A fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt – mondta ki a Kúria szeptember 19-én meghozott ítéletében.
Tisztelt Adózóna! Kérem, szíveskedjenek az alábbi adózási problémám megoldásához segítséget nyújtani. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság határozatában társágunkkal szemben kártalanítási összeg megfizetését írta elő az alábbiakban idézett tartalomnak megfelelően: „a bányajog alapján és a polgári jog szabályai szerint a Bányavállalkozót a vagyonában beállott értékcsökkenés miatt az alábbi kártalanítási összeg illeti meg: • a bányászati joggal kapcsolatos ráfordítási összköltségeknek a bányatelek jogi jelleg törlés területeire eső része: 8.520.000,- Ft és • a bányászati jog, mint vagyonértékű jog megszűnésével érintett bányatelekrész piaci értéke: 15.450.000,- Ft, összesen 23.970.000,- Ft, azaz huszonhárommillió-kilencszázhetvenezer Forint.” A határozat azonban nem tér ki arra, hogy a kártalanítási összeg bruttó vagy nettó értékben értendő, ezért kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kártalanítást milyen összeggel (23.970.000,- Ft áfát egyáltalán nem tartalmazó összeg, 23.970.000,- Ft már 27 százalékos áfát tartalmazó összeg, vagy 23.970.000,- Ft + 27 százalék áfa) kell megfizetnünk. Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Tisztelt Adószakértő! Cégünk tulajdonában lévő gyártó szerszámok beszállítóinknál vannak Olaszországban, illetve Németországban. Ezek a gyártók nemcsak nekünk, hanem a konszolidált cégcsoporthoz tartozó más vállalatoknak is gyártanak. Mi az egyes cégek számára gyártott mennyiségek arányában ki szeretnénk számlázni minden testvércégünknek a rájuk jutó értékcsökkenést. Testvércégeink között van EU-n belüli (spanyol), és EU-n kívüli is. Spanyolországban rendelkezünk áfaregisztrációval. Egyik kérdésünk az lenne, hogy milyen áfával állítsuk ki a számláinkat? A másik, hogy ez szolgáltatásnak minősül-e? Válaszát előre is köszönöm!
Az ügylet teljesítési időpontja határozza meg az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. Szolgáltatásnyújtás esetén van úgy, hogy ez egyszerűen meghatározható, például, ha egyetlen nap alatt megvalósítható javításról van szó, ugyanakkor komplexebb, hosszabb időn keresztül végzett szolgáltatásnál (például építkezéskor) már összetettebb a kérdés.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a tevékenysége végzéséhez szükséges ingatlant (melegkonyha étel kiszállításához) bérli a kft. két tulajdonosától. Az ingatlan maga tehát bérelt, viszont a benne lévő eszközök a kft. tulajdonában vannak. Most szünetelteti a tevékenységét, viszont az ingatlant bérbeadná, hogy addig se álljon, hanem valaki dolgozzon benne. A bérbeadás úgy történne, hogy az ingatlant magát a két tulajdonos mint magánszemély adja bérbe (mivel az ő tulajdonuk), az eszközöket viszont a kft. adja bérbe (mivel azok a kft.-é). A kérdésünk az lenne, hogy a kft. az eszközöket milyen formában adhatja bérbe? Tevékenysége közé felveszi az eszközbérbeadást (773 kölcsönzést), vagy pedig mivel az eszközök az ingatlanba be vannak építve és így ezek bérbeadása is ingatlan-bérbeadásnak számít, tehát a tevékenység közé az ingatlan-bérbeadást kell felvennie, és be kell jelentkezniük az áfa alá, ha áfásan szeretnék bérbeadni?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni egy fogorvos áfakötelezettségével kapcsolatban. Alaphelyzetben a fogorvosi tevékenység áfamentes. De több vitafórumon azt olvastam, hogy a fogfehérítés már nem. Szerintem ez még a fogorvosi tevékenység része. A fogékszerbehelyezés viszont már áfás tevékenység szerintem. Jól gondoljuk, vagy tévesen számláztunk eddig? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértó! Egy kft. (általános szabályok szerinti áfaalany) vásárolt egy "kivett beépítetlen területet", magánszemélytől. Még ebben az évben változott az elképzelés a telekkel kapcsolatban, és a kft. eladta azt az egyik tagnak, aki ügyvezető is. Hogyan kell kiszámlázni, áfásan vagy 0 százalék áfával? A kft. nincs bejelentkezve ingatlanértékesítés esetében az áfa hatálya alá.
Tisztelt Szakértő! Egy bt., egyben a fővállalkozó, lakóházat épít magánszemély részére, amit 5%-os áfatartalommal számláz le a magánszemélynek. A bt.-nek van egy kft. alvállalkozója, és az elkészült munkákat szeretné leszámlázni a fővállalkozó részére, mely munkadíjat és anyagot is tartalmaz. A beszerzésnél az áfa levonásra került. Tekintettel arra hogy a lakóház területe 300 négyzetméter alatt van, ezért nem kellett építési engedély, csak bejelentési kötelezettsége volt, elektronikus építési naplót vezetett a fővállalkozó. Kérdésünk, hogy a kft.-nek hány százalékos áfával kell számlázni, vagy fordított adós számlát kell kiállítania? A kft. elvégzett munkái: alapozás, betonozás, falazás,szigetelés, burkolás, festés Tisztelettel: Kecskemétiné HK
Tisztelt Adózóna! Egy társaságnak van egy nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciója egy személyautóra, ami a végéhez közeledik. A kérdés az lenne, hogy a maradványértéken történő megvásárlás esetén a kapcsolódó áfarésszel mi történik? A cég megveszi maradványértéken az autót, ezt – ha jól sejtem – már vásárlásnak minősül, és nem vonható le az áfa, azonban ő ezt egyből tovább is adná harmadik félnek, feltehetően magánszemélynek. Ennek a két ügyletnek az áfamegítélése érdekelne minket. Köszönettel!
Tisztelt Adószakértő! A kérdésem az lenne, hogy a címben említett tevékenység végzése során felmerülő autóalkatrész-beszerzési, s külön számlázott javítási költségek, valamint a benzin és dízel üzemanyagok áfáját 100 százalékban levonhatja-e az ügyfél, ha igazolható, hogy kizárólagosan a fenti áfaköteles tevékenységgel foglalkozik?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. (nem nonprofit) főtevékenysége TEÁOR 8710 idősgondozás, ehhez egy új idősotthont épített, a működési engedélyt megkérték. Általános áfaszabályok szerinti működés mellett a tevékenység hosszú távon sajnos nem fenntartható. Megoldást jelenthet az idősgondozás tárgyi adómentes jellege, ha a gondozási díjat nem terhelné áfatartalom. Egy nyereségorientált kft. milyen feltételekkel állíthat ki tárgyi adómentes tartalmú számlát, bejelentési kötelezettség terheli-e ezzel kapcsolatban? Az idősek előgondozása már megkezdődött, működési engedélye azonban még elbírálás alatt van. A végleges működési engedély feltétele lehet a tárgyi adómentességnek, és addig 27 százalékos áfatartalmú számlát kell kiállítaniuk? Érdemesebb lenne a fenntartást egy civil szervezetnek/alapítványnak átadni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzati tulajdonú kft. rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényszervezésnek vannak költségei, és természetesen abból származó bevétel is. Az önkormányzat mint költségvetési szerv (ez esetben nem mint tag) az éves költségvetésben meghatározottak alapján működési és beruházási támogatást is nyújt a kft.-nek, amivel a társaságnak minden év végén el kell számolnia. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ha például az önkormányzat felkéri egy rendezvény megszervezésére a kft.-t, akkor azt – mivel a rendezvényszervezés a profitorientált tevékenységébe tartozik – nem fedezheti ebből a költségvetési támogatásból, hanem mint bármelyik más vevőjének, áfás számlát kell kiállítania a rendezvényszervezésről, mint tevékenységi árbevételéről. Jól gondolom? Sajnos nagyon sok félreértésünk adódik ebből a helyzetből, mi áfás, mi nem, mert az "államháztartási számviteli gondolkodás" nem egyezik a vállalkozásival. Köszönettel!
Tisztelt Adószakértő! Magyar kft. Franciaországban vásárolt ingatlant, amit bérbeadással hasznosít. Bejelentkezett a francia áfa hatálya alá. Magyarországon az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. Franciaországban vett igénybe az ingatlanhoz kapcsolódóan karbantartási szolgáltatást francia partnertől, a számla nem tartalmaz áfát, a partnernek van közösségi adószáma. Kérdésem arra irányul, hogy ez közösségi szolgáltatás igénybevételének minősül-e, és ennek megfelelően kell az áfabevallásban szerepeltetni? Amennyiben nem, akkor mi a helyes bevallási mód? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Újépítésű, többlakásos társasházban a projekt utolsó lakásának értékesítésére a vállalkozás a vevővel 5%-os áfával szerződést kötött. A vevő a lakás tulajdonjogát és a birtokbavételt a teljes vételár megfizetésével szerzi meg. A vevő több részletben előleg fizetésére kötelezett. A megfizetett előlegek 5% áfa felszámításával kerültek számlázásra. A vevő azonban a vételár teljes kiegyenlítésével a szerződésben foglaltakkal ellentétben késedelembe esett, így a tulajdonjog az ingatlan első használatbavételétől számított 2 évet követően száll át a vevőre. Kérdés, hogy a lakás értékesítésére a teljes vételárra 5%-os vagy 27%-os áfa vonatkozik-e? Esetleg az előlegfizetéskor az 5% és az utolsó részletre a 27%-os áfafizetési kötelezettség keletkezik? Üdvözlettel és köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték