134 találat a(z) értékvesztés cimkére
Értékvesztés Kérdés
Kiva - értékvesztés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság 2019. évi záráskor a vevők egyedi értékelése alapján az 1 000 e Ft értékű követelésére, amely 2016.11. 20-án járt le 50 százalék mértékű értékvesztést kíván elszámolni. 2019-ben a kiva adózási módot választotta. Kérdésem: a 2019. évi kiva alapjánál mit kell figyelembe vennie növelő és csökkentő tételként? Köszönettel!
Összekeverhető-e az IFRS és a magyar számviteli törvény szerinti könyvelés? Kérdés
Egy német multinacionális cég magyar leányvállalatának az volt felénk mint könyvelőiroda felé a kérése, hogy ezentúl havonta számoljunk el értékvesztést a vevőkre az IFRS szerint, aminek a fizetési határideje például 2021. A magyar kft. könyvelése a magyar számviteli szabályoknak megfelelően történik. Kérdés, hogy havonta bizonyos IFRS előírásának megfelelően le lehet-e könyvelni értékvesztést amúgy nem IFRS könyvelésben? Tartós részesedés után mikor és hogyan lehet értékvesztést elszámolni? Válaszukat köszönjük!
Elengedett pótbefizetés cég-cég között Kérdés
Anyacég pótbefizetését, ami az előző évek veszteségeinek finanszirozására adott, a megszűnő tevékenységet folytató cég nem tudja visszafizetni. A pótbefizetés elengedése milyen adó- és illetékfizetést keletkeztet a két cégben? Értékvesztés elszámolható-e év végén az anya égnél? Köszönettel
Behajthatatlan követelés – adóalap-módosítás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2018-as adóévben kibocsátott egy bruttó 25 millió forint értékű számlát. A vevő nem fizetett, emiatt a kft. 2018 szeptemberében felszámolási eljárást kezdeményezett, azonban egy másik hitelező megelőzött bennünket három nappal. Így követelésünket hitelezői igényként jelentettük be. 2019. május 22-én megérkezett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata részünkre, miszerint a követelésünk várhatóan nem fog megtérülni. Ezen nyilatkozat alapján – tekintettel arra, hogy az még a 2018. évi mérlegkészítés előtt megérkezett – megtehetjük-e, hogy a 2018-ban elszámolt értékvesztéssel a 2018-as tao-bevallásban nem emeljük meg az adóalapot? Vagy ha a nyilatkozat idén érkezett meg, és nem a 2018-as évben (ami kizárt lett volna, hiszen ősszel kezdődött a felszámolás), akkor a 2018. évi adóalapot mégis meg kell emelnem az elszámolt értékvesztéssel, és az adóalap-korrekciót 2019-ben kell elvégeznünk? Ez utóbbi eset rendkívül hátrányos lenne ránk nézve, tekintettel arra, hogy a 2019-es adóévben a várható bevétel töredéke sem lesz a tavalyinak. Válaszát előre is köszönöm.
Tartós részvény értékvesztése kivás adózónál Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy kivás adózó kft.-ben van tartós részvény, mely esetén 12. 31-ei dátummal értékvesztést kell elszámolni, akkor, az értékvesztéssel hogyan növelhetem meg az adóalapot, hiszen itt az adó a kivában fizetett összeg? Csak értékvesztés elszámolása esetén lehetne majd, a későbbiekben az esetleges értéknöveléssel csökkenteni az adóalapot? Az adóbevallás, mérlegkészítés határideje miatt szükséges lenne a sürgős válasz, amit előre is köszönök! Szép napot!
Kiva alapjának korrekciója Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1.) Követelésekre elszámolt értékvesztés kivaalap-növelő tétel-e, hasontóan a Tao. rendszerében ismertekhez? 2.) Pótbefizetés mint sajáttőke-növekmény csökkenti-e a kiva alapját, visszafizetéskor pedig növelné?
Behajthatatlan követelés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell kivezetem a könyvelésből azt a vevői követelést, melyről ügyfelem a felszámolótól értesítést kapott, hogy kifizetésére nincs fedezet; ezzel meg kell növelni a taoalapot vagy sem? Értékvesztés lett rá elszámolva, de közel sem annyi, mint a követelés. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné
Behajthatatlan követelés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átvettünk könyvelésre egy céget, melynek nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés kb. 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint lett értékvesztésként elszámolva. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették. Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést Taoalap-növelő lesz? Egyáltalán kivezethetem 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget? Segítségét előre is köszönöm. S. Mónika
Adott előleg, Beszámoló/értékvesztrés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adott előlegek (szolgáltatásra) között szereplő tételekről szeretnék álláspontot kérni, melyek pénzügyileg rendezésre kerültek, azonban teljesítés nem történt meg, a partner adószámát pedig 2019-ben törölték. A partnert nem tudjuk elérni, NAV végrehajtás is van a vállalkozás ellen. Véleményem szerint nem mutathatjuk ki az előlegek között a 2018. évi beszámoló összeállítása során, mivel a jelenlegi formációk szerint a szolgáltatás teljesítése nem fog megtörténni. Előleg kerülhet értékvesztésre? (Számviteli törvény: 55. § (1) bekezdése alapján, azonban pénzügyileg rendezésre kerültek az előlegek!) Ha esetleg felszámolásra kerül a vállalkozás, és nem tudják visszatéríteni, akkor behajthatatlan követelésként írható le? (Ebben az esetben 2018-ban, mint előleg kimutatható a könyvelésben, tudva, hogy ennek rendezését lehetetlennek tartjuk.) Köszönöm szíves válaszukat.
Befektetések utáni értékvesztés Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Devizás követelés átértékelése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy peresített devizás követelésre 100 százalékban értékvesztést számoltunk el 2016-ban. 2017-ben nem értékeltük át a követelésünket. 2018-ban szeretnénk az év végi átértékelést végrehajtani a következők szerint. Először a követelés átértékelése történik meg, aminek az eredménye az összevont átértékelés jellegének megfelelő 87-97 főkönyvi számlára kerül, majd ezt követi az értékvesztés elszámolása szintén 100 százalékban, ennek eredménye 86 ráfordítás lenne és adóalap-növelő. Helyesen járnánk el? Köszönettel: E.Dóra
Tao-alap számítása értékvesztés esetén Kérdés
Egy kft. egyszerűsített végelszámolás mellett döntött, melynek kezdő napja 2019.01.01-je, mikrogazdálkodói beszámolót készít. 2016-ban vevői számla követeléshez kapcsolódóan értékvesztést számolt el a könyvekben 562 ezer forint értékben. A tao-alapot növelte 562 ezer forinttal. 2017-ben elszámolt további 1 722 ezer forintot értékvesztésként, a tao-alapnál a csökkentő tétel 296 ezer forint volt, tao-alap növelő: 1 722 ezer forint. 2018-ban megállapodott a vevővel, aki hajlandó volt fizetni 1 500 ezer forintot a teljes 2 284 ezer forintos tartozásért. A kft. a követelést a könyveiből kivezette. A 1871-es záró bevallásban mennyi lesz a tao-alap csökkentő, illetve a növelő tétele? Köszönettel, CsK
Elévült követelés leírása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Követelésünk 2018-ban elévült, 100%-os értékvesztést számoltunk el rá a korábbi években az adóalap növelése mellett. 2015-17. között a követelés 20%-ával (összesen 60%-kal) csökkentettük az adóalapot. 2018-ban kivezetem a követelést (vevő, vevők értékvesztése), ezzel a könyvekben megszűnik mind a követelés, mind az elszámolt értékvesztés. Hogyan módosul az adóalap? Tekintettel arra, hogy az elévült követelés társaságiadóalap-növelést eredményez, a korábban elszámolt (60%) adóalap-csökkentést most növelő tényezőként kell beállítanom?
Értékvesztés miatti adóalap-korrekció (tao) Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.