Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás vevője ellen felszámolási eljárás indult 2016-ban. Amennyiben ezen vevő 365 napon túli lejárt követelésre értékvesztést számol el a vállalkozás pl. 40 % nagyságrendben a 2016. adóévben, akkor a társasági adóalapot melyik üzleti évben csökkentheti a követelés 20%-ával? Köszönöm a segítségüket.
Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Ha egy nem pénzügyi vállalkozás vezetése a 2016. évi évvégi értékeléskor egyik partnerével szemben fennálló követelésére 20 százalék értékvesztést számolt el 2016. december 31-re 1 900 ezer forint, ezen követelésből a 365 napon túl lejárt, de el nem évült összegre eső 20 százalék, amit a Tao tv. elismert "behajthatatlannak" 1 600 ezer forint. Kérdésem: hogyan kell helyesen szerepeltetni a 1629-es társasági adóbevallásban (növelő, csökkentő) tételként? Konkrét válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban, és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést, és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? Köszönettel várom a válaszát.
Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az Y Kft. könyveiben készletek között szerepel 25 millió Ft értékben már évek óta két projekttervezet, melyeket anno értékesíteni szerettek volna. Már nincs piaca a „készletnek”, nem értékesíthető. Ki szeretnénk vezetni a könyveinkből. Én úgy vélem, hogy készlet értékvesztése címen ráfordításként elkönyvelem. A kérdés a társasági adóval kapcsolatos. Vagyis vissza kell-e raknom adóalap-növelő tételként ezt az összeget? Én úgy olvastam, hogy egy szokásos készlet-értékvesztés nem adóalap-növelő, pl. főtevékenységként egy gyártó cég rossz szériát gyárt, és le kell írnia. De itt szerintem egyáltalán nem szokásos dologról van szó. Vagy lehet? Pl. ilyen projektek létrehozására szakosodott a cég. Köszönöm válaszát! O. K.
Tisztelt Szakértő! Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számoltunk el, kétes követelésként tartottuk nyilván évek óta. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírjuk és kivezessük ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel. Köszönettel? Harsányi Dezsőné
A kft. az összes vevő követelésére 100%-os értékvesztést számolt el a korábbi évek során. Kell-e a devizában nyilvántartott számlákat év végén átértékelni és ezzel az összeggel korrigálni az értékvesztés összegét? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Tisztelt Szakértő! Egy (A) gazdasági társaság (zrt.) egy másik (B) gazdasági társaságban (szintén zrt.) szerzett, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedésére értékvesztést számolt el, mert a (B) társaság saját tőkéje, tartósan és jelentősen a jegyzett tőke alá csökkent. A (B) társaság saját tőkéje az előző év végén kevesebb volt mint a jegyzett tőke 50 százaléka, és további tőkevesztés várható. Kérdéseim a következők: 1. Lehet-e a részesedésre értékvesztést elszámolni, abban az esetben ha (B) társaság tőkearánya nem állítható helyre tőkeemeléssel? 2. Ha igen, akkor az elszámolt értékvesztés összegével meg kell-e emelni az (A) társaság társasági adóalapját abban az esetben, ha (A) társaság a Ptk.-ban előírt tőkearány helyreállításának érdekében nem hajtott végre tőkeemelést a (B) társaságnál? 3. Amennyiben az értékvesztés összegével növelni kell a társaságiadó-alapot, akkor azt a 1629-es bevallás melyik sorában kell szerepeltetni? 4. A tao törvény 7. § (1) q) pontjában szereplő adóalap-sökkentő tétel, kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor a részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-növelés a tao törvény 8. § (1) d) és a 3. számú melléklet A) 11. pontjai alapján történt, vagy esetleg az 1. kérdésben szereplő esetet is ide kell érteni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy rt.-nél 2015.10.01-jén tulajdonosváltás történt (anyavállalat kft. értékesítette részvényeit 11 magánszemélynek), majd a 11 magánszemély értékesítette részvényeit 1 fő magánszemélynek 2016.05.17-én. Az rt. 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015 évekről a társasági adóban elhatárolt veszteséget hoz. 2016-ban várhatóan nyereséges lesz. Az új tulajdonosok folytatták az rt. tevékenységi köreit, azon nem változtattak. Jól értelmezem, hogy az rt. a társasági adóról szóló törvény 17. § (9a) bekezdése alapján a 2016. évben érvényesíthető értékvesztésnél a 2013, 2014 és a 2015. évi árbevételeket kell figyelembe venni? Köszönettel: Kiss Mónika
A bejelentett részesedés elidegenítése, apportálása során realizált nyereség – meghatározott feltételek teljesülése esetén – nem része az adóalapnak. Ugyanakkor a veszteség – bármely okból merül is fel – nem elismert ráfordítás. Ismertetjük a külföldi pénzértékre szóló bejelentett részesedéssel végzett gazdasági műveletekhez kapcsolódó szabályokat is.
Az MNB 34,7 millió forint bírsággal sújtotta az MKB Bank Zrt.-t az átfogó csoportvizsgálata során feltárt – alapvetően a bank szanálása előtti időszakra vonatkozó – hiányosságok miatt. A csoporttag autófinanszírozó társaságok az általuk elkövetett jogsértések miatt összességében 4,4 millió forint felügyeleti bírságot kaptak. A korábbi problémák rámutatnak arra: szükséges volt, hogy az MNB szanálási eljárása során átalakítsa, javítsa a bank működését.
Tisztelt Szakértő! Cégünknek 2012-ben közel 40 magánszeméllyel szemben jogerős bírósági ítéleten alapuló követelése áll fenn (200 ezer forint/fő összegben). Ezek felét (20 fővel szemben) 2013-ban végrehajtókon keresztül próbáltuk meg behajtani. A másik 20 főt viszont egyelőre csak írásban szólítottuk fel tartozása megfizetésére, ezeket még nem adtuk át végrehajtóknak. 2012. óta ezeket, a végrehajtóknak még át nem adott követeléseket (20 fő x 200 ezer forint = 4 millió forint) könyv szerinti értéken tartottuk nyilván, nem számoltunk el sem a számvitelben, sem a társasági adóalapnál semmit. Kérdésünk: 2015-ben erre, a végrehajtásban még nem érvényesített 4 millió forint összegű követelésre a számviteli politikánkban foglaltaknak megfelelően (365 napon túli) 30 százalék értékvesztést számolunk el, ami 1,2 millió forint. Ugyanezzel az 1,2 millió forint összeggel a taoalapot is növelni kell. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel a 365 napon túli, ki nem egyenlített követelések 20 százalékát a taotörvény behajthatatlan követelésként elismeri, így a 4 millió forint 20 százaléka (800 ezer forint) adóalapot csökkent is. Így a taoalapnál 1,2 millió forintot növelő tételként kell figyelembe vennünk, de ugyanakkor 800 ezer forintot csökkentő tételként figyelembe vehetünk? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kereskedelmi áruira 2014. évben értékvesztést számolt el (T269 készletek értékvesztése- K866). Készleteiről év közben nem vezet mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, hanem a beszerzéskor költségként elszámolja (T814 - K384). Év végén tételes mennyiségi leltárral állapítja meg a záró készletét. A nyitó készletet év elején visszavezetjük az árukra (T814 - K 261), de az elszámolt értékvesztéshez év elején nem tartozik könyvelési tétel. Hogyan, és mikor könyveljük az értékvesztés megszüntetését azon készleteire, melyeket 2015-ben értékesített? Helyes-e az alábbi kontírozás T269 - K814? Köszönettel.
Egy vállalkozót a megrendelője nem fizette ki 2014. évben. A vállalkozó ügyvédhez fordult, aki nem tudta behajtani a pénzt. Mivel a bírósági, illetve a további ügyvédi költségeket a cég nem tudta fizetni, a rendelkezésre álló információk alapján valószínűleg ez a pénz nem fog megérkezni. Jól gondolom-e, hogy erre a követelésre értékvesztést kell elszámolni, a mérlegben nem mutatható ki ez követelésként? Sajnos a munkavállalókat sem tudta a cég kifizetni az előbbiekből kifolyólag. Kérdés: azon munkavállalók bérkifizetési kötelezettségét kivezethetem-e a könyvekből, akik aláírták a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel 2014. évben, melyben lenyilatkozták, hogy a céggel szemben további követelésük nincs, és azóta sem követelték az elmaradt bérüket.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték