Az APEH válaszol: többes jogviszony és költségelszámolás

Megosztás Tetszik

Többes jogviszony esetén hogyan kell fizetni a járulékokat? Rokkantnyugdíj melletti munka esetén mivel csökkenthető a bruttó jövedelem? Hogyan lehet elszámolni a kft. költségeit, ha a cég székhelye a tulajdonos lakóhelye? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

Többes jogviszony (15 óra közalkalmazott tanárként + 10 óra saját kft.-ben ügyvezetőként) esetén, hogyan kell fizetnem a járulékaimat? (A tanári heti teljes óraszám jelenleg 22 óra/hét, amely megfelel a 40 órás teljes munkaidős foglalkoztatásnak. A heti 15 tanóra így 68 százalékos részmunkának minősül.)
Kérdésem az is, hogy muszáj-e 10 óra időtartam munkaidőt igazolni a saját cégemben, vagy elég 36 órára kiegészítenem a foglalkoztatásomat, hogy megfeleljek a szabályozásnak? Ebben az esetben mennyi és milyen járulékokat kell kifizetnem magam után még?

A biztosítási kötelezettséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Esetében mind a két részmunkaidős munkaviszonyában biztosítottnak minősül. Mindkét jogviszonyában meg kell fizetnie a 7,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és a 9,5 (magánnyugdíjpénztári tagság esetén a 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat).

Amennyiben bármelyik jogviszonyában a foglalkoztatása eléri a heti 36 óra időtartamot, akkor a további jogviszonyában mentesül a 2 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól.

Adott egy egyszemélyes kft egy alkalmazottal. A  cég székhelye egyben a tulajdonos lakóhelye, az erre a célra kialakított két iroda. /Nincs elkülönítve a lakástól/. Mivel a rezsiszámlák a tulajdonos nevére vannak kiállítva, hogyan számolhatom el a kft. költségei között? Elegendő ehhez egy költségmegosztás kalkulált négyzetméter alapján számlákkal alátámasztva? Egy jogász ismerősöm szerint bérleti szerződéssel kell lefedni és kiszámlázni. Ezt nem tartom jó ötletnek, hiszen akkor bevétele keletkezik, mint bérbeadónak, ebből semmi haszna nem származik. Amennyiben vegyes feladással az említett kalkuláció alapján számoljuk el, mint vállalkozás működésével kapcsolatos költséget, ezt a számvitel politikában kell-e nevesíteni?

A felek megállapodásának függvénye, hogy az érintettek milyen mértékű bérleti díjban, vagy ingyenes használatban állapodnak meg, illetve a közüzemi díjak viselésének módját hogyan rögzítik (a bérleti díj részét képezik-e az említett költségek, vagy azok továbbszámlázására kerül sor).

A társaságnak az adott költségre jellemző mértékegységek alapulvételével lehet az irodaként hasznosított helyiségre jutó rezsiköltséget meghatározni. A közüzemi költségek tekintetében eldönthető, hogy mi a leginkább jellemző vetítési alapja a költségek megosztásának; elektromos áram, gáz költség esetében pl. a természetes mértékegység. A számviteli politikában lehetőség van erről rendelkezni.

Társaságok esetén a költségelszámolás alapját a Szt. 167. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat képezi. A társaság nem számolhatja el költségként a társaság magánszemély tulajdonosának a nevére szóló számlában szereplő közüzemi díjak összegét. A költségek elszámolásához a feleknek bérleti szerződést kell kötni, függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosa a társaság tagja, -a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 168. § (3) bekezdése alapján az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges. A tulajdonosnak nem kell a feltehetően rendszeres bérbeadási tevékenységéhez adószámot kiváltania, ha kizárólag ingatlan bérbeadást végez és e tekintetben nem él az adókötelessé tétel jogával.

Ebben az esetben számviteli bizonylattal (nem számlával) tudja áthárítani a felmerült költségeket (illetve azok meghatározott részét) a társaságra. Az ingatlan bérbeadási tevékenység áfássá tétele esetén adószám kiváltása kötelező; ekkor a kibocsátott számlán történik a költség áthárítás. A társaság a nevére szóló számla, számviteli bizonylat alapján lesz jogosult a tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolására.

Rokkantnyugdíjasként csökkentett munkaidőben munkát végzek alkalmazotti jogviszonyban. Kérdésem: 2009-től a nyugdíj alapját képező jövedelem (évenkénti növeléssel) 90 százalékát kereshetem, nettó jövedelemként. Mivel csökkenthető a bruttó jövedelem: járulékok érthetőek, de a személyi jövedelemadót hogy kell megállapítani? A jövedelmet (munkabért) külön kell nézni, tehát 18 százalék, figyelembe véve az alkalmazotti kedvezményt is,  vagy az adóbevallással összhangban, összeadva a nyugdíjjal, majd csökkentve a nyugdíjra eső szja-val, ekkor esetemben nincs alkalmazotti kedvezmény és a munkabér nagy része 36 százalékos adó alá esik.

Az adóterhet nem viselő járandóságok – így a nyugdíj is - egyéb jövedelemnek minősül és a szja-törvény 28.§ (1) bekezdése alapján az összevont adóalap részét képezi. A munkaviszonyból származó jövedelmet és az egyéb jövedelmet össze kell adni. A jövedelem után számított adót csökkenti az adóévi összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegének az adótábla szerint kiszámított adója.

Az így kiszámított adót csökkenti, az adójóváírás (valószínűsítjük, hogy ezt nevezi Ön alkalmazotti kedvezménynek), amelyet azon hónapokra vonatkozóan vehet igénybe, amelyekre bér illette meg. A teljes adójóváírásra való jogosultságot csak abban az esetben veszíti el, ha az éves összes jövedelme a 3.188 ezer forint jogosultsági határt meghaladja. Abban az esetben, ha az Ön jövedelme ennél magasabb, akkor a 3.188 ezer forint feletti rész 12 százalékával csökkenteni kell a maximálisan igénybe vehető adójóváírást (181.200 Ft). Ezen arányosítás következtében 4. 698 ezer forint összes jövedelem esetén az adójóváírás nem érvényesíthető.

Annak eldöntése, hogy a nyugdíj mellett megszerzett bevételből hogyan számolják a nettó jövedelmet, nem tartozik az adóhatóság hatáskörébe. Ezzel a kérdésével a Nyugdíjbiztosítási Igazgatási szervhez forduljon.