Tisztelt Szakértő! A társaság 2019. évi záráskor a vevők egyedi értékelése alapján az 1 000 e Ft értékű követelésére, amely 2016.11. 20-án járt le 50 százalék mértékű értékvesztést kíván elszámolni. 2019-ben a kiva adózási módot választotta. Kérdésem: a 2019. évi kiva alapjánál mit kell figyelembe vennie növelő és csökkentő tételként? Köszönettel!
Egy német multinacionális cég magyar leányvállalatának az volt felénk mint könyvelőiroda felé a kérése, hogy ezentúl havonta számoljunk el értékvesztést a vevőkre az IFRS szerint, aminek a fizetési határideje például 2021. A magyar kft. könyvelése a magyar számviteli szabályoknak megfelelően történik. Kérdés, hogy havonta bizonyos IFRS előírásának megfelelően le lehet-e könyvelni értékvesztést amúgy nem IFRS könyvelésben? Tartós részesedés után mikor és hogyan lehet értékvesztést elszámolni? Válaszukat köszönjük!
Anyacég pótbefizetését, ami az előző évek veszteségeinek finanszirozására adott, a megszűnő tevékenységet folytató cég nem tudja visszafizetni. A pótbefizetés elengedése milyen adó- és illetékfizetést keletkeztet a két cégben? Értékvesztés elszámolható-e év végén az anya égnél? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2018-as adóévben kibocsátott egy bruttó 25 millió forint értékű számlát. A vevő nem fizetett, emiatt a kft. 2018 szeptemberében felszámolási eljárást kezdeményezett, azonban egy másik hitelező megelőzött bennünket három nappal. Így követelésünket hitelezői igényként jelentettük be. 2019. május 22-én megérkezett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata részünkre, miszerint a követelésünk várhatóan nem fog megtérülni. Ezen nyilatkozat alapján – tekintettel arra, hogy az még a 2018. évi mérlegkészítés előtt megérkezett – megtehetjük-e, hogy a 2018-ban elszámolt értékvesztéssel a 2018-as tao-bevallásban nem emeljük meg az adóalapot? Vagy ha a nyilatkozat idén érkezett meg, és nem a 2018-as évben (ami kizárt lett volna, hiszen ősszel kezdődött a felszámolás), akkor a 2018. évi adóalapot mégis meg kell emelnem az elszámolt értékvesztéssel, és az adóalap-korrekciót 2019-ben kell elvégeznünk? Ez utóbbi eset rendkívül hátrányos lenne ránk nézve, tekintettel arra, hogy a 2019-es adóévben a várható bevétel töredéke sem lesz a tavalyinak. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy kivás adózó kft.-ben van tartós részvény, mely esetén 12. 31-ei dátummal értékvesztést kell elszámolni, akkor, az értékvesztéssel hogyan növelhetem meg az adóalapot, hiszen itt az adó a kivában fizetett összeg? Csak értékvesztés elszámolása esetén lehetne majd, a későbbiekben az esetleges értéknöveléssel csökkenteni az adóalapot? Az adóbevallás, mérlegkészítés határideje miatt szükséges lenne a sürgős válasz, amit előre is köszönök! Szép napot!
Tisztelt Szakértő! 1.) Követelésekre elszámolt értékvesztés kivaalap-növelő tétel-e, hasontóan a Tao. rendszerében ismertekhez? 2.) Pótbefizetés mint sajáttőke-növekmény csökkenti-e a kiva alapját, visszafizetéskor pedig növelné?
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell kivezetem a könyvelésből azt a vevői követelést, melyről ügyfelem a felszámolótól értesítést kapott, hogy kifizetésére nincs fedezet; ezzel meg kell növelni a taoalapot vagy sem? Értékvesztés lett rá elszámolva, de közel sem annyi, mint a követelés. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné
Tisztelt Szakértő! Átvettünk könyvelésre egy céget, melynek nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés kb. 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint lett értékvesztésként elszámolva. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették. Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést Taoalap-növelő lesz? Egyáltalán kivezethetem 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget? Segítségét előre is köszönöm. S. Mónika
Tisztelt Szakértő! Az adott előlegek (szolgáltatásra) között szereplő tételekről szeretnék álláspontot kérni, melyek pénzügyileg rendezésre kerültek, azonban teljesítés nem történt meg, a partner adószámát pedig 2019-ben törölték. A partnert nem tudjuk elérni, NAV végrehajtás is van a vállalkozás ellen. Véleményem szerint nem mutathatjuk ki az előlegek között a 2018. évi beszámoló összeállítása során, mivel a jelenlegi formációk szerint a szolgáltatás teljesítése nem fog megtörténni. Előleg kerülhet értékvesztésre? (Számviteli törvény: 55. § (1) bekezdése alapján, azonban pénzügyileg rendezésre kerültek az előlegek!) Ha esetleg felszámolásra kerül a vállalkozás, és nem tudják visszatéríteni, akkor behajthatatlan követelésként írható le? (Ebben az esetben 2018-ban, mint előleg kimutatható a könyvelésben, tudva, hogy ennek rendezését lehetetlennek tartjuk.) Köszönöm szíves válaszukat.
Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Tisztelt Szakértő! Egy peresített devizás követelésre 100 százalékban értékvesztést számoltunk el 2016-ban. 2017-ben nem értékeltük át a követelésünket. 2018-ban szeretnénk az év végi átértékelést végrehajtani a következők szerint. Először a követelés átértékelése történik meg, aminek az eredménye az összevont átértékelés jellegének megfelelő 87-97 főkönyvi számlára kerül, majd ezt követi az értékvesztés elszámolása szintén 100 százalékban, ennek eredménye 86 ráfordítás lenne és adóalap-növelő. Helyesen járnánk el? Köszönettel: E.Dóra
Egy kft. egyszerűsített végelszámolás mellett döntött, melynek kezdő napja 2019.01.01-je, mikrogazdálkodói beszámolót készít. 2016-ban vevői számla követeléshez kapcsolódóan értékvesztést számolt el a könyvekben 562 ezer forint értékben. A tao-alapot növelte 562 ezer forinttal. 2017-ben elszámolt további 1 722 ezer forintot értékvesztésként, a tao-alapnál a csökkentő tétel 296 ezer forint volt, tao-alap növelő: 1 722 ezer forint. 2018-ban megállapodott a vevővel, aki hajlandó volt fizetni 1 500 ezer forintot a teljes 2 284 ezer forintos tartozásért. A kft. a követelést a könyveiből kivezette. A 1871-es záró bevallásban mennyi lesz a tao-alap csökkentő, illetve a növelő tétele? Köszönettel, CsK
Tisztelt Szakértő! Követelésünk 2018-ban elévült, 100%-os értékvesztést számoltunk el rá a korábbi években az adóalap növelése mellett. 2015-17. között a követelés 20%-ával (összesen 60%-kal) csökkentettük az adóalapot. 2018-ban kivezetem a követelést (vevő, vevők értékvesztése), ezzel a könyvekben megszűnik mind a követelés, mind az elszámolt értékvesztés. Hogyan módosul az adóalap? Tekintettel arra, hogy az elévült követelés társaságiadóalap-növelést eredményez, a korábban elszámolt (60%) adóalap-csökkentést most növelő tényezőként kell beállítanom?
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Könyvkiadással foglalkozó társaság a szerzőtől több évre megvásárolt felhasználási jogot csak az első kiadásnál veszi figyelembe az önköltség meghatározása során. A további utánnyomásoknál már nem számol, csak az akkor felmerülő nyomdai költségekkel. Amennyiben a szerzői díjakat az immateriális javak között veszik állományba, az értékcsökkenést miként kell számításba venni-e az önköltség meghatározásánál a következő években, figyelembe véve azt is, ha egy adott évben nem történik utánnyomás? Mi a teendő, ha az elfekvő készleten lévő könyvre már értékvesztést kell elszámolni, de még mindig merül fel értékcsökkenés a szerzői díjjal kapcsolatban?
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték