A felszámoló cég nyilatkozata alapján várhatóan nem térül meg a vevőkövetelésünk. Az áfát hogyan érinti ez? Visszaigényelhető? Nem számoltunk el semmilyen értékvesztést még. A leírás és az áfalevonás számviteli lépései érdekelnének.
Ügyfelem vevője valamennyi számlájára 100 százalék értékvesztést számolt el az évek során. 2015-ben a vevő számláit behajthatatlanság miatt a könyveiből kivezette. A könyvelésben az 'értékvesztés 86'-os számla K oldalán számolta el az értékvesztés 100 százalékos összegét, és a behajthatatlan követelés 86-os főkönyvi számla T oldalán számolta el a kivezetést. Így a főkönyvben van egy 86K, illetve egy másik 86T oldali –az előzővel azonos – egyenlegű főkönyvi szám. Helyes így az elszámolás? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Tulajdonosi részesedéseire a társasági adórban önrevízióval jelentős értékvesztést számolt el az adózó, amit az adóhatóság nem talált jogszerűnek, ezért bírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. A peres ügy a Kúrián kötött ki.
Tisztelt Szakértő! Van a cégünknek néhány behajthatatlan követelése. Nem volt értékvesztés elszámolva az évek során. Az e-cegjegyzek.hu-n egyeztettük, hogy léteznek-e a cégek vagy sem. Amelyek nem léteznek, azok között vizsgáltuk, hogy elévült-e a követelés vagy sem. Ami elévült, az a társasági adóban az adóalap-növelő tételek közé kerül. Ami nem évült el, de bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (erre bizonyiték a rendszerből lehívott eredmény), jól gondolom, hogy azzal nem kell megemelni az adóalapot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy, a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás vállalkozás 2013-as értékesítésből származó követelésére 2014-ben értékvesztést számolt el. 2015-ben a követelés egy részét kiegyenlítette a vevő, ezért a vállalkozó a korábbi értékvesztés megfelelő részére visszaírást számolt el. Az így elszámolt bevétel beleszámít a 2015. évi adóalapba? Ha igen, hogyan kezelhető az a körülmény, hogy a vállalkozó ezután a bevétel után a 2013. évi bevallás alapján már megfizette az adót? Válaszát előre is köszönöm.
Ügyfelem (kft.) 2009-ben kiállított számlakövetelésével szemben 2010-ben 100 százalékos értékvesztést számolt el. 2011-től 2014-ig csökkentette a társaságiadó-alapját az elszámolt értékvesztés 20 százalékos összegével. 2015 augusztusában a külföldi tulajdonos döntésére a követelést a könyvekből kivezették. A mérleg fordulónapján a követelés tehát már nincs a könyvekben, elszámolható-e így az utolsó 20 százalékos rész taocsökkentő tételként? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy kft. 2014. évben Business Telecom (jelenleg felszámolás alatt állnak) részvényeket vásárolt 800 forintos egységáron. Jelenleg a részvénypiaci értéke 80 forint körül mozog. Kérdésem, hogy értékvesztést számoljon el és növelje a társaságiadó-alapot, vagy továbbra is 800 forinton mutassa ki a könyveiben?
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét arra vonatkozóan, hogy egy kockázati tőkealap köteles-e a NAV-tól adószámot igényelni, ha a következő tevékenységeket végzi: tőkeszegény cégeket pénzbeli hozzájárulással segít, melynek fejében részesedést szerez, valamint ezen cégeknek tagi kölcsönt nyújt. A tőkealap eredménye ezen kölcsönök után kapott kamatokból, a részesedés értékesítéséből származó nyereségből (több évvel a befektetés után értékesíti a részesedését), illetve a részesedésre elszámolt értékvesztésből, valamint a szabad pénzeszközei pénzintézeti kamatából származik. Keletkezik-e fentiek szerint a tőkealapnak olyan jövedelme, amely társaságiadó-köteles? Köszönettel: Szabó Tiborné
Tisztelt Szakértő! Társaságunk korábban értékvesztést számolt el egy vevőkövetelésre 100 százalékban, amit a következők szerint számolt el: T:8661. Értékvesztés K:315. Követelések értékvesztése. Kiderült, hogy időközben a követelés behajthatatlanná vált, mivel a vevőt törölték a cégnyilvántartásból. A kérdésem az, hogyan tudjuk kivezetni a könyvekből a követelést? Visszaírjuk az értékvesztést, majd kivezetjük a követelést? Helyes-e így: T:315 K: 9661. Értékvesztés visszaírása T: 869 Különf.egyéb ráf. K: 311 Behajthatatlan köv. kivezetése. Ha ez nem helyes, hogyan járjunk el? Társaságiadó-korrekciós tételek kapcsolódnak-e hozzá? A behajthatalanság oka: bíróság előtt nem érvényesíthető.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak vevőkövetelése áll(t) fenn egy olyan céggel szemben, amelyet a cégbíróság már törölt, ugyanis felszámolás alá került, és a felszámolás be is fejeződött. A felszámolási eljárás során nem nyújtottunk be kifizetési igényt, mert nem tudtunk róla, hogy felszámolás zajlik. Az első kérdésem az, hogy ha ilyen esetben a követelést behajthatalanság miatt kivezetjük, mi a behajthatatlanság oka? Bíróság előtt nem érvényesíthető? Ez azért fontos, mert ebben az esetben a tao-törvény szerint adóalap-növeléssel jár a követelés ráfordításként történő elszámolása. Továbbá kérdezném, hogy mit fed le a "bíróság előtt nem érvényesíthető" kifejezés. A harmadik kérdésem ugyanerre az esetre vonatkozik: mi az elszámolás helyes módja, ha a fent említett követelésre a cégünk korábban már értékvesztést számolt el, és azzal megnövelte a társasági adó alapját? Jól gondolom-e, hogy az értékvesztést vissza kell írni egyéb bevétellel szemben, és ehhez kapcsolódik egy taoalap-csökkentő tétel, és behajthatatlanság miatt a követelést kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben? Taoalap-növekedéssel együtt, amennyiben a követelés "bíróság előtt nem érvényesíthető" vagy "elévült". A két társaság nem kapcsolt vállalkozás, a partnerünk nem magánszemély.
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Befejeződött egy felszámolási eljárás egyik vevőnk ügyében. A vevőkövetelésünket bejelentettük a felszámolónak 324 570 forint összegben, a korábban elszámolt értékvesztés összege 162 285 forint volt, amivel megemeltük az elszámolás évében a társasági adó alapját. 2015-ben egyszerűsített felszámolási eljárás keretében befejeződött a felszámolás. A felszámoló utalt a bankszámlánkra 2015-ben 311 843 forintot. Kérném, szíveskedjen a 2015-ös gazdasági eseményeket kontírozva bemutatni, hogyan vezetem ki a könyveimből a vevővel kapcsolatos követelést és az értékvesztést. Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy befektetési célú értékpapír könyvelése, kontírozása hogyan történik? A vállalkozás 501 darabot vásárolt 10 000 Ft/db áron. A bank minden hónap végével küld értékpapírszámla-kivonatot, melyen a bruttó piaci ár és bruttó piaci érték szerepel. Ezekkel a havi kivonatokkal van-e teendő? Év végével csak az értékvesztés elszámolása jöhet szóba, egyébként a beszerzési értéken kell szerepelnie az eladásig? Köszönettel.
A követelésekkel kapcsolatban többféle gazdasági esemény történhet. A követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, a követelés várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, a követelést elengedik, a követelés elévül, vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági eseményekhez többségéhez kapcsolódik társaságiadóalap-módosítás. Ezeket vesszük sorra.
Tisztelt Nagy Norbert! A tartós kölcsönnel kapcsolatos válasza során merül fel kérdésként, hogy az "elszámolt értékvesztés" okozhat-e szja-fizetési kötelezettséget a tagnál? Minősítheti-e ezt a hatóság elengedett követelésnek? Illeték? Kérném ebben a véleményét. Köszönöm. L.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték