131 találat a(z) értékvesztés cimkére

Elengedett pótbefizetés cég-cég között Kérdés

Anyacég pótbefizetését, ami az előző évek veszteségeinek finanszirozására adott, a megszűnő tevékenységet folytató cég nem tudja visszafizetni. A pótbefizetés elengedése milyen adó- és illetékfizetést keletkeztet a két cégben? Értékvesztés elszámolható-e év végén az anya égnél? Köszönettel

Behajthatatlan követelés – adóalap-módosítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2018-as adóévben kibocsátott egy bruttó 25 millió forint értékű számlát. A vevő nem fizetett, emiatt a kft. 2018 szeptemberében felszámolási eljárást kezdeményezett, azonban egy másik hitelező megelőzött bennünket három nappal. Így követelésünket hitelezői igényként jelentettük be. 2019. május 22-én megérkezett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata részünkre, miszerint a követelésünk várhatóan nem fog megtérülni. Ezen nyilatkozat alapján – tekintettel arra, hogy az még a 2018. évi mérlegkészítés előtt megérkezett – megtehetjük-e, hogy a 2018-ban elszámolt értékvesztéssel a 2018-as tao-bevallásban nem emeljük meg az adóalapot? Vagy ha a nyilatkozat idén érkezett meg, és nem a 2018-as évben (ami kizárt lett volna, hiszen ősszel kezdődött a felszámolás), akkor a 2018. évi adóalapot mégis meg kell emelnem az elszámolt értékvesztéssel, és az adóalap-korrekciót 2019-ben kell elvégeznünk? Ez utóbbi eset rendkívül hátrányos lenne ránk nézve, tekintettel arra, hogy a 2019-es adóévben a várható bevétel töredéke sem lesz a tavalyinak. Válaszát előre is köszönöm.

Tartós részvény értékvesztése kivás adózónál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy kivás adózó kft.-ben van tartós részvény, mely esetén 12. 31-ei dátummal értékvesztést kell elszámolni, akkor, az értékvesztéssel hogyan növelhetem meg az adóalapot, hiszen itt az adó a kivában fizetett összeg? Csak értékvesztés elszámolása esetén lehetne majd, a későbbiekben az esetleges értéknöveléssel csökkenteni az adóalapot? Az adóbevallás, mérlegkészítés határideje miatt szükséges lenne a sürgős válasz, amit előre is köszönök! Szép napot!

Kiva alapjának korrekciója Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1.) Követelésekre elszámolt értékvesztés kivaalap-növelő tétel-e, hasontóan a Tao. rendszerében ismertekhez? 2.) Pótbefizetés mint sajáttőke-növekmény csökkenti-e a kiva alapját, visszafizetéskor pedig növelné?

Behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell kivezetem a könyvelésből azt a vevői követelést, melyről ügyfelem a felszámolótól értesítést kapott, hogy kifizetésére nincs fedezet; ezzel meg kell növelni a taoalapot vagy sem? Értékvesztés lett rá elszámolva, de közel sem annyi, mint a követelés. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné

Behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átvettünk könyvelésre egy céget, melynek nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés kb. 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint lett értékvesztésként elszámolva. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették. Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést Taoalap-növelő lesz? Egyáltalán kivezethetem 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget? Segítségét előre is köszönöm. S. Mónika

Adott előleg, Beszámoló/értékvesztrés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az adott előlegek (szolgáltatásra) között szereplő tételekről szeretnék álláspontot kérni, melyek pénzügyileg rendezésre kerültek, azonban teljesítés nem történt meg, a partner adószámát pedig 2019-ben törölték. A partnert nem tudjuk elérni, NAV végrehajtás is van a vállalkozás ellen. Véleményem szerint nem mutathatjuk ki az előlegek között a 2018. évi beszámoló összeállítása során, mivel a jelenlegi formációk szerint a szolgáltatás teljesítése nem fog megtörténni. Előleg kerülhet értékvesztésre? (Számviteli törvény: 55. § (1) bekezdése alapján, azonban pénzügyileg rendezésre kerültek az előlegek!) Ha esetleg felszámolásra kerül a vállalkozás, és nem tudják visszatéríteni, akkor behajthatatlan követelésként írható le? (Ebben az esetben 2018-ban, mint előleg kimutatható a könyvelésben, tudva, hogy ennek rendezését lehetetlennek tartjuk.) Köszönöm szíves válaszukat.

Befektetések utáni értékvesztés Kérdés

Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor

Devizás követelés átértékelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy peresített devizás követelésre 100 százalékban értékvesztést számoltunk el 2016-ban. 2017-ben nem értékeltük át a követelésünket. 2018-ban szeretnénk az év végi átértékelést végrehajtani a következők szerint. Először a követelés átértékelése történik meg, aminek az eredménye az összevont átértékelés jellegének megfelelő 87-97 főkönyvi számlára kerül, majd ezt követi az értékvesztés elszámolása szintén 100 százalékban, ennek eredménye 86 ráfordítás lenne és adóalap-növelő. Helyesen járnánk el? Köszönettel: E.Dóra

Tao-alap számítása értékvesztés esetén Kérdés

Egy kft. egyszerűsített végelszámolás mellett döntött, melynek kezdő napja 2019.01.01-je, mikrogazdálkodói beszámolót készít. 2016-ban vevői számla követeléshez kapcsolódóan értékvesztést számolt el a könyvekben 562 ezer forint értékben. A tao-alapot növelte 562 ezer forinttal. 2017-ben elszámolt további 1 722 ezer forintot értékvesztésként, a tao-alapnál a csökkentő tétel 296 ezer forint volt, tao-alap növelő: 1 722 ezer forint. 2018-ban megállapodott a vevővel, aki hajlandó volt fizetni 1 500 ezer forintot a teljes 2 284 ezer forintos tartozásért. A kft. a követelést a könyveiből kivezette. A 1871-es záró bevallásban mennyi lesz a tao-alap csökkentő, illetve a növelő tétele? Köszönettel, CsK

Elévült követelés leírása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Követelésünk 2018-ban elévült, 100%-os értékvesztést számoltunk el rá a korábbi években az adóalap növelése mellett. 2015-17. között a követelés 20%-ával (összesen 60%-kal) csökkentettük az adóalapot. 2018-ban kivezetem a követelést (vevő, vevők értékvesztése), ezzel a könyvekben megszűnik mind a követelés, mind az elszámolt értékvesztés. Hogyan módosul az adóalap? Tekintettel arra, hogy az elévült követelés társaságiadóalap-növelést eredményez, a korábban elszámolt (60%) adóalap-csökkentést most növelő tényezőként kell beállítanom?

Értékvesztés miatti adóalap-korrekció (tao) Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.

Szerzői díjak elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvkiadással foglalkozó társaság a szerzőtől több évre megvásárolt felhasználási jogot csak az első kiadásnál veszi figyelembe az önköltség meghatározása során. A további utánnyomásoknál már nem számol, csak az akkor felmerülő nyomdai költségekkel. Amennyiben a szerzői díjakat az immateriális javak között veszik állományba, az értékcsökkenést miként kell számításba venni-e az önköltség meghatározásánál a következő években, figyelembe véve azt is, ha egy adott évben nem történik utánnyomás? Mi a teendő, ha az elfekvő készleten lévő könyvre már értékvesztést kell elszámolni, de még mindig merül fel értékcsökkenés a szerzői díjjal kapcsolatban?

Pénzforgalmi áfa hitelezési veszteség esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény XIII/A fejezete szerint kiállított vevőszámlákra korábbi években elszámoltunk 100 százalékos értékvesztést. Most a számlák egy részét átutalták, a többiről megállapodás alapján lemondott a társaság. Az értékvesztés részbeni feloldása megtörtént az utalással azonosan, időben és értékben. A pénzügyileg teljesült vevőszámlák fizetendő áfája bevallásra és befizetésre került. A megegyezés szerint a maradék vevőszámlákat végleg kivezetjük a nyilvántartásból. Arra további utalás nem várható. A kérdés, hogy a kivezetésre kerülő vevőszámlák áfatartalmát be kell fizetni a költségvetésbe, vagy nem? Ha nem, akkor hol kell kimutatni a mérlegben? Jelenleg a 479-es főkönyvi számla követel oldalán van a nyitott vevőszámla áfatartalma. Köszönettel: Soltész Nóra

Értékvesztés elszámolása Kérdés

http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_9_Ertekvesztes_elszamolasa_tjv Tisztelt Adózóna, Szeretnék visszatérni a fenti url-ben feltett kérdésemre. Ügyfelem mikrogazdálkodói beszámolót készít. 2016. évi 7 db számlakövetelés összértéke: 2200 e Ft volt, a 2016. évi mérlegben elszámoltunk 560 e Ft értékvesztést. A vevő 2018.03.05-én utalt (a 2017. évi mérleg készítés előtt) a fenti követelés ellenértékeként 1500 e Ft-ot, ezzel ügyfelem a teljes követelést elismerte, további követelése nincs. A kérdésem arra vonatkozott, hogy a jelenleg készülő, 2017. évi mérlegben szükséges-e értékvesztést elszámolni 1500 e Ft-ig? Esetleg vissza kell-e írni a kifizetettség miatt az eddig elszámolt értékvesztést a mikrogazdálkodói besz. tv. 10. § (4) bekezdés szerint? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvezetés – Megbízási jogviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Részesedés csökkenése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink