adozona.hu
Családi adókedvezmény: egyetemista és fogyatékos gyermek esetén hogyan kell számolni?
//adozona.hu/archive/20110201_csaladi_adokedvezmeny
Családi adókedvezmény: egyetemista és fogyatékos gyermek esetén hogyan kell számolni?
Egyetemista és rokkantsági járadékban részesülő gyermek esetén miként lehet igénybe venni a családi adókedvezményt? Az olvasó kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai válaszolnak.
Hogyan vehetem figyelembe azt a gyermekemet, aki után családi pótlék már nem jár, de ő még nem volt kereső 2010-ben, mert egyetemista volt? S hogyan vehetem figyelembe azt a gyermekemet, aki saját jogán kap emelt szintű családi pótlékot, de ő középsúlyos értelmi fogyatékos, gondnokság alatt áll és én vagyok a gondnoka? Neki bére nincs, rokkantsági járadékot kap és az emelt családi pótlékot. Mindkettő az én számlámra érkezik.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a családi kedvezmény érvényesítésekor az egyetemista gyermeket eltartottként lehet figyelembe venni abban a hónapban, amelyben a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe veszik.
Például, ha egy családban két középiskolás és egy egyetemista gyermek van, akkor az eltartottak száma 3, a kedvezményezett eltartottak száma 2, azaz a kedvezményezett eltartottak (2 gyermek) után a magasabb összegű (206 250 forint) kedvezmény érvényesíthető gyermekenként.
A rokkantsági járadékban részesülő gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül.
Amennyiben a szülőnek egy egyetemista és egy rokkantsági nyugdíjban részesülő gyermeke van, akkor havonta 62 500 forint adóalap-kedvezményt vehet igénybe.
Miért jár a rokkantnyugdíjasnak a családi kedvezmény? - kiegészítés |
A fenti esetben valóban olyan eltartottról van szó, aki egyben kedvezményezett eltartott is, azonban ettől függetlenül a jogosultságot el kell bírálni - mondta az Adózónának Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke. A családi kedvezményre jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve ha azt
A törvény nem foglalkozik azzal, hogy a "döntés" milyen módon keletkezik. Nyilvánvalóan feltételezhető, hogy a gondnok jogosult a fogyatékkal élő személlyel összefüggésben ilyen döntéseket saját hatáskörében meghoznia, ahhoz nem kell a rokkantsági járadékban részesülő formális hozzájárulása. |