Részesedés értékelése, kivezetése végelszámolás esetén

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy végelszámolás esetén a részesedést hogyan kell értékelni, kivezetni a könyvekből, valamint az értékvesztést elszámolni. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: „A” Kft. és „B” Kft. részesedéssel rendelkezik „C” Kft.-ben, melyet 2025.12.31-ei zárónappal végelszámolt. A V3 bevallások, záróbeszámoló, vagyonfelosztási javaslat és taggyűlési határozat benyújtásra került „C” Kft. részéről. A cég törléséről cégbírósági határozat még nem érkezett. A részesedésre mind az „A” Kft., mind a „B” Kft. korábbi években értékvesztést számolt el, továbbá „A” Kft. pótbefizetést is teljesített „C” Kft. felé.

Olvasónk kérdezte:

1. A részesedést milyen nappal kell a tulajdonos társaságok könyveiből kivezetni?

a) 2025.12.31-ei nappal,
b) a törlő cégbírósági határozat dátumával, vagy a
c) a vagyonfelosztási javaslatban szereplő összeg megérkezésnek napjával?

2. Ha a kivezetés b) vagy c) időpontban kell könyvelni, a tulajdonoscégeknek miképpen kell 2025. december 31-ei fordulónapon értékelnie a részesedést? Fordulónapon a vagyonfelosztási javaslat összegéig kell értékvesztést elszámolni?

3. A kivezetés napján a már elszámolt értékvesztés összegét vissza kell-e írnia a tulajdonos cégeknek, és az eredeti bekerülési érték és a vagyonfelosztási javaslatban szereplő összeg különbözete fogja az árfolyamveszteséget adni?

4. Miképpen kell kezelni az „A” Kft. által pótbefizetés címén (eredménytartalékban elkülönített) nyilvántartott összeget, mivel azt „C” Kft.-től nem kapja vissza?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. Az „A” és „B” Kft.-nek a „C” Kft.-ben lévő részesést „C” Kft. megszűnésekor, azaz a törlési határozat jogerőre emelkedésének időpontjával kell kivezetni az eszközök közül.

2. Ha a mérlegfordulónapig nem hozott a cégbíróság a törlésről határozatot, akkor a tulajdonos kft.-éknek a „C” Kft.-ben lévő részesedésre a számviteli törvény 54. § (1) és (2) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni, ha a részesedés könyv szerinti értéke magasabb, mint a várhatóan megtérülő összeg. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a vagyonfelosztási javaslat szerinti összegre kell módosítani – értékvesztés elszámolásával – a könyv szerinti értéket.

3. A részesedésre elszámolt értékvesztést nem kell (nem lehet) visszaírni. Az árfolyamveszteséget vagy árfolyamnyereséget a számviteli törvény 85. (1) bekezdés c) pontja vagy a számviteli törvény 84. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözeteként kell megállapítani. Árfolyamveszteséget kell elszámolni, ha a kapott eszközök értéke a kevesebb, illetve árfolyamnyereséget, ha a kapott eszközök értéke a több a könyv szerinti értéknél.

4. A 72/2006. (IV. 3.) kormányrendelet 7. § (7) bekezdése szerint a vagyonfelosztási javaslatban a beszámoló mérlegében kimutatott eszközökön belül külön kell kimutatni a kötelezettségek (ideértve a lekötött tartalékként kimutatott kötelezettségeket is, amelyek tartalmazzák a pótbefizetést is) rendezésére szolgáló eszközöket.  A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén tehát a hitelezők kifizetése után fennmaradt vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd ezután kerülhet sor a további vagyonrész törzsbetét arányos felosztására a tagok között. Ha a vagyon nem elegendő a pótbefizetés teljesítéséhez, akkor a tulajdonosoknak tudomásul kell venni, hogy ez a vagyon nem térül meg. Könyvelési teendő nincs, hiszen a saját tőke már a pótbefizetés teljesítéskor csökkent.