Tisztelt Szakértő, ügyfelem készletének egy része kereskedelmi okok miatt jelentős értékvesztést szenvedett el, szinte eladhatatlanná vált. A cég eredménye terhére ezen készlet veszteségének elszámolása sok okból elfogadhatatlan, de jelentős eredménytartaléka van, amivel szemben le lehetne írni az értékvesztést. Lehet-e, és ha igen, milyen feltételek mellett és milyen dokumentációval lehet ezt végrehajtani?
Tisztelt Szakértő! Kft. tevékenységi kör változása miatt a pénztárgépét nem használja tartósan, ezért a tárgyi eszközök közül átsorolásra került a készletek közé nettó értéken. Kérdésem az lenne, hogy év végén szükséges-e, és ha igen, mi alapján kell elvégezni az értékvesztést? Elegendő más ilyen korú pénztárgép piaci értékével összehasonlítani? Köszönöm válaszukat!
A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy lejárt vevői követelés esetében, melyre végrehajtást adtak be és a végrehajtási jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan, az eljárás a Vht. 52. § d) alapján szünetel, értékvesztést lehet-e elszámolni vagy behajthatatlanként ki kell vezetni. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy 2013-as követelésre végrehajtás ügyében a jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan és az eljárás a Vht. 52. § d) pontja alapján szünetel, akkor behajtatatlan a követelés vagy értékvesztést kell elszámolni rá. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! 2015-ben elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 25% értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20%-ával nem csökkentettük az adóalapot. Pl. 1000 Ft a követelés értéke, elszámolva 250 Ft (25%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20%-kal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 250 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2016-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés behajthatatlanná vált, akkor 750 Ft összeget elszámolunk egyéb ráfordításra és ez nem növeli az adóalapot. De az adóalapot most csökkenthetjük 250 Ft összeggel, ami a nyilvántartott értékvesztés vagy csak a 250-200= 50 Ft különbözetével, mivel a 200 Ft (20%) összeggel 2015-ben kellett volna az adóalapot csökkenteni? 2. Ha a követelés elévültnek minősülne ugyanezekkel a számokkal számolva, akkor a 750 Ft egyéb ráfordítás adóalapnövelő, de a 250 Ft nyilvántartott értékvesztéssel csökkenthető-e most az adóalap? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk termelőcég volt, de megszüntettük a termelést, és ehhez kapcsolódóan az ingatlanok között szereplő üzemünket 2015-ben átsoroltuk a készletek közé. 2016-ban hivatalos értékbecslés alapján elszámoltunk több tízmillió forintot értékvesztésként. Kérdésem az lenne, hogy a társasági adó szempontjából ez adóalap-növelő tételnek minősül-e? Előre is köszönöm a válaszukat! Metszőssy Klára
Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót választó cég 2014-ben a 365 napon túli lejárt fizetési határidejű, egymillió forint összegű követelésére értékvesztést számolt el egyéb ráfordításként. A társaságiadó-alapját pedig megnövelte ezen összeggel, viszont a 20 százalékos adóalap-csökkentéssel nem élt sem 2014-ben, sem 2015-ben. Az adós cég ellen felszámolási eljárás volt folyamatban és esély volt rá, hogy a mikro cég visszakapja követelését. 2016-ban megszületett a felszámolási ügyben a végzés, mely még 2016 novemberében jogerőre is emelkedett. A végzés szerint a mikro cég követelésének 2/3 részére lett fedezet, melyet 2017 év elején a mérlegkészítésig át is utaltak a bankszámlájára. A követelés 1/3 része behajthatatlanná vált. Kérdésem, hogy az értékvesztés visszaírását, és a behajthatatlan követelés elszámolását milyen dátumon kell könyvelni, a felszámolási végzés jogerőre emelkedésének napján? A 2016. évi társaságiadó-bevallásban már megjelennek az értékvesztés visszaírásának és a behajthatatlan követelés elszámolásának adóalapmódosító tételei? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás vevője ellen felszámolási eljárás indult 2016-ban. Amennyiben ezen vevő 365 napon túli lejárt követelésre értékvesztést számol el a vállalkozás pl. 40 % nagyságrendben a 2016. adóévben, akkor a társasági adóalapot melyik üzleti évben csökkentheti a követelés 20%-ával? Köszönöm a segítségüket.
Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Ha egy nem pénzügyi vállalkozás vezetése a 2016. évi évvégi értékeléskor egyik partnerével szemben fennálló követelésére 20 százalék értékvesztést számolt el 2016. december 31-re 1 900 ezer forint, ezen követelésből a 365 napon túl lejárt, de el nem évült összegre eső 20 százalék, amit a Tao tv. elismert "behajthatatlannak" 1 600 ezer forint. Kérdésem: hogyan kell helyesen szerepeltetni a 1629-es társasági adóbevallásban (növelő, csökkentő) tételként? Konkrét válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban, és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést, és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? Köszönettel várom a válaszát.
Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az Y Kft. könyveiben készletek között szerepel 25 millió Ft értékben már évek óta két projekttervezet, melyeket anno értékesíteni szerettek volna. Már nincs piaca a „készletnek”, nem értékesíthető. Ki szeretnénk vezetni a könyveinkből. Én úgy vélem, hogy készlet értékvesztése címen ráfordításként elkönyvelem. A kérdés a társasági adóval kapcsolatos. Vagyis vissza kell-e raknom adóalap-növelő tételként ezt az összeget? Én úgy olvastam, hogy egy szokásos készlet-értékvesztés nem adóalap-növelő, pl. főtevékenységként egy gyártó cég rossz szériát gyárt, és le kell írnia. De itt szerintem egyáltalán nem szokásos dologról van szó. Vagy lehet? Pl. ilyen projektek létrehozására szakosodott a cég. Köszönöm válaszát! O. K.
Tisztelt Szakértő! Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számoltunk el, kétes követelésként tartottuk nyilván évek óta. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírjuk és kivezessük ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel. Köszönettel? Harsányi Dezsőné
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték