94 találat a(z) értékvesztés cimkére

Tao értékvesztés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy rt.-nél 2015.10.01-jén tulajdonosváltás történt (anyavállalat kft. értékesítette részvényeit 11 magánszemélynek), majd a 11 magánszemély értékesítette részvényeit 1 fő magánszemélynek 2016.05.17-én. Az rt. 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015 évekről a társasági adóban elhatárolt veszteséget hoz. 2016-ban várhatóan nyereséges lesz. Az új tulajdonosok folytatták az rt. tevékenységi köreit, azon nem változtattak. Jól értelmezem, hogy az rt. a társasági adóról szóló törvény 17. § (9a) bekezdése alapján a 2016. évben érvényesíthető értékvesztésnél a 2013, 2014 és a 2015. évi árbevételeket kell figyelembe venni? Köszönettel: Kiss Mónika

Bejelentett részesedéssel végzett ügyletek hatása az adóalapra Cikk

A bejelentett részesedés elidegenítése, apportálása során realizált nyereség – meghatározott feltételek teljesülése esetén – nem része az adóalapnak. Ugyanakkor a veszteség – bármely okból merül is fel – nem elismert ráfordítás. Ismertetjük a külföldi pénzértékre szóló bejelentett részesedéssel végzett gazdasági műveletekhez kapcsolódó szabályokat is.

Ezért bírságolta meg az MKB-t az MNB csaknem 40 millióra Cikk

Az MNB 34,7 millió forint bírsággal sújtotta az MKB Bank Zrt.-t az átfogó csoportvizsgálata során feltárt – alapvetően a bank szanálása előtti időszakra vonatkozó – hiányosságok miatt. A csoporttag autófinanszírozó társaságok az általuk elkövetett jogsértések miatt összességében 4,4 millió forint felügyeleti bírságot kaptak. A korábbi problémák rámutatnak arra: szükséges volt, hogy az MNB szanálási eljárása során átalakítsa, javítsa a bank működését.

Taoalap-növelő és -csökkentő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknek 2012-ben közel 40 magánszeméllyel szemben jogerős bírósági ítéleten alapuló követelése áll fenn (200 ezer forint/fő összegben). Ezek felét (20 fővel szemben) 2013-ban végrehajtókon keresztül próbáltuk meg behajtani. A másik 20 főt viszont egyelőre csak írásban szólítottuk fel tartozása megfizetésére, ezeket még nem adtuk át végrehajtóknak. 2012. óta ezeket, a végrehajtóknak még át nem adott követeléseket (20 fő x 200 ezer forint = 4 millió forint) könyv szerinti értéken tartottuk nyilván, nem számoltunk el sem a számvitelben, sem a társasági adóalapnál semmit. Kérdésünk: 2015-ben erre, a végrehajtásban még nem érvényesített 4 millió forint összegű követelésre a számviteli politikánkban foglaltaknak megfelelően (365 napon túli) 30 százalék értékvesztést számolunk el, ami 1,2 millió forint. Ugyanezzel az 1,2 millió forint összeggel a taoalapot is növelni kell. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel a 365 napon túli, ki nem egyenlített követelések 20 százalékát a taotörvény behajthatatlan követelésként elismeri, így a 4 millió forint 20 százaléka (800 ezer forint) adóalapot csökkent is. Így a taoalapnál 1,2 millió forintot növelő tételként kell figyelembe vennünk, de ugyanakkor 800 ezer forintot csökkentő tételként figyelembe vehetünk? Válaszukat előre is köszönöm.

Áru értékvesztésének könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kereskedelmi áruira 2014. évben értékvesztést számolt el (T269 készletek értékvesztése- K866). Készleteiről év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, hanem a beszerzéskor költségként elszámolja (T814 - K384). Év végén tételes mennyiségi leltárral állapítja meg a záró készletét. A nyitó készletet év elején visszavezetjük az árukra (T814 - K 261), de az elszámolt értékvesztéshez év elején nem tartozik könyvelési tétel. Hogyan, és mikor könyveljük az értékvesztés megszüntetését azon készleteire, melyeket 2015-ben értékesített? Helyes-e az alábbi kontírozás T269 - K814? Köszönettel.

Vevőkövetelés Kérdés

Egy vállalkozót a megrendelője nem fizette ki 2014. évben. A vállalkozó ügyvédhez fordult, aki nem tudta behajtani a pénzt. Mivel a bírósági, illetve a további ügyvédi költségeket a cég nem tudta fizetni, a rendelkezésre álló információk alapján valószínűleg ez a pénz nem fog megérkezni. Jól gondolom-e, hogy erre a követelésre értékvesztést kell elszámolni, a mérlegben nem mutatható ki ez követelésként? Sajnos a munkavállalókat sem tudta a cég kifizetni az előbbiekből kifolyólag. Kérdés: azon munkavállalók bérkifizetési kötelezettségét kivezethetem-e a könyvekből, akik aláírták a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel 2014. évben, melyben lenyilatkozták, hogy a céggel szemben további követelésük nincs, és azóta sem követelték az elmaradt bérüket.

Behajthatatlan követelés áfája. Kérdés

A felszámoló cég nyilatkozata alapján várhatóan nem térül meg a vevőkövetelésünk. Az áfát hogyan érinti ez? Visszaigényelhető? Nem számoltunk el semmilyen értékvesztést még. A leírás és az áfalevonás számviteli lépései érdekelnének.

Értékvesztett vevő kivezetése Kérdés

Ügyfelem vevője valamennyi számlájára 100 százalék értékvesztést számolt el az évek során. 2015-ben a vevő számláit behajthatatlanság miatt a könyveiből kivezette. A könyvelésben az 'értékvesztés 86'-os számla K oldalán számolta el az értékvesztés 100 százalékos összegét, és a behajthatatlan követelés 86-os főkönyvi számla T oldalán számolta el a kivezetést. Így a főkönyvben van egy 86K, illetve egy másik 86T oldali –az előzővel azonos – egyenlegű főkönyvi szám. Helyes így az elszámolás? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK

Értékvesztést számolt el az adózó, megbírságolták, a Kúria döntött Cikk

Tulajdonosi részesedéseire a társasági adórban önrevízióval jelentős értékvesztést számolt el az adózó, amit az adóhatóság nem talált jogszerűnek, ezért bírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. A peres ügy a Kúrián kötött ki.

Behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van a cégünknek néhány behajthatatlan követelése. Nem volt értékvesztés elszámolva az évek során. Az e-cegjegyzek.hu-n egyeztettük, hogy léteznek-e a cégek vagy sem. Amelyek nem léteznek, azok között vizsgáltuk, hogy elévült-e a követelés vagy sem. Ami elévült, az a társasági adóban az adóalap-növelő tételek közé kerül. Ami nem évült el, de bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (erre bizonyiték a rendszerből lehívott eredmény), jól gondolom, hogy azzal nem kell megemelni az adóalapot? Köszönettel.

Értékvesztés visszaírása evás vállalkozásnál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy, a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás vállalkozás 2013-as értékesítésből származó követelésére 2014-ben értékvesztést számolt el. 2015-ben a követelés egy részét kiegyenlítette a vevő, ezért a vállalkozó a korábbi értékvesztés megfelelő részére visszaírást számolt el. Az így elszámolt bevétel beleszámít a 2015. évi adóalapba? Ha igen, hogyan kezelhető az a körülmény, hogy a vállalkozó ezután a bevétel után a 2013. évi bevallás alapján már megfizette az adót? Válaszát előre is köszönöm.

Behajthatatlan követelés – tao Kérdés

Ügyfelem (kft.) 2009-ben kiállított számlakövetelésével szemben 2010-ben 100 százalékos értékvesztést számolt el. 2011-től 2014-ig csökkentette a társaságiadó-alapját az elszámolt értékvesztés 20 százalékos összegével. 2015 augusztusában a külföldi tulajdonos döntésére a követelést a könyvekből kivezették. A mérleg fordulónapján a követelés tehát már nincs a könyvekben, elszámolható-e így az utolsó 20 százalékos rész taocsökkentő tételként? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK

Értékpapír értékvesztése Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy kft. 2014. évben Business Telecom (jelenleg felszámolás alatt állnak) részvényeket vásárolt 800 forintos egységáron. Jelenleg a részvénypiaci értéke 80 forint körül mozog. Kérdésem, hogy értékvesztést számoljon el és növelje a társaságiadó-alapot, vagy továbbra is 800 forinton mutassa ki a könyveiben?

Kockázati tőkealap adószáma Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét arra vonatkozóan, hogy egy kockázati tőkealap köteles-e a NAV-tól adószámot igényelni, ha a következő tevékenységeket végzi: tőkeszegény cégeket pénzbeli hozzájárulással segít, melynek fejében részesedést szerez, valamint ezen cégeknek tagi kölcsönt nyújt. A tőkealap eredménye ezen kölcsönök után kapott kamatokból, a részesedés értékesítéséből származó nyereségből (több évvel a befektetés után értékesíti a részesedését), illetve a részesedésre elszámolt értékvesztésből, valamint a szabad pénzeszközei pénzintézeti kamatából származik. Keletkezik-e fentiek szerint a tőkealapnak olyan jövedelme, amely társaságiadó-köteles? Köszönettel: Szabó Tiborné

Értékvesztés-visszaírás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk korábban értékvesztést számolt el egy vevőkövetelésre 100 százalékban, amit a következők szerint számolt el: T:8661. Értékvesztés K:315. Követelések értékvesztése. Kiderült, hogy időközben a követelés behajthatatlanná vált, mivel a vevőt törölték a cégnyilvántartásból. A kérdésem az, hogyan tudjuk kivezetni a könyvekből a követelést? Visszaírjuk az értékvesztést, majd kivezetjük a követelést? Helyes-e így: T:315 K: 9661. Értékvesztés visszaírása T: 869 Különf.egyéb ráf. K: 311 Behajthatatlan köv. kivezetése. Ha ez nem helyes, hogyan járjunk el? Társaságiadó-korrekciós tételek kapcsolódnak-e hozzá? A behajthatalanság oka: bíróság előtt nem érvényesíthető.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyházból egyesület – ingatlanok

Greff Magdolna

okleveles adószakértő

Finacont Kft

Alapítvány átad

Kis Gábor

számviteli és adótanácsadás

Finacont Kft

Mezőgazdasági vállalkozóból őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs