hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: albérlet, munkábajárás, nyugdíjas munkavállaló

  • adozona.hu

Ha albérletet ad ki nyugdíjas, hogyan kell utána adózni, s ha valaki munkanélküli, rá milyen szabályok vonatkoznak? Milyen feltételek esetén kell támogatni a munkábajárást? Öregségi nyugdíj mellett munkát vállalva, megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell fizetni? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

Most lett egy új kolléganőnk, aki saját személygépkocsival jár dolgozni. A jogszabály értelmében (én így értelmezem) akkor lehet adómentesen adni a 9 forintot, ha nincs tömegközlekedés, illetve a két település között olyan rossz a tömegközlekedés, hogy csak hosszú várakozással lehet igénybe venni. A tömegközlekedés nem a legjobb, de a reggeli és az esti órákban azért több busz is megy, így esetünkben nem támasztható alá a hosszú várakozási idő. Ilyen esetben hogyan fizethető a 9 forint? Kinek kell adózni utána és mennyit (ha kell)? Találtam az interneten olyan állásfoglalást, mely szerint a 9 Ft/km minden esetben adómentesen adható. A jogszabályt viszont én nem így értelmezem.

A munkába járásról szóló 39/2010. (II.26.) Korm rendelet 4.§-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 25.§ (2) b) pontjának rendelkezését – azaz megtérítse a munkavállalónak a kilométerenkénti 9 Ft-ot - anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre történő eljutás konkrét körülményeit.

Öregségi nyugdíj mellett megbízásos jogviszonyban, heti 10 órában, havi 19 000 forint. összegben folytatok tevékenységet. Mennyi adót, járulékot kell levonni a munkaadónak és a munkavállalónak?

A megbízásos jogviszonyt terhelő adókötelezettség összege függ a nyugdíj mértékétől. A jövedelemszámítás során a megbízásos jogviszonyból származó jövedelmet 27 százalékkal növelten kell figyelembe venni, mivel ezen jövedelem esetében is alkalmazni kell az adóalap kiegészítést. Az így meghatározott összeg és a nyugdíj összeadódik. Ez lesz az adóalap, amelyből le kell vonni a nyugdíjra eső adó összegét, mivel a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azt a 27 százalék adóalap-kiegészítés nem terheli. Az így kapott összegtől függően kell meghatározni 17, és/vagy 32 százalék alkalmazásával a levonandó és megfizetendő adó összegét.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezése szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási jogviszonyban) a biztosítási kötelezettség csak abban az esetben jön létre, ha az e tevékenységgel összefüggésben megszerzett tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. 2010. január 1-jétől a minimálbér összege 73 500 forint, ennek 30 százaléka 22 050 forint, naptári napi 735 forint.

A megkeresésében említett összegű havi díjazás nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget, ezért járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (19 bekezdése szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó-előleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.

Ha albérletet ad ki nyugdíjas, hogyan kell utána adózni? És ha valaki munkanélküli, rá milyen szabályok vonatkoznak?

Ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély kétféle adózási mód közül választhat, de adószámot mindenképpen ki kell váltania. A személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi. CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 74. §-ának rendelkezései szerint a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó bevételének az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. Ebben az esetben költség levonására nincs lehetőség.

Ugyanezen § (7) bekezdése szerint ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan a fenti rendelkezés helyett választhatja, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. Eszerint a bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része lesz és a jövedelem nagyságának függvényében kell a 17 vagy 32 százalékos adókulcsot alkalmazni. Ebben az esetben lehetősége van a költségek érvényesítésére. Felhívjuk a figyelmét, hogy ezen adózási mód választása esetén alkalmaznia kell az adóalap kiegészítést (ún. szuperbruttósítást) is.

Amennyiben nyugdíjasként végez valaki bérbeadási tevékenységet, abban az esetben az adóévről benyújtott bevallásában a nyugdíjat is be kell vallania adóterhet nem viselő járandóságként. Álláskeresési támogatásban részesülő magánszemélynek mindenképpen fennáll a bevallási kötelezettsége függetlenül attól, hogy végez e bérbeadási tevékenységet vagy sem.

Egyebekben nincs különbség az adókötelezettség szempontjából abban a tekintetben, hogy a bérbeadó nyugdíjas vagy munkanélküli személy.

Amennyiben a magánszemélynek az adóévben ingatlan bérbeadásból egymillió forintot meghaladó jövedelme származik, a jövedelem teljes összege után felmerülhet a 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is a 450 000 forintos hozzájárulás-fizetési felső határig.  A bérbeadással kapcsolatos szabályokról bővebben is olvashat a www.apeh.hu oldalon a 10. számú információs füzetben.


 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Tao tv. 4§ 23. g) értelmezése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink