Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy lejárt vevői követelés esetében, melyre végrehajtást adtak be és a végrehajtási jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan, az eljárás a Vht. 52. § d) alapján szünetel, értékvesztést lehet-e elszámolni vagy behajthatatlanként ki kell vezetni. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy 2013-as követelésre végrehajtás ügyében a jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan és az eljárás a Vht. 52. § d) pontja alapján szünetel, akkor behajtatatlan a követelés vagy értékvesztést kell elszámolni rá. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! 2015-ben elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 25% értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20%-ával nem csökkentettük az adóalapot. Pl. 1000 Ft a követelés értéke, elszámolva 250 Ft (25%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20%-kal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 250 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2016-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés behajthatatlanná vált, akkor 750 Ft összeget elszámolunk egyéb ráfordításra és ez nem növeli az adóalapot. De az adóalapot most csökkenthetjük 250 Ft összeggel, ami a nyilvántartott értékvesztés vagy csak a 250-200= 50 Ft különbözetével, mivel a 200 Ft (20%) összeggel 2015-ben kellett volna az adóalapot csökkenteni? 2. Ha a követelés elévültnek minősülne ugyanezekkel a számokkal számolva, akkor a 750 Ft egyéb ráfordítás adóalapnövelő, de a 250 Ft nyilvántartott értékvesztéssel csökkenthető-e most az adóalap? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk termelőcég volt, de megszüntettük a termelést, és ehhez kapcsolódóan az ingatlanok között szereplő üzemünket 2015-ben átsoroltuk a készletek közé. 2016-ban hivatalos értékbecslés alapján elszámoltunk több tízmillió forintot értékvesztésként. Kérdésem az lenne, hogy a társasági adó szempontjából ez adóalap-növelő tételnek minősül-e? Előre is köszönöm a válaszukat! Metszőssy Klára
Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót választó cég 2014-ben a 365 napon túli lejárt fizetési határidejű, egymillió forint összegű követelésére értékvesztést számolt el egyéb ráfordításként. A társaságiadó-alapját pedig megnövelte ezen összeggel, viszont a 20 százalékos adóalap-csökkentéssel nem élt sem 2014-ben, sem 2015-ben. Az adós cég ellen felszámolási eljárás volt folyamatban és esély volt rá, hogy a mikro cég visszakapja követelését. 2016-ban megszületett a felszámolási ügyben a végzés, mely még 2016 novemberében jogerőre is emelkedett. A végzés szerint a mikro cég követelésének 2/3 részére lett fedezet, melyet 2017 év elején a mérlegkészítésig át is utaltak a bankszámlájára. A követelés 1/3 része behajthatatlanná vált. Kérdésem, hogy az értékvesztés visszaírását, és a behajthatatlan követelés elszámolását milyen dátumon kell könyvelni, a felszámolási végzés jogerőre emelkedésének napján? A 2016. évi társaságiadó-bevallásban már megjelennek az értékvesztés visszaírásának és a behajthatatlan követelés elszámolásának adóalapmódosító tételei? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás vevője ellen felszámolási eljárás indult 2016-ban. Amennyiben ezen vevő 365 napon túli lejárt követelésre értékvesztést számol el a vállalkozás pl. 40 % nagyságrendben a 2016. adóévben, akkor a társasági adóalapot melyik üzleti évben csökkentheti a követelés 20%-ával? Köszönöm a segítségüket.
Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Ha egy nem pénzügyi vállalkozás vezetése a 2016. évi évvégi értékeléskor egyik partnerével szemben fennálló követelésére 20 százalék értékvesztést számolt el 2016. december 31-re 1 900 ezer forint, ezen követelésből a 365 napon túl lejárt, de el nem évült összegre eső 20 százalék, amit a Tao tv. elismert "behajthatatlannak" 1 600 ezer forint. Kérdésem: hogyan kell helyesen szerepeltetni a 1629-es társasági adóbevallásban (növelő, csökkentő) tételként? Konkrét válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban, és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést, és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? Köszönettel várom a válaszát.
Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az Y Kft. könyveiben készletek között szerepel 25 millió Ft értékben már évek óta két projekttervezet, melyeket anno értékesíteni szerettek volna. Már nincs piaca a „készletnek”, nem értékesíthető. Ki szeretnénk vezetni a könyveinkből. Én úgy vélem, hogy készlet értékvesztése címen ráfordításként elkönyvelem. A kérdés a társasági adóval kapcsolatos. Vagyis vissza kell-e raknom adóalap-növelő tételként ezt az összeget? Én úgy olvastam, hogy egy szokásos készlet-értékvesztés nem adóalap-növelő, pl. főtevékenységként egy gyártó cég rossz szériát gyárt, és le kell írnia. De itt szerintem egyáltalán nem szokásos dologról van szó. Vagy lehet? Pl. ilyen projektek létrehozására szakosodott a cég. Köszönöm válaszát! O. K.
Tisztelt Szakértő! Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számoltunk el, kétes követelésként tartottuk nyilván évek óta. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírjuk és kivezessük ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel. Köszönettel? Harsányi Dezsőné
A kft. az összes vevő követelésére 100%-os értékvesztést számolt el a korábbi évek során. Kell-e a devizában nyilvántartott számlákat év végén átértékelni és ezzel az összeggel korrigálni az értékvesztés összegét? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Tisztelt Szakértő! Egy (A) gazdasági társaság (zrt.) egy másik (B) gazdasági társaságban (szintén zrt.) szerzett, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedésére értékvesztést számolt el, mert a (B) társaság saját tőkéje, tartósan és jelentősen a jegyzett tőke alá csökkent. A (B) társaság saját tőkéje az előző év végén kevesebb volt mint a jegyzett tőke 50 százaléka, és további tőkevesztés várható. Kérdéseim a következők: 1. Lehet-e a részesedésre értékvesztést elszámolni, abban az esetben ha (B) társaság tőkearánya nem állítható helyre tőkeemeléssel? 2. Ha igen, akkor az elszámolt értékvesztés összegével meg kell-e emelni az (A) társaság társasági adóalapját abban az esetben, ha (A) társaság a Ptk.-ban előírt tőkearány helyreállításának érdekében nem hajtott végre tőkeemelést a (B) társaságnál? 3. Amennyiben az értékvesztés összegével növelni kell a társaságiadó-alapot, akkor azt a 1629-es bevallás melyik sorában kell szerepeltetni? 4. A tao törvény 7. § (1) q) pontjában szereplő adóalap-sökkentő tétel, kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor a részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-növelés a tao törvény 8. § (1) d) és a 3. számú melléklet A) 11. pontjai alapján történt, vagy esetleg az 1. kérdésben szereplő esetet is ide kell érteni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy rt.-nél 2015.10.01-jén tulajdonosváltás történt (anyavállalat kft. értékesítette részvényeit 11 magánszemélynek), majd a 11 magánszemély értékesítette részvényeit 1 fő magánszemélynek 2016.05.17-én. Az rt. 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015 évekről a társasági adóban elhatárolt veszteséget hoz. 2016-ban várhatóan nyereséges lesz. Az új tulajdonosok folytatták az rt. tevékenységi köreit, azon nem változtattak. Jól értelmezem, hogy az rt. a társasági adóról szóló törvény 17. § (9a) bekezdése alapján a 2016. évben érvényesíthető értékvesztésnél a 2013, 2014 és a 2015. évi árbevételeket kell figyelembe venni? Köszönettel: Kiss Mónika
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték