hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Végkielégítés különadója: tévedett volna az Alkotmánybíróság?

  • adozona.hu

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bíróság indoklása nem megalapozott - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, aki a kormány új különadóra vonatkozó törvényjavaslatát is vitatja. Hack Péter alkotmányjogász azonban egyetért az Ab döntésével.

Az eredetileg július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett, október 26-án megsemmisített törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. Nemsokkal az Ab határozata után, a kormány új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslata már olvasható volt az Országgyűlés honlapján. 

A törvény, az Ab indoklása szerint, az Alkotmány  nyáron elfogadott  70/I. (2) bekezdésébe ütközik. Ez ugyanis "lehetővé teszi a jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak minősíthető jövedelmek eltérő kezelését". Az Ab szerint ugyanis - áll az indoklásban - a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.  

Csakhogy a végkielégítések különadójáról szóló, kedden megsemmisített törvény szövege, még csak áttételesen sem említi a jó erkölcs fogalmát. Az Alkotmánybíróság indokolásában is ez olvasható: „A törvény szövegszerűen nem minősíti jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelemnek a különadó hatálya alá tartozó bevételeket, és olyan külön eljárást sem szabályoz, amelyben ezt megállapítani lehetne, hanem objektív módon írja körül az ismertetettek szerint, hogy milyen jövedelmekre vonatkozik”

A fenti idézetből Angyal József okleveles adószakértő szerint egyértelműen az következik, hogy a végkielégítések különadója nem tartozik az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdés hatálya alá. Ezért Angyal József okleveles adószakértő szerint az Ab tévedett azzal a megállapításával, hogy az Alkotmány 70/I. (2.) bekezdésére hivatkozva alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt.

Szerinte  nem az Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdésbe ütközést, hanem a Jogalkotásról szóló törvény 12.§ (2) bekezdését kellett volna vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak. Eszerint ugyanis valóban alkotmányellenes lett volna a törvény 133.§ -ban leírt visszaható hatály, miután csak a 2010. október 1. utáni kifizetésekre lett volna alkalmazható. Összességében, Angyal József szerint, egyértelműen megállapítható, hogy tévedett az Alkotmánybíróság. Bár a különadó nem esik az Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdés hatálya alá, mégis az ezzel való ütközés miatt állapította meg az alkotmányellenességet.

Ugyanakkor Hack Péter alkotmányjogász  az Adózónának elmondta, a különadót bevezető törvény az adóév kezdetétől visszamenőlegesen állapít meg adókötelezettséget. Ez pedig, mint hangsúlyozta, a visszaható hatály általános tilalmába ütközik, hacsak nem vonatkozik rá az Alkotmány újonnan elfogadott 70/I. § (2) bekezdése. Ezért véleménye szerint nem tévedett az Ab amikor vizsgálni kezdte, hogy a törvénnyel kapcsolatban megállapítható-e az a feltétel, hogy a "jó erkölcsbe ütközés" miatt megengedett-e a visszaható hatály tilalmának feloldása.

A különadó mértéke

Vizsgálta az Alkotmánybíróság a különadó mértékét is. Itt ismételten nem a törvény szövegéből, hanem a kommunikációból indult ki: „A törvényből az következik, hogy a jogalkotó a kétmillió forint feletti összeget 2010. január 1-től tekinti külön adóalapnak”.

A törvényből nem ez következik. A törvény szerint a jövedelmet meg kell bontani 60 napra számított összegre és az azt meghaladó részre. A 2 milliós korlát külön-külön vonatkozik, tehát összességében 4 millió felett kell különadót fizetni. Az Alkotmánybíróságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy a különadó tulajdonképpen egy progresszív sávos adó, mert nem a teljes jövedelmet terheli. Pontosan a jövedelem korlát az, amelyik meghatározza, hogy mekkora összeg esik a „felső sávba”, a különadó alapjába. A 4 milliós korlát felett már nem biztos, hogy büntető jellegű az adóelvonás.

A végkielégítések különadójáról szóló új törvényjavaslat - ha a parlament elfogadja -  2010. december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit a 2010. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A magánszemélyeknek a különadót 2011. március 1-ig kell megfizetniük - olvasható a javaslatban. A különadóval együtt beterjesztett alkotmánymódosítás - mely a kihirdetését követően, akár már a jövő héten  hatályba léphetne, nemcsak a két millió forint feletti végkielégítésekre vonatkozna. Ha kíváncsi, kiket adóztatna még meg a kormány - új javaslata, kattintson a hvg.hu cikkére.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

féltestvér ajándékozási illetéke

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kedvezményezett átalakulás, plusz jegyzett tőke

Pölöskei Pálné

adószakértő

Importáfa

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 június
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close