Tisztelt Szakértő! Jól tudom, hogy 2014. évtől kezdődően nem kell általános kockázati céltartalékot képezni a pénzügyi vállalkozásoknál? A lejárt követelések vásárlásával foglalkozó pénzügyi vállalkozásnál is figyelembe kell venni a 250/2000 kormányrendelet 7. sz. melléklet II. (2) eszközminősítési kategóriákat? Vonatkozik rájuk a melléklet kockázati céltartalékra és értékvesztésre vonatkozó előírása? Köszönettel
Egy kft. több másik kft.-nek jelentős összegű kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot. Hogyan kell elszámolni a kölcsönadó társaságnál a még nem behajthatatlan követelést? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Egy kft. több építőipari kft.-nek nyújtott jelentős összegű kölcsönt 5 évre. A hitelt nyújtó kft. a kölcsönök után minden évben elszámolta a kamatot bevételként, leadózta és követelésként kimutatta. A szerződésekben foglaltak szerint a megállapodott kamat megfizetése a teljes tőke visszafizetésekor válik esedékessé. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot. A kamatra vonatkozó kérdéseim: I. A szerződés lejárta a kamatfelszámítást megállítja? II. A hitelező kft.-nek részesedése van az adós kft-ben: 1./ az 5 év alatt leadózott kamatra lehet-e értékvesztést elszámolni, úgy, hogy ne kelljen vele adóalapot növelni? Hiszen egyszer már megfizette a kft. az adót – mint kiderült jogtalanul –, de még nem behajthatatlan a követelés? III. A hitelező kft.-nek nincs részesedése az adós kft.-ben. 1./ Ugyanaz a kérdés, mint az előző pontban 2./ Van olyan adós, akinek a felszámolója bizonyos összegeket visszautalt, ezt mire kell elszámolni, tőkére vagy kamatra? Mi a sorrend? Hiszen, ha kamatra tudnánk be, akkor az évek alatt leadózott kamat összege nem lenne helyes. Ha a hitelező kft. parkolókat vásárolt az adós cégtől, és a fizetés a tartozások fejében beszámítással történt, mivel szemben kell a vételárat kivezetni, tőke vagy kamat? Várom szíves válaszukat, törvényi hivatkozással. Köszönettel: Gönczi Miklósné
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy a következő két vállalkozás a tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? "A" Kft. tulajdonosai: Kiss Pista 32,57 %-ban, Kiss Pistáné 19,28 %-ban, "B" Kft. 48,15%-ban. "B" Kft. tulajdonosa 100%-ban Kiss Pista. A másik kérdésem az előzőből következik. "A" Kft.-nek vevője "B" Kft., amely 2011. óta tartozik "A" Kft.-nek. 2013 decemberében "A" Kft. úgy döntött, hogy elengedi "B" Kft. tatozását. Értékvesztést nem számoltunk el. Hogyan kell elszámolni a két kft.-ben a tartozás elengedését, és az a társasági adót hogyan befolyásolja?
A nemfizető vevő kellemetlen partner, a társaságiadó-alap csökkentésével azonban enyhíthetik veszteségüket a vállalkozások. Az egy éven (365 napon) túl lejárt követelés értékének 20 százalékával, de legfeljebb a követelésre elszámolt (és egyéb csökkentő tételként még figyelembe nem vett) értékvesztés összegével csökkenthetik a vállalkozások adóalapjukat. A „hogyanról” alábbi cikkből tudhat meg többet.
Követelés elengedését követően mi a teendő a társasági adóalappal? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, Siklós Márta válaszol.
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték