Tisztelt Szakértő! Kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit bérelt. A maradványértéket kellene fizetni. A törlesztésben eddig visszaigényeltük az áfát. Kérdésem az, hogy abban az estben, ha a maradványértéket magánszemély fizetné, vagyis más tulajdonába kerülne a személygépkocsi, milyen könyvelési teendők lennének? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem mezőgazdasági őstermelő, a 83. számú főút fejlesztése miatt a szántóföldjét kisajátítja az állam. Kétféle jogcímen fog kártalanítást kapni, egyrészt az ingatlan (földterület) után, másrészt pedig a már elvetett vetőmag, illetve kiszórt növényvédőszer stb. miatt, mint földhasználót is megilleti a kártalanítás. Számla nem kerül kiállításra, határozat alapján történik a kifizetés. Ha jól értelmezem, szja-szempontból mindkét bevétel adómentes lesz az szja-törvény 1. számú melléklet 6.1.c pontja alapján, de ebben is kérném a véleményét (mivel az elvetett vetőmag, növényvédőszer költségét elszámolta az őstermelő, logikus lenne az ezzel kapcsolatosan kapott kártalanítás figyelembe vétele egyéb adóköteles bevételként). A másik kérdés az lenne, hogy felmerülhet-e az ügylet kapcsán áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Tanácsadó Úr/Hölgy! Külföldi anyavállalatunk magyar adószámmal rendelkezik, Magyarországon bejegyzett telephellyel, fiókteleppel nem rendelkezik. Magyarországon üzletszerűen gazdasági tevékenységet nem folytat, csak Németországban kereskedik termékekkel. A külföldi anyavállalat magyarországi tevékenysége csupán annyi, hogy vásárol Magyarországon szerszámokat (magyar beszállítóktól), amelyeket nem szállíttat ki Németországba, hanem Magyarországon, a leányvállalat telephelyén tárolja ezeket a szerszámokat. A leányvállalat használja a szerszámokat a telephelyén, de a használatért a leányvállalat ellenértéket nem fizet. A szerszámok karbantartását, átalakítását is az anyavállalat végezteti el itt, Magyarországon. Kérdésem az lenne, hogy a szerszámok és azok karbantartása után az anyavállalat az áfát visszaigényelheti-e a magyar adóhatóságtól? És keletkezik-e bármilyen áfafizetési kötelezettsége az anyavállalatnak a leírt magyarországi tevékenysége alapján? Amennyiben a leányvállalat ellenértéket fizetne a szerszám használatáért, akkor azt a magyar vagy a külföldi adószámával kellene számláznia az anyavállalatnak? Társaságiadó-fizetési vagy kettős könyvvezetési kötelezettsége keletkezik-e esetleg az anyavállalatnak a magyarországi tevékenységei miatt? Köszönettel. Kiss Anita
Tisztelt Szakértő! Étkezési díj számlázása utólagosan történik, konkrét esetünkben 2018. decemberi étkezést 2019. január 10-én számlázzuk, valamennyi számla készpénzes, tehát a teljesítés ideje, a számla kelte is január 10. Helyesen járunk el, ha ezt a bevételt csak az I. negyedéves áfában valljuk be? Köszönettel.
A különféle szálláshely-szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő adókötelezettségeket jellemzően nem egységes kritériumrendszer mentén szabályozták a jogalkotók. Ezért a – gyakran félrevezető leegyszerűsítéseken alapuló – automatizmusok kialakítása helyett célszerű áttekinteni az egyes adónemekre vonatkozó konkrét szabályokat, illetve az azok által alapul vett mögöttes joganyagot. Cikkünkben az általános forgalmi adóval, illetve az idegenforgalmi adóval, valamint a pénztárgéppel történő nyugtaadás kötelezettségével érintett adóalanyi, -tárgyi kör közötti különbségekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet.
Tisztelt Szakértő! Egy flottát kezelő társaság belföldi adóalanytól (közvetlen a gyártótól) vásárolja meg az új személygépkocsikat áfával növelt értéken. A törvény szerint az új személygépkocsi tekintetében az áfa-visszaigénylés a továbbértékesítés vagy bérbeadás esetén nyílik meg. A beszerzett autók folyamatosan bérbeadásra kerülnek, természetesen áfával növelt értéken. A kérdésem az alábbi lenne, hogy a fent nevezett autókat a bérbeadás miatt, használatukból adódóan és a megtett kilométer után már nem tekinthetőek új személygépkocsinak. Tárgyi eszközként kerületek a könyvelésbe, ami után értékcsökkenés volt elszámolva. Cégautóadót és gépjárműadót jól gondolom, hogy fizetni kell? Továbbá, ha a fent nevezett autók értékesítésre kerülnének, belföldre (társaság vagy magánszemély), EU-s közösség (közösségi adószámmal rendelkező adóalany, vagy magánszemély) részére, fel kell-e számítani áfát? Köszönettel: MOBIZ KFT
Tisztelt Szakértők! Csoportos áfával kapcsolatban merült fel több kérdésünk, az áfa számviteli elszámolása kapcsán. Miután a csoport képviselője beadta a csoportra vonatkozó áfabevallást, kérdésünk a számviteli elszámolás lenne a képviselő és a tagok között. Példánkban legyen az áfabevallás +100 fizetendő, 3 tagú csoportban. képviselő: +10 fizetendő tag1: +120 fizetendő (+150 fizetendő -30 levonható, egyenlegében +120 fizetendő) tag2: -30 levonható áfa (+50 fizetendő -80 levonható, egyenlegében -30 levonható) Egyenlegében a csoport ezek alapján +100-ról beadta a csoport bevallást. Helyesen jár el a csoport, ha az alábbiak szerint könyvel? KÉPVISELŐ: A saját áfáival kapcsolatban nem könyvel semmit, hiszen a 466, illetve 467 főkönyvi számokon keletkezett a forgalom. tag1 kapcsolatában az alábbi könyvelést teszi: T 3689(1) K 467 150 T 466 K 3689(1) 30 tag2 kapcsolatában az alábbi könyvelést teszi: T 3689(2) K 467 50 T 466 K 3689(2) 80 Ezek után pénzügyileg is rendezi a képviselő a tagokkal az áfát, illetve a tagok a képviselővel: T 384 K 3689(1) 120 T 3689(2) K 384 30 Kérdésünk lenne, hogy a fenti elszámolási módszer helyes-e? Illetve további kérdés, hogy ha a csoportszintű bevétel továbbvihető követelést mutat akkor az elszámolás számvitelileg és pénzügyileg is ugyanaz marad? Vagyis a fentiek szerint elszámol a képviselő a tagokkal annak ellenére, hogy csoportszinten nem kap vissza áfát a NAV-tól, csak majd a következő bevallásában mint előző időszakról hozott követelés számítja be?
Tisztelt Adózóna Szakértő! Céges nyíltvégű autólízinggel (a tulajdonjog végig a lízingbeadónál marad) kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Ha a cégem lízingel egy gépkocsit, élve a magán/céges használat 50-50 százalékos megosztási vélelmével, hogy alakul a kezdő lízingdíj és a részletek elszámolása áfát és külön társasági adót érintően? Például ha 2.000.000 Ft + áfa a kezdő lízingdíj, és 100.000 Ft + áfa/hó a havidíj. 1. Ebben az esetben a kezdő lízingdíj áfájának is csak a fele írható le költségként, vagy a kezdő díj áfájának a teljes egésze? Gondolom a havi lízingdíj áfájának csak a fele írható le az áfából. 2. Megjelenik-e eszközként az autó cégem könyveiben, és lehet-e az értéke után értékcsökkenést elszámolni (nekem úgy logikus, hogy nem, hiszen csak egyfajta autó-szolgáltatást veszek igénybe)? 3. A lízingdíjat év végén melyik eredménykimutatás sorban kell elszámolni? 4. A 3. kérdésben leírt lízingdíjnak csak az 50 százalékát kell az adott sorban elszámolni, vagy az 50 százalék csak az áfára vonatkozik? 5.A lízingdíj év végi, eredménykimutatást érintő elszámolásakor van-e küldönbség a kezdő lízingdíj és a havidíjak elszámolása között? Előre is köszönöm válaszát, A kérdésben bizonytalan cégvezető.
Az online számlarendszer indulása óta eltelt fél év alatt bebizonyosodott, hogy segítségével szinte azonnal kiszűrhetőek a csalárd gazdálkodók, a kormány legújabb gazdaságfehérítő eszköze nemcsak a jogkövető vállalkozásokat segíti, hanem az államkassza bevételeire is jótékonyan hat – mondta Varga Mihály az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! Cégünk elvállalta egy újonnan épült irodaházban a bérlő igényeinek megfelelő irodák kialakítását, a bérlő megbízásából. Jól gondolom-e, hogy tekintettel arra, hogy ugyan maga az irodaépület építése építésiengedély-köteles tevékenység volt, de azt nem cégünk végezte, a cégünk által elvégzett kialakítás már nem az, így egyenes áfás számlát kell kiállítanunk az elvégzett munkákról? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kisadózó, 2018-ban átlépte a 8 millió forintos bevételi határt. 2019. 01. 01-jétől választhatja újból az áfamentességet. 2019. 01. 05 -én számlázza le a decemberi munkáját, szolgáltatást, fizetési határidő 2019. 01. 15., a teljesítés dátuma is 2019. 01. 15. Kérdés ebben a számlázásban már nem kell felszámolni az áfát, független attól, hogy ő az áfás időszakban elvégzett munkáját számlázza le? Köszönettel Ildikó
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos állásfoglalások iránti kérelmek tesztrendszeréről.
Tisztelt Szakértő! Cégünk Izraelből szeretne egy bizonyos terméket importálni (Németországon keresztül). A kérdésem az lenne, hogy itt is ugyanúgy működik, mint bármely más Európai Unión kívüli termékbeszerzés esetén? (A terméket vámoltatni kell, és vámot, áfát megfizetni utána.) Vagy esetleg van valamilyen szabadkereskedelmi megállapodás, ami felmenti, megkönnyíti a beszerzés folyamatát? Pontosan hol tudunk ennek utána járni, hogy szabályosak legyünk. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_4_Afa_onellenorzes_elozo_idoszaki_a_keg A mellékelt esetben a 82-86. sor b oszlopát üresen kell hagyni? És akkor csak a c oszlopba kell beírni a helyes összegeket, ha jól értelmezem, ugye? Köszönöm előre válaszát!
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni egy 4 szereplős export ügylet közösségi áfafizetésének rendezésével kapcsolatban. Magyarországon gyártott terméket a hazai gyár (1) értékesít egy németországi vevőnek (2). A német vevő értékesíti a terméket egy magyar disztribútornak (3), aki tovább rtékesít a végső vevőnek, egy horvát (uniós) láncnak (4). A szereplők jelentősége: a német cég mint brand- és licensztulajdonos vesz részt az üzleti folyamatban, ezért a magyar gyár a magyar disztribútornak közvetlen nem értékesíthet. A magyar disztribútor mint a horvát lánc beszállítója vesz részt a folyamatban, ezért a német cég a horvát vevőnek közvetlen nem tud értékesíteni. Az áru mozgása: a termék a magyar gyárból közvetlenül a horvát vevőhöz kerül beszállításra (mivel nincs értelme az árut előbb Németországba, majd onnan Horvátországba szállítani). A CMR-en: - Feladó: a magyar gyár - Átvevő: a német cég - Az áru kiszolgáltatási helye: a horvát cég. A kérdésem az lenne, hogy ebben a 4 szereplős export ügyletben a cégek közötti számlázásnál hogyan kell történjen az áfa felszámítása? Válaszát előre is köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték