7674 találat a(z) ÁFA cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy amerikai székhellyel rendelkező cég magyar cégünk részére 27%-os magyar áfakulccsal állítja ki a számláit. A igénybe vett szolgáltatás elektronikus oktatás, tehát részét képezi a távolról nyújtható szolgáltatásoknak, így része a MOSS-rendszernek. Kértem a partnert, hogy a számlát áfa nélkül állítsa ki, mivel cégünk rendelkezik EU-s adószámmal, melyet meg is adtunk a vásárlás során, és a számlán is feltüntettük. Azt a választ kaptam, hogy mivel ők egy B2C platform, ezért náluk minden beszerzésre számolnak fel áfaösszeget, függetlenül attól, hogy cégként vagy magánszemélyként vesszük igénybe a szolgáltatásukat. A megfizetett áfaösszeget pedig igényeljük vissza a magyar adóhatóságtól. Kérdésem az, hogy ebben az esetben igaza van-e az amerikai partnernek, és valóban beállíthatom-e levonható adóként ezt az áfaösszeget az adóbevallásomban? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldön egyenes áfás, közösségi adószámmal rendelkező cég Svédországban vállalna rendezvényszervezői tevékenységet, rendezvényen dekorálást, illetve installációt adna bérbe. Kérem, legyen segítségemre, hogy ezekben az esetekben milyen áfatartalmú számlát kell kiállítania, közösségi szolgáltatásnyújtásnak minősül-e? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A bérelt ingatlanon végzett beruházás áfa- és illetékszempontból az ingatlanokra vonatkozó rendelkezések szerint adózik-e értékesítés esetén? Köszönettel: Jancsó Katalin

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném az alábbi témában az állásfoglalását kérni. Egyik partnerünk saját tulajdonú telkére – melyet magánszemélytől vett meg, így ebben az esetben nem keletkezett áfa – utat épít, mely a befejezés után állami tulajdonba kerül, ingyenes átadás keretében. Az út építése során az áfaösszeget nem fogja a cég visszaigényelni, így nem lesz áfafizetési kötelezettsége sem. Helyesen gondolom, hogy nem kell majd áfát fizetni a cégnek az átadáskor, ha az útépítés során nem igényli vissza az áfát, még akkor sem, ha a telek vásárlása magánszemélytől történt? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az imént kérdést tettem fel "Képzés alvállalkozó ÁFA-ja" címmel. A kérdés linkje: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_30_Kepzes_alvallalkozo_AFAja_ylm Szeretnék a kérdéshez kiegészítő információt is tenni: az alvállalkozó egy felnőttképzést folytató intézmény, azaz jelenleg is vannak engedélyezett képzései, amelyeket a felnőttképzési törvénynek megfelelően teljesít. Jelen esetben viszont nem ő a képzést megvalósító intézmény, hanem annak csak az alvállalkozója. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Társaságunk ügyfélköréhez tartozik egy kereskedelemmel foglalkozó cég. A társaság belföldi székhelyű és telephelyű, telephellyel sem Európai Uniós tagországban, sem harmadik országban nem rendelkezik. A társaság Romániában vásárolja az árut, és azt Magyarországra történő behozatal nélkül szintén Romániában értékesíti úgy, hogy az árut az értékesítő cég telephelyéről közvetlenül a vevő cég telephelyére szállítják. Kérdéseink: 1. Tekinthető-e a kérdéses ügylet láncügyletnek? 2. A végrehajtott értékesítés után kibocsátott számlában, mely ország áfaszabályai szerint kell eljárni? Be kell-e jelentkeznie a magyarországi társaságnak Romániában adóalanyként és az ottani állam áfaszabályai szerint eljárni – adószám igénylése, romániai számlázási szabályok szerinti számlakibocsátás, romániai áfabevallás tb -, illetve megoldható-e, ha a Magyarországi társaság a számlázást kizárólag magyar adóalanyként kívánja végrehajtani? 3. Hatással van-e az áfaelszámolás szabályaira, hogy az áru fuvarozását mely társaság szervezi, fizeti? 4. Amennyiben a teljes áfaelszámolás Romániában történik a magyarországi áfabevallásban kell-e az ügyletet szerepeltetni? 5. A kereskedelmi szolgáltatás eredményeként keletkező jövedelem után mely államban keletkezik az értékesítést végző társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Megoldható-e az ügylet magyar adóalanyként, magyarországi társaságiadó-fizetés mellett?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ruházati áruk kereskedelmével foglalkozó áfás egyéni vállalkozó a tevékenységét 2015. 07.01-jétől szünetelteti. 2019-ben úgy döntött, hogy a vállalkozást megszünteti a szüneteltetés alatt. A szüneteltetés megkezdése előtt a leltározott áru értéke 3 500 ezer Ft volt, ami szerepelt 1553 bevallásban. Az eltelt négy év alatt a leltárba szereplő áruk egy része kiment a divatból, eladhatatlanná vált. Kérdésem, hogy a megszűnéskor milyen érték után kell áfát és személyi jövedelemadót bevallani és megfizetni? Lehet-e a leértékelni, illetve selejtezni. Köszönöm a választ.

Kérdés

Egy méhtenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó méhanyákat értékesít, melyeket a Magyar Posta szállít. Üzleti csomagként adják fel a csomagot, melybe már belerakja a számlát is. Az értékesítés utánvéttel történik. A számlán a méhanya 27 százalékos áfával szerepel, s ezidáig a postaköltséget külön feltüntettük a számlán 27 százalékos áfatartalommal (a postán kifizetett díj szerepelt nálunk is bruttó összegnek). De a posta a feladáskor 5 százalékos áfával állította ki a csomagfeladási díjról a számlát. Kérdésem, hogy a méhtenyésztő 5 vagy 27 százalékos áfával tüntesse fel a számlán a csomagfeladási díjat? Mi lesz az alapja? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetője elhunyt, a fia lépne a helyébe, a létszám nem változna, a feleség lép be. Az új vezető adószámot váltott őstermelőként, a nyilatkozatoknál nyilatkoztatják az életszerűségről, jelenleg 40 órás munkaviszonyban dolgozik. Mindenhol megkérdezték (NAV, NÉBIH) van-e munkaviszonya, ő elmondta igen, jelenleg nincs a családi gazdaságban főállású őstermelő. A családi gazdaság néhai vezetője 2019.06.06-án hunyt el, az ő záróbevallásait a hagyatéki eljárás után a NAV készíti el, mi a helyzet az áfával? Záróbevallás szerint rendelkezhető áfát tartanánk nyilván, ez ebben az esetben nem kérhető vissza? Az adószám a tag halálával megszűnt. Csak a családi gazdaság tevékenysége jogfolytonos? Kell-e lennie teljes foglalkoztatottságú munkavállalón a családi gazdaságban, ha egyik tag sem főállású őstermelő? Nagyon köszönöm, Hasznosné Rab Erzsébet

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy A cég, amely 100%-os tulajdonosa B cégnek. B cégből ingatlan és ingatlanon végzett beruházás a hozzá kapcsolódó hitelekkel és saját tőkével szemben átkerülnek a már létező, C cégbe, ahol így "A" cég 48%-os tulajdont szerez. "A" cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, mint "C" cég tulajdonosai. "A" cég az átadással nem szerez készpénzt. "C" cég tulajdonosi szerkezete a beolvadás után így néz ki: 48% "A" cég, 26% 1. magánszemély, 26% 2. magánszemély. "A" cég tulajdonosi szerkezete: 55% 1. magánszemély, 45% 2. magánszemély. "B" cég tulajdonosi szerkezete: 100% "A" cég. Kérdéseim: ez a kiválás-beolvadás kedvezményezett átalakulás-e, felmerül-e illeték- illetve áfakötelezettség, ebből a szempontból minek számít a bérelt ingatlanon végzett beruházás? Köszönettel: Jancsó Katalin

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy 40 négyzetméteres ingatlant kibővítenek 100 négyzetméteresre, annak áfája 5 vagy 27 százalékos?

Kérdés

Egyesületünk tevékenységéhez horvátországi magánszemélytől bérel apartmanokat a résztvevők számára. A szállásköltségről a magánszemély számlát állít ki. Hogyan számolható el ez a költség, és az áfaszabályok hogyan vonatkoznak erre az esetre? Az egyesület alanyi áfamentes, a magánszemély nem rendelkezik vállalkozói adószámmal, így közösségi adószáma sincs. Köszönöm a választ: Fábiánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Egyéni vállalkozó (áfás ) őstermelő is egyben (év közben kezdte az őstermelést, igy áfaügyileg itt is az általános szabályok szerint áfás). Őstermelőként gyapjút adott el, de a vevő (egy kft.) felvásárlási jegyet állított ki helyette 7 százalékos kompenzációs tartalommal. Kérdésem 1.) Kell-e vallani a 08-ason és a 1965 bevallásban az őstermelőnek az egyéni vállalkozással együttesen a gyapjúértékesítést vagy csak a vevőnek van ezzel kapcsolatban bevallási kötelezettsége? 2.) Helyes-e, hogy a kft. állított ki felvásárlási jegyet, nem az őstermelőnek kellett volna számlát kiállítani az általános szabályok szerint 27 százalék áfával? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni: Adott HT Termelő Kft. Tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 50-50%-os arányban. A társaság 2019.04.01. óta kiva adózás alatt működik, előtte a tao alá tartozott. A társaság belföldi ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg kb. 82%-át teszi ki. Az ingatlant 2002-ben a társaság építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. Jelenleg a társáság az adóhatóságnál bejelentette, hogy a saját tulajdonú ingatlanát mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfakörben végzi. Felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy értékesítenék külön a tevékenységet és a cég eszközeit – munkával együtt – és külön az ingatlant. Ebből a szempontból egyszerűbb lenne, ha az ingatlan szét lenne választva a tevékenységtől. A társaság tulajdonosai azon gondolkodnak, hogy szétválás vagy kiválás keretében az ingatlant leválasztanák. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság HT Termelő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, a munkák, 2. új társaság HT Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek plusz ingatlan). Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának 50-50%-ban. A kérdéseim a következők: 1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán? 2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a szétváláshoz/kiváláshoz kapcsolódóan? 3. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Sajnos a fellelhető anyagokból nem derült ki, hogy az épület aktivált értéke miből is adódik – a vállalkozó szerint volt padlókészítés és járdakészítés, ami bekerülhetett –, de mivel áfás volt a vállalkozás mindig, úgy gondolom, hogy áfalevonás joga megillette, és bizonyára élt is vele.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cafeteria szülési szabadság alatt

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Borkóstoló adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Pályázat (GINOP) – elhatárolás feloldása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink