Mennyi nyugdíjat kaphatunk?

Megosztás Tetszik

Mit kell tudni a nyugdíjszámításról, s mi mindent kell figyelembe venni, mire kiderül, mennyi nyugdíjat kaphatunk? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Az öregségi nyugdíj kiszámításáról szóló kétrészes cikksorozatunk első részében többek között az átlagszámítási időszakról, a keresetek nettósításáról és ezek valorizációjáról írtunk. A második rész a nyugdíj mértékével, sz öregségi nyugdíj összegével kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze.

Az átlagkereset meghatározása

A megállapítási folyamat következő lépéseként összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és osztószámokat.

Az irányadó időszakban (béridőszakban) elért nettósított és valorizált kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani – az ezen időszak alatt biztosításban töltött azon a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjigénylőnek keresete, jövedelme volt – az átlagszámítási időszak együttes osztószámával.

Az így képzett napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, majd 12-vel osztva áll rendelkezésre a havi átlagkereset.

A degresszió alkalmazása

A degresszió kíméletes újraelosztási formula annak számszerűsítésére, hogy a jogalkotó a magasnak ítélt átlagkeresetet nem tekinti teljes egészében pótolni vállalt keresetnek.

A törvény sávosan határozza meg, hogy a sávra jutó keresetrészeknek hány százalékát kell a pótolni vállalt keresetbe beszámítani.

2011-ben az 1-6. pontban meghatározott havi átlagkereset, ha viszont ez 330,000,- forintnál több, úgy a

330.001 – 374.000 forint közötti átlagkereset 90 százaléka,
374.001 – 422.000 forint közötti átlagkereset 80 százaléka,
422.000 ,- forint feletti átlagkereset 70 százaléka

vehető figyelembe a nyugdíj kiszámításánál.

A nyugdíj mértéke

A nyugdíj mértékét az elismert szolgálati idő teljes években (365 nap) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben határozzák meg.

A nyugdíjmérték skála

- 10 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 33 százaléka tartozik
- 25 év szolgálati időig (63 %) évi 2-2 %-kal, majd

- 26 év szolgálati időtől (64 %)
 36 év szolgálati időig (74 %) évi 1-1 %-kal,

- 37 év szolgálati időtől (75,5 %)
 40 év szolgálati időig (80%) évi 1,5 – 1,5 %-kal,

- és minden további évre 2-2 %-kal növekszik. 

Figyelem: A szolgálati idő számítás, mint az már az előzőekből is kitűnik – naptári naponként történik, 365 napot kell egy évnek tekinteni. A töredék nap szám (1 – 364 napig) ezért a nyugdíj mértéke szempontjából nem értékelhető, így akár 2 százalékos mértékű veszteség is érheti az igénylőt.

Az öregségi nyugdíj összege

Az előzőekben ismertetettek alapján megállapított havi átlagkeresetből a nyugdíj összegének kiszámítása már viszonylag egyszerű módon történik, mivel az elismert szolgálati évek számától függő mértékskála megfelelő százaléka határozza meg a nyugdíj összegét.

Az öregségi teljes nyugdíj ( öregségi nyugdíjkorhatár betöltése és legalább 20 év szolgálait idő megléte alapozza meg) nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél (minimum nyugdíj).

Amennyiben az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a nyugdíj összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével.

Az öregségi nyugdíjminimum összegének évenkénti, a nyugdíjemelés januári mértékének megfelelő emelési kötelezettsége megszűnt (2008. évi LXXXII. tv. 9.§) –megállapítása a kormány hatáskörébe került.

2011. január 1-jétől – akárcsak 2009. január 1-jétől – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének emelésére nem került sor, így havi összege 2011. évben változatlanul  28.500 forint marad.

Figyelem: az Adózóna „Nyugdíjkalkulátor 2011.” a cikksorozatunkban ismertetett elveknek, szabályozásoknak megfelelően került kidolgozásra.