143 találat a(z) értékvesztés cimkére
Elengedett követelés – társaságiadóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretnék segítséget kérni értékvesztéssel és az ahhoz kapcsolódó tőrsasági adó csökkentéssel kapcsolatban a következő esetre vonatkozóan: Tehát van egy cég, amelyik több éve nem fizet, ezért 90 százalékos értékvesztés van elszámolva rá. 2013-ban sikerült behajtani a tartozás egy részét. Értelemszerűen visszaírásra kerül az értékvesztésnek a kiegyenlítésre eső része – mely társasági adót csökkentő tétel lesz – és az a kérdés, hogy az előző években a Tao tv. által lehetővé tett 20 százalékos adócsökkentéseket most adóalap-növelő tételként be kell állítani, vagy nem kell foglalkozni vele, mivel az adott években jogos elszámolás volt? Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos másik kérdésem lenne, hogy abban az esetben, ha felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanság miatt leírásra kerül a követelés, akkor mi a teendő a korábbi társaságiadóalap-csökkentő 20 százalékkal, illetve 3. variációként, amikor elévülés vagy megszűnés miatt kell kivezetni a követelést, akkor más-e a helyzet? Lenne még egy téma, amire választ kérnék: hogyan jár jobban a cég, ha a nem fizető vevőnek elengednénk a követelését, vagy amíg lehet – elévülésig – a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentésekkel vezessük ki a könyvelésből? Az elengedéshez elegendő, ha egy ajánlott levelet küldünk a nem fizető cégnek – szükséges-e a visszajelzése a befogadásról -, vagy kétoldalú megállapodás kell hozzá? Köszönettel: Treszkainé Koszka Szilvia 06-30/919-7471 treszilvi@t-online.hu
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, "címzett ismeretlen" jelzéssel sorra visszajönnek. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de még sincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is. Nagyon szépen köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Asbóth Istvánné
Pénzügyi vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jól tudom, hogy 2014. évtől kezdődően nem kell általános kockázati céltartalékot képezni a pénzügyi vállalkozásoknál? A lejárt követelések vásárlásával foglalkozó pénzügyi vállalkozásnál is figyelembe kell venni a 250/2000 kormányrendelet 7. sz. melléklet II. (2) eszközminősítési kategóriákat? Vonatkozik rájuk a melléklet kockázati céltartalékra és értékvesztésre vonatkozó előírása? Köszönettel
Jól gondolja meg, kinek ad kölcsön! Így járhat pórul a hitelező cég
Cikk
Egy kft. több másik kft.-nek jelentős összegű kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot. Hogyan kell elszámolni a kölcsönadó társaságnál a még nem behajthatatlan követelést? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Értékvesztés
Kérdés
Egy kft. több építőipari kft.-nek nyújtott jelentős összegű kölcsönt 5 évre. A hitelt nyújtó kft. a kölcsönök után minden évben elszámolta a kamatot bevételként, leadózta és követelésként kimutatta. A szerződésekben foglaltak szerint a megállapodott kamat megfizetése a teljes tőke visszafizetésekor válik esedékessé. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot. A kamatra vonatkozó kérdéseim: I. A szerződés lejárta a kamatfelszámítást megállítja? II. A hitelező kft.-nek részesedése van az adós kft-ben: 1./ az 5 év alatt leadózott kamatra lehet-e értékvesztést elszámolni, úgy, hogy ne kelljen vele adóalapot növelni? Hiszen egyszer már megfizette a kft. az adót – mint kiderült jogtalanul –, de még nem behajthatatlan a követelés? III. A hitelező kft.-nek nincs részesedése az adós kft.-ben. 1./ Ugyanaz a kérdés, mint az előző pontban 2./ Van olyan adós, akinek a felszámolója bizonyos összegeket visszautalt, ezt mire kell elszámolni, tőkére vagy kamatra? Mi a sorrend? Hiszen, ha kamatra tudnánk be, akkor az évek alatt leadózott kamat összege nem lenne helyes. Ha a hitelező kft. parkolókat vásárolt az adós cégtől, és a fizetés a tartozások fejében beszámítással történt, mivel szemben kell a vételárat kivezetni, tőke vagy kamat? Várom szíves válaszukat, törvényi hivatkozással. Köszönettel: Gönczi Miklósné
Elengedett követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy a következő két vállalkozás a tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? "A" Kft. tulajdonosai: Kiss Pista 32,57 %-ban, Kiss Pistáné 19,28 %-ban, "B" Kft. 48,15%-ban. "B" Kft. tulajdonosa 100%-ban Kiss Pista. A másik kérdésem az előzőből következik. "A" Kft.-nek vevője "B" Kft., amely 2011. óta tartozik "A" Kft.-nek. 2013 decemberében "A" Kft. úgy döntött, hogy elengedi "B" Kft. tatozását. Értékvesztést nem számoltunk el. Hogyan kell elszámolni a két kft.-ben a tartozás elengedését, és az a társasági adót hogyan befolyásolja?
Nem fizet a vevője? Így vonhatja le a veszteséget az adóalapból
Cikk
A nemfizető vevő kellemetlen partner, a társaságiadó-alap csökkentésével azonban enyhíthetik veszteségüket a vállalkozások. Az egy éven (365 napon) túl lejárt követelés értékének 20 százalékával, de legfeljebb a követelésre elszámolt (és egyéb csökkentő tételként még figyelembe nem vett) értékvesztés összegével csökkenthetik a vállalkozások adóalapjukat. A „hogyanról” alábbi cikkből tudhat meg többet.
Elengedett követelés: mi lesz a társasági adóval?
Cikk
Követelés elengedését követően mi a teendő a társasági adóalappal? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, Siklós Márta válaszol.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
