hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Öregségi nyugdíj: számoljon velünk!

  • adozona.hu

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani - ezt többnyire mindenki tudja a számításról. A részletek és a gyakorlat azonban számos kérdést és tisztázandó fogalmat felvet. Kétrészes cikksorozatunk első részében többek között az átlagszámítási időszakról, a befogadási korlát alkalmazásáról és keresetek nettósításáról olvashat.

Béridőszak /átlagszámítás időszak/ meghatározása

A béridőszak főszabályként az 1988. január 1-jével kezdődő és a nyugdíjba vonulást megelőző napon befejeződő naptári időszak. A béridőszak hosszát naptári napokban mérjük. Ha valaki 2011. június 1-jén válik öregségi nyugdíjassá, akkor esetében az 1988. január 1-jétől 2011. május 31-éig terjedő béridőszak  8852 naptári napot tartalmaz.

A kereset meghatározásához a béridőszakban elért – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – bruttó (személyi jövedelemadót is tartalmazó) keresetet és jövedelmet kell figyelembe venni.

A béridőszak első napja mindenkinek 1988. január 1. A béridőszak utolsó napja egyéni, a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó naptári nap.

A béridőszak érvényességének vizsgálata

A nyugdíj összegét elsődlegesen tényleges keresetek, jövedelmek alapján kell megállapítani. A béridőszak akkor érvényes, ha az igénylő ezen időszaknak legalább a felében rendelkezik keresettel, jövedelemmel.

Amennyiben a béridőszak 1988. január 1-jétől 2011. május 31-éig tart (2011. június 1-jei igény-megnyílás esetén), úgy a béridőszak legalább 4426 naptári napi kereset, jövedelem esetén érvényes.

Előfordulhat, hogy az átlagszámítási időszak legalább fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, ebben az esetben a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni – természetesen valorizált értékben.

Ha ezzel az eljárással sem áll rendelkezésre tényleges kereset, jövedelem, úgy a nyugdíj megállapításának kezdő napjától visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes, általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt.

Említést érdemel, hogy a „hiánypótláshoz” felhasznált minimálbér elért keresetként viselkedik, mert részt vesz a nettósításban és a valorizációban is.

Az átlagkereset kiszámításához szükséges keresettel lefedett napok számának meghatározásánál az átlagszámítási időszakok alatti heti pihenőnapokat, munkaszüneti napokat és szabadnapokat is figyelembe kell venni.

A béridőszak azon napjai, amelyekre a jogszerzőnek befogadott keresete van, osztónapot képeznek. A béridőszak azon napja, amelyeken a jogszerzőnek nem volt nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresete vagy jövedelme, nem képeznek osztónapot (osztószám csökkentő tényező).

Az osztószám meghatározásánál így figyelmen kívül kell hagyni a fizetés, díjazás nélküli időszak, különösen a fizetés nélküli szabadságon, a táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben, katonai (polgári) szolgálatban töltött időt.

Befogadási korlát alkalmazása

A keresetbe csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek és jövedelmek számítanak bele. Az a kereset és jövedelem, amely után a jogszerző annak idején nem fizetett nyugdíjjárulékot, nem számít bele a pótolni vállalt keresetbe.

Az 1992. február 28. után elért keresetek és jövedelmek csak egy meghatározott összeghatár  - a befogadási korlát – eléréséig szolgálnak a jogszerzőtől levonandó nyugdíjjárulék alapjául (2011-ben a befogadási korlát napi 21.000 forint, évi 7.665.000 forint)

A havi átlagkereset meghatározása során a nettósítási eljárás személyi jövedelemadó képzésénél a nem rendszeres jövedelemnek minősülő adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés a keresettől elkülönítetten kezelendő.

A 2009. december 31-ét követően kifizetett említett jövedelmek vonatkozásában megszűnt az elkülönített kezelés és a keresettel együttesen, azonos módon történik az átlagkereset-számításhoz szükséges osztószám megállapítás, illetve a nettósításhoz szükséges személyi jövedelemadó képzés.

A keresetek „nettósítása”

A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.

Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulék összegével.

A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell.

Nem vehetők figyelembe azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény (szja) szerinti, összjövedelmet csökkentő tételek és adókedvezmények.

2010. január 1-jétől került bevezetésre az ún. szuperbruttósítás. Ennek értelmében a 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához a járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék (27 %) mértékével kell figyelembe venni.

A nettósított keresetek valorizációja

Az adókiszámítással egyidejűleg a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2009. évek kereseteit a 2010. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítéségével történik, amelyeket a kormány rendeletben határoz meg, általában tárgyév márciusáig kerül közzétételre. Addig (az adott év elején nyugdíjba vonulók részére) az előző évi szorzószámok alapulvételével a nyugdíjat előlegben kell megállapítani.

Például 2011. évi nyugdíj megállapítás esetén az 1988. évi kereset szorzószáma 18,863, az 1992. évié 8,717, a 2000. évié 2,386, a 2009. évi keresetek szorzószáma pedig 1,069.

Cikkünk következő részében az átlagkereset számításáról olvashat, a degresszió fogalmát tisztázzuk, s a nyugdíj mértékéről is szó lesz.

Molnár László

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink