországon, aztán teherautóval kivisszük Prágába, és ott lesz 2 hónapig, majd visszajön hozzánk. A kérdésem az, hogy ez közösségen belüli termékmozgatásnak számít-e, és felmerül-e ezzel kapcsolatban áfafizetési, levonási, bevallási kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Rendszeresen kapunk külföldről (az EU-ból is, EU-n kívülről is) számlát szolgáltatás igénybevételéről, és el kell döntenünk, hogy milyen dátumnak megfelelő árfolyamot használjunk a könyveléskor. A számviteli politikánk szerint MNB árfolyamon könyveljük a devizás tételeket. A számlákon általában több dátum szerepel. Egyrészt a "hivatalos" számla dátum (invoice date), ami a számla kiállításának felel meg, illetve adott esetben a szolgáltatás részletes leírásakor is szerepelhet dátum. Például eszközbérlés május 5-20 közötti időszakra). A kérdés az, hogy a számlán megadott dátum (invoice date) a megfelelő dátum vagy ha a szolgáltatás megnevezésében megadott dátumot kell figyelembe venni az árfolyamnál és az áfabevallás időszakánál. Köszönöm a válaszát előre is.
Tisztelt Szakértő! Cégünk közösségi adóalany részére székhelyén, telephelyén – ami Szlovákiában van –emelőgépet ad bérbe, határozatlan időre leszerződve. A számlázás havonta történik. Ezen szolgáltatásnyújtást a 1665-ös áfabevallás mely sorában tüntetem fel? A 03. oldal 91-92. sorában? Természetesen a 16A60 bevallásban is szerepeltetnem kell a 03-as oldal c oszlopában. Kérem megerősítésüket. Üdvzölettel: Tomayerné
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2015 májusában elmulasztotta a kivetéssel megállapított (és meg is fizetett) importáfa vonásba helyezését az áfabevallásában. Kérdésem, hogy ezt a hibát most önellenőrzéssel kell, hogy helyesbítse, vagy a soron következő – bármelyik – áfabevallásában az elévülési időn belül levonásba helyezheti-e? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem vásárolt egy lakást, 35 millió forint plusz áfa összegért, szerkezetkészen. A számlát megkapta róla 2015. december 30-ai teljesítéssel és kiállítással, a fizetési határidő 2016. 01. 30-a volt. Továbbá az adásvételhez kapcsolódott egy építési szerződés, melynek keretében az eladó kft. befejezte volna kulcsrakészre a megvásárolt lakást, és erre 8 millió forintot ügyvédi letétbe is kellett helyezni. A decemberi áfabevallásba behelyeztem a szállító számlát, és ügyfelem 35 millió forintot ki is fizetett belőle. Az eladó kft. nem folytatta a lakás befejezési munkálatait – az ügyvédi letét ellenére sem –, így ügyfelem nem utalt többet, most per tárgyát képezi az ügy. Közben az eladó cég ellen a hitelező bankja és a NAV is végrehajtást indított. Rendezetlenek lettek így a tulajdonviszonyok. Kérdésem az lenne, hogy a számla alapján kérhetem-e a számla áfatartalmának kiutalását annak ellenére, hogy a teljes számla nincs kifizetve? A szállító számla részleges kifizetésekor az áfarész és a nettó részlet kerül-e kifizetésre, vagy a nettó kerül teljesen kiegyenlítésre, és az áfa marad fenn követelésként? Hol találok erre jogszabályt? Válaszát előre is köszönöm! Annamária
Van egy bt., amelyik jelenlegi állapot szerint a tao hatálya alá tartozik, és áfás tevékenységet végez. Mivel a bt. beltagja ezt a vállalkozást főállás mellett végzi, ezért egyszerűsíteni szeretné az adminisztrációt, és be szeretne jelentkezni a kata alá. Akkor a bt. beltagja fizetne havonta 25 ezer forintot, és a bejelentkezéskor megfizetné az osztalék utáni adót kiváltó adót? Gondolom, az áfabevallást azután is készíteni kellene, és év végén tudna esetleg kijelentkezni. Az áfa beletartozik a 6 milliós keretösszegbe? Mi az, amire nagyon figyelni kellene, és nem merült fel kérdésként? Ön szerint ez megéri? Ha jól számolom, akkor ebben az esetben "csak" a 25 ezer forint és a 10 százalék társasági adó közötti különbözet lehet a haszna, ami a maximális keretet kihasználva havonta 25 ezer forint lehet, amely haszonból le kell még számolni az iparűzési adót...
Tisztelt Szakértő! Az áfabevallás 01. sorában tüntettem fel a nem uniós üzletviteli tanácsadás exportértékét, a 91. sor helyett. Az áfabevallás módositása helyesbítésnek vagy önellenőrzésnek minősül? Köszönettel.
Kedves Kneitner Lea! Sajnos rosszul tettem fel az előző kérdésemet, így meg szeretném ismételni. Egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó magyar kft. Ausztriából lízingel egy tehergépjárművet, így a biztosítási díjat is Ausztriába kell fizetnie. Havonta kap számlát a biztosítási díjról. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben szükséges-e a biztosítási díjat az áfabevallásban, illetve az összesítő jelentésben szerepeltetni? Köszönettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. Ausztriában végez fuvarozási tevékenységet, így biztosítási díjat is kell fizetnie ott. Kérdésem az, hogy az így kiszámlázott biztosítást (például casco) import szolgáltatásként kell-e szerepeltetnünk az összesítő jelentésen, illetve az áfabevallásban? Köszönettel: Simonné
Egy kft. adószámát törölték 2016. március 1-jével, be nem adott beszámoló miatt. A beszámoló benyújtásra került, utána a kft. kérte az adószám újbóli felélesztését, amit a NAV elfogadott 2016. március 5-ével. Melyik időszakban lehet levonható áfát szerepeltetni a havi áfabevallásban? 2016. április hónapban szerepeltethetjük a márciusi költségszámlák levonható áfatartalmát?
A következő esettel kapcsolatban kérném szíves véleményüket. A cég – kézbesítés hiányában – nem vette át a KOCKERD kérdőívet, majd emiatt törölték az adószámát, de arról sem értesült, mert azt a levelet sem kapta meg. Ezt követően az addig alvó cég új lehetőséget talált, elkezdett aktívan működni. Negyedéves áfabevallást nyújtott be, melyet a törölt adószám ellenére befogadtak, online pénztárgépet igényelt, és kapott, nem sejtette, hogy nincs adószáma. A törlést követő nyolcadik(!) negyedéves áfabevallásnál a NAV kijavította számítási hibaként a fizetendő áfát, visszaemelte a levont áfatartalmat. Személyes egyeztetésen derült ki, hogy azért nem vonhat le áfát, mert törölték az adószámát. Új adószámot nem adnak, mert a KOCKERD miatti törlés (24/F) eljárási szabálynak a 24/B-t hivatkozza, a 24/B szerinti törlésnél pedig nem lehet újra adószámot kérni (24/B (7)). Kézbesítési vélelem megdöntésére nincs mód, mivel bőven eltelt a határidő, mire észlelték a törlést, hiszen semmi nem utalt arra nyolc negyedéven át, hogy ne lenne adószámuk. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem – gyakorlatilag indoklás nélkül – eredménytelen volt. A cégbíróság még nem kezdeményezett kényszertörlést adószám hiánya miatt (2,5 év alatt). De, ha törlik a céget, jelentős veszteséget szenved el a levont, de az adószámtörlés miatt feltehetőleg megfizetni kötelezett áfa miatt. Ha találkoztak már hasonló esettel, annak a megoldásának tapasztalatait kérem, osszák meg velem. Köszönöm!
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték