A kintlévőségek kezelése minden vállalkozás könyvelésének kritikus pontja. A behajthatatlan vagy kétessé vált követelések helytelen számviteli és adójogi kezelése egyszerre okozhat adóhiányt és eredménytorzítást. A két jogterület – a számvitel és a társasági adó – eltérő szabályokat alkalmaznak, és ezek összekeverése az egyik leggyakoribb hiba, amellyel könyvelési ellenőrzések során találkozhatunk.
A számviteli törvény rendelkezése szerint behajthatatlan követelés nem szerepelhet a mérlegben: azt legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – hitelezési veszteségként le kell írni.
Az év könyvviteli zárásának fontos része a vevőkkel szembeni követelések értékelése. A feladat számos buktatót rejt, sokszor önmagában a vevő minősítése is kérdéseket vet fel.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy végelszámolás esetén a részesedést hogyan kell értékelni, kivezetni a könyvekből, valamint az értékvesztést elszámolni. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Részesedéskivezetéssel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni! „A” Kft. és „B” Kft.
Kft. bankszámlájáról két és fél évvel ezelőtt több millió forintot megpróbáltak ellopni. Mivel hamar észrevették, a pénz meglett, viszont a bank azóta sem utalta azt ki. Meddig kell várni, hogy ki lehessen vezetni a könyvekből az összeget? A társaságiadó-alapot meg kell vele növelni? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték