Tevékenység piaci értéke: csak az evások nem úszhatják meg a bírságot

Megosztás Tetszik

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) cáfolta azt - az egyik internetes portálon - néhány nappal ezelőtt megjelent értesülést, miszerint joghézag van a tevékenység piaci értékének 2010-es szabályozásánál. A szaktárca reagálása egybevág Angyal József jogértelmezésével, miszerint a járulékokat idén még a tevékenység piaci értéke után kell megfizetni. Ennek okán az APEH járulékhiányt állapíthat meg annál a cégnél, amely évközben ennél kevesebbet fizetett.

A november 16-án kihirdetett törvény 2011-re megszünteti a tevékenységre jellemző kereset fogalmát mind a személyi jövedelemadó, mind a járulékalap vonatkozásában. De mi van a 2010-es évvel? A tevékenységre jellemző keresetre  a személyi jövedelemadó-, az egészségügyi hozzájárulásról szóló illetve a tb-törvényben van utalás  mindhárom törvény módosul visszamenőlegesen, ráadásul háromféleképpen.

A személyi jövedelemadónál az idei évre nem kell - de lehet - alkalmazni a törvényi rendelkezéseket. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény ide vonatkozó részét hatályon kívül helyezte a jogalkotó, de a tb-törvény szempontjából kötelező jelleggel alkalmazni kell a tevékenységre jellemző kereset fogalmát. Utólagos megállapítás esetén adó-, mulasztási bírság szankció nem állapítható meg. Késedelmi kamat viszont igen.

Mit jelent ez a gyakorlatban, kik számíthatnak ellenőrzésre? 

Az evásoknak a tevékenység piaci értékének megfelelő járulékalap után kell a járulékot megfizetni, mivel esetükben a tényleges járulékalap fogalma értelmezhetetlen. Az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózók bevételi nyilvántartást vezetnek, ezért az adóhatóság 2011-ben elsősorban azokat az evásokat ellenőrizni majd, akik a minimálbér után fizették meg a járulékot.  A jogalkotó ugyanis nem törölte el azt a passzust, miszerint idén még a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni a járulékokat.

Egy másik „veszélyeztetett” csoportba tartoznak azok az egyéni és társas vállalkozók, akik szintén a minimálbér után fizettek járulékot. Egy elterjedt, ám hibás könyvelői gyakorlat, hogy ezen kör a minimálbér után fizette meg a járulékot, de nem vett fel jövedelmet a személyes közreműködés díjaként. Nekik egyfajta kibúvót jelenthet az, hogy a személyi jövedelemadót nem kötelező a tevékenység piaci értéke után megfizetni.

A tb-törvény szerint ugyanis akkor lehet eltérni a tevékenység piaci értéke szerinti járulékalaptól, ha a tényleges kivét, de legalább a minimálbér után megfizeti a járulékot a vállalkozó. Az adóhatóság joggal kétkedik majd, hogy a tényleges személyes közreműködői díj nulla forint volt évközben. Ezért akkor járnak el helyesen a vállalkozók, ha most év végén személyes közreműködői díjként felveszik az évközi járulékalap összegét. Ekkor megvalósul a tényleges járulékalap, tehát a tb miatt nem támadható a vállalkozó.

De szja szempontjából sem, mert ott meg nem kell alkalmazni a szabályokat, tehát nem vitatható, hogy miért a minimálbért tekintette a vállalkozó a tevékenység piaci értékének. Ha év végén az évközi járulékalapot meghaladó mértékű személyes közreműködői díjat vesz fel a vállalkozó azért, mert lehet alkalmazni a tevékenység piaci értékét, akkor a tb-alapot meghaladó részre nem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (ezt hatályon kívül helyezte a jogalkotó) hanem a 27 százalék tb-járulékot, 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, és egészségbiztosítási járulékot.

Összességében tehát érdemes még idejében felszámolni a minimálbér utáni járulék, de nulla személyes kivét téves gyakorlatát. Amennyiben az adóhatóság észleli, hogy a minimálbér utáni járulékalap mellett a vállalkozó önálló tevékenységből származó jövedelmet (egyéni vállalkozó), illetve társas vállalkozó nem önálló tevékenységből származó jövedelmet vallott be, akkor megúszhatjuk az adóellenőrzést. Az evások viszont akkor kerülhetik el az APEH-revíziót, ha éves átlagban mindenképpen a minimálbért meghaladó járulékalapot vallanak be.

A 2010-es jogszabály gyakorlati következményeiről, további információkat az APEH-ellenőrzéssel kapcsolatban itt olvashat.

Angyal József okleveles adószakértő