6895 találat a(z) Áfa cimkére
Bérgyártásra kölcsönadott készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérgyártási szerződést kötött két belföldi kft. takarmánygyártásra. A szerződésben megállapodtak, hogy a alapanyag egy részét a bérgyártást végző biztosítja, ezt kiszámlázza a megrendelő részére. Továbbá alapanyagkölcsön-nyújtásban állapodtak meg a következőképpen: amikor a bérgyártáshoz a megrendelő által hozott alapanyag nem elegendő, a hiányzó mennyiséget – például gabonát – a bérgyártást végző kölcsön adná a megrendelőnek. A kölcsönbe adott alapanyagot beszállítja későbbi időpontban a megrendelő, ha ezt nem tudja megtenni, akkor kiszámláznák neki az értékét. Kérdésem, hogy a kölcsönbe adott készletet a kölcsönbe adás időszakát figyelembe véve az áfatörvény szempontjából hogy kell kezelnii, számlázást igényel-e a kölcsönt nyújtó és a kölcsönt törlesztő beszállító részéről? Előfordulhat, hogy a készlet kölcsönbe adásának időtartama átnyúlik a cégek áfabevallási gyakoriságán túl.
Tehercsökkentés, csalások kiszűrése – Varga Mihály az adócsomagról
Cikk
Az adóbürokrácia és a közterhek csökkentését, a versenyképesség javítását és a gazdaság fehérítését jelölte meg az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott adócsomag fő céljai között Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mai sajtótájékoztatóján.
Kedvezményes eszközátruházás, ingatlan áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az „A” cég több, korábban 27 százalékos áfás számlával vásárolt lakóingatlannal rendelkezik, mely ingatlanokat korábban telephelyként használt, néhány hónapja azonban adóköteles bérbeadásra került sor. Ingatlanok esetében 20 év a figyelési idő, a vállalkozás a fizetendő áfával szemben év végén elvégzi a szükséges korrekciót, s az egy évre jutó áfaösszeggel csökkenti fizetendő adóját. A vállalkozás saját tulajdonú ingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. „A” vállalkozás egy saját maga tulajdonában lévő „B” társaság részére szeretné az ingatlaneszközeit kedvezményes eszközátruházás keretein belül áthelyezni, ez esetben nincs illeték, társasági adó, áfafizetési kötelezettség, mivel nem következik be a termékértékesítéshez fűződő joghatás. Kérdésem az, hogy mi történik ilyenkor azzal az általános forgalmi adóval, amit „A” vállalkozás visszaigényelhetne abban az esetben, ha a saját tulajdonú ingatlanát normál adás-vételi tranzakció keretében eladná „B” vállalkozásnak a fordított áfa szabályait alkalmazva? Az „A” cég beszerzéséhez kapcsolódó áfa nyilván nem figyelhető a „B” céghez kapcsolódó év végi korrekciónál, ezért úgy gondolom, hogy az „A” társaság az átruházás időszakában vissza kellene igényelje a 20 évből hátralévő időre vonatkozó áfát, s „B” cég pedig a termékértékesítésekor, vagy az adóköteles bérbeadási tevékenység feltételeinek nem teljesülésekor kellene megfizesse az ingatlan „vételárára”/”átruházási” értékére időarányosan esedékes áfát.
Áfa következő időszakra átvihető követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi kft.-nek egyelőre nincs árbevétele. A költségszámlákból viszont a következő időszakra átvihető áfakövetelése van. (Az általános szabályok szerint adózik.) Jövőre alanyi áfamentességet szeretne választani. Megteheti ezt? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kovács Dezsőné
Nyílt végű lízing áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személygépkocsit lízingel nyílt végű lízinggel. Az áfát a futamidő alatt visszaigényelte a jogszabály szerint. Most a futamidő végén a kft. szeretné megvenni, de szerintem ez nem célszerű az eddig visszaigényelt áfa szempontjából. Ön szerint? Válaszát előre is megköszönve: Könyvelő
Katás egyéni vállalkozó táppénzen
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ha egy katás adóalany egyéni vállalkozó 30 napot meghaladóan táppénzen volt, viszont a tételes adót megfizette a kieső hónapra is, akkor az a hónap a havi 500 ezer forint/hó bevételbe, illetve az arányos áfabevételbe beszámítható-e. Táppénzt a kieső időszakra igényelt és kapott. Segítségét előre is köszönöm!
Ingatlan, kívül vagy belül az áfakörön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik tevékenysége az ingatlan bérbeadása. Társaságunk 2001-ben vásárolt egy irodaingatlant, majd 2002-ben egy másikat és 2005-ben lakást. A lakás áfamentes volt, a két irodai ingatlannál a felszámított áfaösszeget visszaigényeltük. A bérbeadásra társaságunk bejelentkezett az áfakörbe. Az egyik irodai ingatlant és a lakást is bérbeadással hasznosítottuk, a közüzemi szolgáltatások áfáját levontuk, illetve nettó plusz áfa összeggel számláztuk tovább a bérlőknek, akik szintén áfakörbe tartoztak. Azonban a bérletek felmondásra kerültek és most elsősorban magánszemélyek veszik ki bérbe, akik nem érdekeltek az áfában, így január elsejétől szeretnénk kilépni az áfakörből. Kérdésem a következő: - ha kilépünk az áfakörből, akkor a korábban levonásba helyezett irodai ingatlan áfát arányosítani kell-e és befizetni. Az ingatlanok nem kerülnek átminősítésre; - ha igen, akkor decemberi vagy a januári áfabevallásban; - a továbbiakban is bérbeadással hasznosítanánk az egyik irodát és a lakást, a másik iroda az saját használatban van. Mindegyik ingatlan külön helyrajzi számon található, külön közüzemi órákkal, és a számlákat is mindegyik ingatlanra külön-külön kapjuk. Elkülöníthető, hogy melyik számla, melyik ingatlanhoz tartozik. Ebben az esetben kell-e arányosítani az áfát? Köszönöm válaszukat.
Kft.-nél tagsági díj áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Könyvelünk egy egyszerű kis kft.-nek, amely általános iskolás gyermekek úszásoktatásával foglalkozik, illetve jövőre lehetősége lesz a Magyar Vízilabda Szövetségnek utánpótlás-nevelés keretében kicsiknek úszást oktatni, egyesületi szinten. Erre majd fognak pályázni is, és részt vesznek majd a tao-kedvezményekben is, de az ügyvezető kérdése most az volt, hogy ha a gyerekektől havonta tagsági díjat szed be, akkor ennek milyen adóvonzatai vannak, le kell-e számlázni. Ha igen, akkor hogyan? Kell-e áfát is fizetni ez után? Milyen jogszabályok vonatkoznak erre? Köszönöm szépen a segítséget .Krcsik Eszter
Kompenzációs felárat alkalmazó adóalany közösségen belüli beszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett alanyi adómentességet választó adóalany közösségen belül szerez be borjút. A beszerzett termékek adó nélkül számított összesített értéke éves szinten a tárgyévben és a tárgyévet megelőző adóévben nem haladta meg a 10 ezer eurót. Ebben az esetben a vevőnek kell áfát fizetnie és bevallást benyújtania? Köszönettel: Szombati Imréné
Nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Kérem segítségét számviteli kérdésben és áfa-visszaigénylés tekintetében az alábbi gazdasági események tekintetében. Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing finanszírozással személygépkocsit lízingel, amelynek keretében az eszközt a saját könyveiben mutatja ki és amortizációt számol el. A lízing futamideje 3 év, kezdeteben nagyobb összeg lízingdíjat, majd havonta számláznak tóke és kamat formátumban oly módon, hogy a tőke rész után számítják fel minden esetben az áfát. A társaság az áfát a személygépkocsi céges és magánhasználata arányában visszakéri, mert bérbeadásnak minősíti az ügyletet, ugyanis a futamidő végén nem veszi meg a személygépkocsit, hanem él a vevőkijelölési jogával, azaz egy másik kft. veszi meg a járművet a piaci árnál alacsonyabb "maradványértéken". Erről a maradványértékről a lízingbe adó cég sztornó számlát állít ki a futamidő végén az eredeti lízingelő cég felé. Kérem, hogy részletesen írják meg a pontos könyvelési tételeket a lízingelés alatt, a futamidő végén hogyan kell kivezetni a könyvekből ezt a személygépkocsit? Hogyan kell kezelni az számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés és a kivezetéskori eltérő nettó értéket? (Számvitelileg maradványérték után 333 százalék az értékcsökkenés, az adótörvény szerint 20 százalék!) Helyesen jár-e el a társaság az áfa arányos levonásával? Mi a teendő áfa szempontjából a futamidő végén, amikor a kft. visszaadja a személygépkocsit a lízingbeadó cégnek, amelynek szinte a teljes összegét kifizette a 3 év alatt, de jelentős piaci értéke van még 3 év után is?
Téves számlázás uniós beszerzéskor: kell-e önellenőrzést benyújtani?
Cikk
Magyar kft. Franciaországból szerzett be árut; az üzleti kapcsolat kezdetekor még áfás volt, később viszont kilépett az áfa hatálya alól, de azt nem közölte a partnercéggel. A francia fél továbbra is áfa nélkül, a közösségi adószámot feltüntetve számlázott a magyar cégnek. kell-e önellenőrizni az áfabevallást? – kérdezte olvasónk? Bartha Katalin, InterTax Pro Kft. ögyvezetője, okleveles adószakértő válaszolt.
Alanyi mentes EU-s szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségi adószámmal rendelkező alanyi adómentes alapítvány az Európai Közösség területéről igénybevett szolgáltatás után hogyan teljesíti a bevallási kötelezettségét? A szolgáltatások: szakértés, tanácsadás, prospektusok előkészítése tervezése Jól értelmezem-e, hogy a fenti esetben az áfát Magyarországon kell megfizetni (1665-ös nyomtatvány)? Valamint a 16A60-as nyomtatványon jelentem a szolgáltatót, aki EU-s adószámmal rendelkezik. De ha olyan EU-szolgáltató is van, akinek nincs EU-s adószáma, azzal mi a teendő?
Számlázás: EU-s vagy nem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Londonban bejegyzett cég EU-s adószámmal rendelkezik. Magyarországon központi irodája van (bejegyzett cégként nem találtam meg a magyar cégnyilvántartásban). Számlát bocsát ki magyar nyelven, forintban, magyar bankszámlára kéri a számla ellenértékét. A számla nem tartalmaz áfát. Kezelhetem-e EU-s beszerzésként? Vagy kérjem a számla módosítását?
Mezei leltár
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! Nagy érdeklődéssel olvastam a mezei leltárral kapcsolatos cikkét, amihez ezúton is gratulálok! Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdésem van: Felek feles bérleti szerződést kötöttek, amely alapján a bérlő a termény felét köteles átadni bérleti díjként a bérlőnek. Erről a bérbeadó áfamentes számlát állít ki (ingatlan-bérbeadás, nem jelentkezett be áfakörbe). Másik tényállási elemként a bérleti jogviszony létrejöttekor, a birtokba adáskor a felek a meglévő mezei leltár vonatkozásában elszámolnak egymással oly módon, hogy azt a föld tulajdonosa (aki egyben a bérleti szerződés bérbeadója is) átruházza a vevőnek (aki egyben a bérleti szerződés bérlője is). Ezt a felek ingó adásvételnek minősítik (mivel a mezei leltár végleges átruházása és birtokba adása is megtörtént, az áfatörvény szerinti termékértékesítés feltételei álláspontom szerint fennállnak), és erre tekintettel erről áfával terhelt számlát állít ki az eladó, amelyet a vevő megfizet, az eladó bevall, és befizet a költségvetésbe. Ez így megfelelő gyakorlat? Köszönöm!
Óvadék számlázása
Kérdés
Kft. nagy értékű gépeket bérel, a bérbeadó óvadékot kér. A szerződésben is rögzítve van, hogy az óvadék a bérlemény átadása előtt esedékes, és a bérbeadó áfás számlát állít ki az óvadékról, amit elutal a kft. A szerződésben az óvadék visszafizetésére vonatkozó megállapodás úgy szól, hogy a bérbeadó a bérleti díj kifizetése után visszafizeti az óvadékot, vagy beszámítja azt a bérleti díjba. A bérbeadó helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot, ez szerepel a számlán) állított ki, a számlán feltünteti a bérleti díjat áfásan, levonja az óvadékot áfásan, és/vagy pozítiv, illetve negatív különbözet keletkezik, annak megfelelően még utalni kell a kft.-nek vagy neki utal vissza a bérbeadó. Jó-e ez a számlázási módszer? Szerintünk az óvadék áfa hatályán kívüli, de a bérbeadó az áfatörvény 59. paragrafusára hivatkozik, hogy azért számlázza az óvadékot áfásan, mert ő a végén beszámítja azt a bérleti díjba. Ilyen esetben helyes-e ez a számlázási gyakorlat, és az óvadék után számolhat-e fel áfát a bérbeadó? Polyák Márta
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
