Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kell-e áfát fizetni az evás időszak alatt történt áfa hatályán kívüli ügyletként apportba behozott tárgyi eszközök után, ha a cég a végelszámolása befejezésével ezeket az eszközöket a tagok között felosztja? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Tárgyi eszközök értékesítésekor áfát kell felszámítani és befizetni, még az alanyi adómentesnek is. Így van ez a személygépkocsi eladásánál is, hiszen ott nem volt áfalevonás a beszerzéskor? A konkrét esetben "duplán" nem volt, mert a cég magánszemélytől vásárolta az autót. Köszönettel.
Kft. ingatlana kisajátításra került, a határozat értelmében kártalanítási összeg és járulékos költségmegtérítés került megállapításra. A kft. az ingatlanértékesítés vonatkozásában a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti adókötelessé tételt választotta. Kérdésem jelen esetben, hogy a járulékos költség megtérítéseként kapott összeg is tartalmazza az áfát, vagy az adómentes?
Tisztelt Szakértő! Térítés nélkül adtak át számunkra készletet (oszlopokat). A partner nyilatkozott arról, hogy a készlet beszerzésekor az áfát nem helyezte levonásba, ezért a térítésmentes átadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Bekönyveltem a készletbe és passzív időbeli elhatárolásba a megállapodás szerinti értéken. Az oszlopok egy részét egy beruházáshoz használtuk fel. A készletből való kivezetés könyvelését szeretném megtudni. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szakmai véleményét. A társaság egy külföldi (másik EU-tagállambeli) vállalkozás magyarországi fióktelepe. A fióktelep újszerű applikációt fejleszt, bevétele jelenleg állami támogatásból származik. A fióktelep kettő munkavállalót foglalkoztat, az egyik az ügyvezető, a másik egy szoftverfejlesztő. A kutatás-fejlesztés jelentős részét külsős vállalkozók végzik, jellemzően az EU más tagállamaiban, és onnan számláznak a magyar fióktelepnek. Felmerült a kérdés, hogy levonható-e az igénybe vett szolgáltatások és egyéb költségek áfája, ha az elkészült szellemi terméket a külföldi vállalkozásban aktiválják majd, és a fióktelepnek ebből nem lesz bevétele az értékesítés megkezdése után sem. És hogy kell-e alkalmazni a Tao. 3. sz. melléklet A) pontjának 15. pontját? Legyen szíves tájékoztatni a fióktelep áfalevonási szabályairól a fenti tényállás vonatkozásában és általánosságban is. Válaszát előre is köszönöm.
Egy magyarországi kft. alvállalkozókkal végezteti el egy tagországi vállalkozónak a szerződésben vállalt szolgáltatást. Az alvállalkozók a kinti, tagországi vállalkozótól kaptak használatra egy haszongépkocsit. A kocsiban kár keletkezett. Ki fizeti meg a tagországi vállalkozó kárát, a magyar kft. vagy a magyar kft.-vel szerződésben álló alvállalkozók (azok is magyarok)? A gépkocsit a tagországbeli vállalkozó megjavíttatta, áfás számlája van róla. Ha továbbszámlázza valamelyik magyar vállalkozónak, azt áfásan vagy áfamentesen tegye? A magyar generálkivitelező kft., amely szerződéses jogviszonyban áll a kinti tagországi vállalkozóval, levonhatja a kiállított szolgáltatás számlájából? A kártérítést külön kell-e kezelni és a tagországi vállalkozó a kárát számlázza át, de melyik magyar vállalkozónak? A generálkivitelezőnek vagy az alvállalkozónak?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fuvarszervező társaság, és Belarusziából Magyarországra fuvaroz terméket, a belföldi adóalany megrendelő megbízásából. Helyesen értelmezem az áfatörvény előírásait, hogy a külföldi útszakaszra jutó fuvardíj áfamentes lesz, viszont a belföldi útszakaszra jutó rész áfaköteles, mert nem termékexportról van szó, hanem termékimportról? Köszönöm.
Ügyfelem 2018. december 28-án vásárolt egy személygépkocsit. A gépkocsi beszerzési számláját árrésadózással állították ki, a számla nem tartalmazott áfát. 2019 februárjában az autót értékesítik egy lízingcégnek, és onnan visszlízinggel (pénzügyi lízing konstrukcióban) ismét a cég üzemeltetésébe kerül vissza. Kérdésem: a cég által a lízingcég felé kiállítandó értékesítési számla tartalmaz-e áfát? Minősíthető-e ez az eset – az autó 2 hónapig volt a birtokában – továbbértékesítési célnak?
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó külföldről (EU) behozott gépjárműveket szeretne továbbértékesíteni. Szeretnék ezzel kapcsolatban átfogó tájékoztatást kapni. (Áfakötelezettség, bevallás beszerzéskor, bejelentési kötelezettség, továbbértékesítéskor alkalmazandó szabályok: áfakötelezettség, bevallás, számlaforma.) Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Márkakereskedelmi rendszert működtető cég a márkakereskedők hatékonyabb működése érdeben egységes irányítási és elosztási informatikai rendszer szükségességéről döntött a márkakereskedőkkel. A közös céloknak legmegfelelőbb informatikai rendszer bevezetéséhez szükséges előkészítő feladatokat, majd a rendszer éles indulásáig szerződésben meghatározott szolgáltatásokat ingyenesen fogja juttatni a márkakereskedőknek. A cég gazdasági érdekében áll egységes informatikai rendszer létrehozása: megvalósulhat az egységes kereskedelmi adatkezelés, rálátása lesz a teljes informatikai rendszerre, a gazdálkodás eredményességét javító kimutatásokhoz juthat stb. A márkakereskedők beszerzéseik kb. 70%-át a cégtől közvetlenül vagy ügynöki szerződés keretében bonyolítják, nincs kizárólagosság kikötve. Az ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz a cég igénybe vesz külső szolgáltatókat is. Kérdés, hogy ezen szolgáltatások áfatartalmát levonhatja-e? Mivel az ingyenes szolgáltatásnyújtásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, hanem szoros üzleti érdekből, ezért keletkezik-e a cégnek áfafizetési kötelezettsége az ingyenes szolgáltatásnyújtás címén? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló nonprofit közhasznú gazdasági társaság, amely működéséhez működési támogatást, beruházásaihoz fejlesztési támogatást kap az önkormányzattól. Levonható-e azon igénybe vett szolgáltatások áfája, melyeket a működési támogatásból fedez a cég? Például informatikai szolgáltatás, jogi képviselet. A működési támogatást havi egyenlő részletekben utalja át az önkormányzat, támogatási szerződés alapján, számla kiállítására nem kerül sor. Levonható-e azon beszerzések (beruházások) áfája, melyeket a fejlesztési célú támogatásból valósít meg a cég? A fejlesztési támogatást egyösszegben utalja át az önkormányzat, szintén támogatási szerződés alapján, számla kiállítására itt sem kerül sor. Kezelhető-e kétféleképpen a működésre és a fejlesztésre kapott támogatás az áfa megítélése szempontjából? Válaszát köszönöm előre is!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem adóköteles futárszolgálatot üzemeltet, melyet a cég saját személygépkocsijának használatával lát el, magánhasználat nem merül fel. Kérdésem, hogy nagyobb összegű karosszériafóliázás (a gépkocsi teljes átfóliázása) Ön szerint tekinthető-e a személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatban felmerült költségnek, és ezáltal levonható-e az áfa 50 százaléka? Valamint a kocsiba beszerelt gps felügyelet havi díja tekinthető-e szintén a személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatban felmerült költségnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Az ügyletben három cégről van szó, kettő magyar kft., egy EU-s adóalany. 1. Informatikus Kft 2. Közvetítő Kft 3. EU-s Ltd. A folyamat a következő. Az EU-s cég megbízza a Közvetítő Kft.-t, hogy keressen neki meghatározott projektekre Informatikus Kft.-t. A projektek között vannak olyanok, amelyeket az Informatikus Kft. belföldön végez, és vannak olyanok, amelyeket külföldön. Informatikus Kft. két számlát állít ki Közvetítő Kft.-nek. A megállapodás szerint Informatikus Kft. a felmerült utazási, szállás, étkezési költségeit egy az egyben továbbszámlázza – egy számlán – Közvetítő Kft.-nek, áfa felszámításával. A másik számlája a megbízási díja, szintén áfa felszámításával. Közvetítő Kft. ezután midezeket továbbszámlázza – áfamentesen – az EU-s Ltd-nek. 1. Azt szeretném megtudni, hogy a számlázásnak ez a módja rendben van-e, vagyis hogy az Informatikus Kft. áfás számlát bocsát ki Közvetítő Kft.-nek, függetlenül attól, hogy hol végezte a munkát (belföld, külföld)? 2. Felmerül-e szja- és szocho- (egyes meghatározott juttatás címén) fizetési kötelezettség valamelyik cégnél az étel-, ital-, utazási költségek miatt? 3. Melyik kft.-nél, melyik költség áfája vonható le és melyik nem, kifejezetten az utazásra, szállásra, étkezésre tekintettel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. A társaság értékesíti a telket, üzletvitelszerűen, azonban az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy bizonyos infrastrukturális beruházásokat az eladónak kell még elvégeznie, a telek birtokba adásától számított 12 hónapon belül. Sajnos a szerződés nem bontja szét a telek és a még kivitelezésre váró beruházás értékét. A vevőnek előleget kell fizetnie, illetve a végszámla kifizetése a fent jelzett beruházás elvégzéséhez kötött. Összegezve, a telek birtokba adása megtörtént, feljogosítva a vevőt, hogy építkezhet rajta stb., az eladónak pedig kötelezettsége, hogy bizonyos beruházásokat még elvégezzen. A tulajdonjog átruházása a vételár teljes kifizetéséhez kötött. Kérdésem, hogy mikor és milyen áfateljesítéssel kell a számlát kiállítani? A birtokba adás határozza meg a teljesítés dátumát, vagy a ténylegesen elvégzett beruházás után kell a számlát kiállítani? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! Kizárólag exporttal foglalkozó cég vagyunk. A fuvarozást a fuvarozó cégek közvetlenül nekünk számlázzák. Az áfatörvény 102. paragrafusának alkalmazhatóságához készítettünk egy nyilatkozatot a fuvarozónak, melyben rögzítettük, hogy az általuk nyújtott fuvarozási szolgáltatás olyan értékesítéshez kapcsolódik, melynek során a fuvarozott áru – kiviteli eljárás hatálya alá vonva – elhagyja a közösség területét. A fuvarozó cég könyvelője szerint ez nem elég, hanem az áfamentességnek az is feltétele, hogy a fuvarozási szerződés minden részletre kiterjedő legyen (szállítás útvonala, fuvareszköz rendszáma, rakomány jellemzői stb.), mert szerintük azt is igazolni kell, hogy ez tényleg fuvarozás. (???!) Az lenne a kérdésem, hogy tényleg szükséges feltétel-e a fent említett részletes szerződés az áfamentesség jogszerű alkalmazásához. Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték