hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egészségügyi hozzárujárulás: kinek, mit kell fizetni 2010-ben?

  • dr. Marosi Andrea

A jogszabály 2010 -től márcsak százalékos mértékű eho-kötelezettséget ír elő, a tételes egészségyi hozzájárulás ugyanis ettől az évtől megszűnt. Kinek, mikor kell fizetnie és mikor mentesül e kötelezettség alól? A Saldo Tb-szakértője összefoglalta.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke, az alapját képező jövedelem 11 százaléka. Ilyen jövedelem lehet az, amit belföldi illetőségű magánszemély kap, az összevont adóalapba tartozik, vagy az adóelőleg megállapításánál illetve egyes különadózó jövedelmek után figyelembe vett összeg. Ez utóbbi csak abban az esetben, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított. Vagy az is elég, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, mint saját jogú nyugdíjas, egyéni és társas vállalkozó. A "belföldi illetőség" megítélése legegyszerűbben a lakcímkártya létével történik, így tehát az, akinek nincs lakcímkártyája (és nem csak elveszett, vagy lejárt) nem fizet eho-t.

Ezt a 11 százalékot az esetek többségében a kifizetőnek – ha van - kell fedeznie. Ha például egy cég kiküldetést teljesítő dolgozóját házastársa is elkíséri az útra és az ő repülőjegyét is kifizetik anélkül, hogy  biztosítási jogviszonyban állna a céggel, akkor a repülőjegy értéke után a cég további 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kénytelen fizetni. Az Szja törvény szerint  ugyanis a repülőjegy ez esetben adóköteles természetbeni juttatásnak minősülő személyszállítási szolgáltatás.

Kifizető által fizetendő egészségügyi hozzájárulás

A 11 százalékos hozzájárulást akkor kell fizetnie a kifizetőnek, ha a magánszemély - a Tb jogszabály szerint - nem minősül biztosítottnak, vagy nem alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.

Ilyen esetek: 

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az adóelőleg alapjául szolgáló összeg.

A külön adózó jövedelmek közül a következők:

a) természetbeni juttatások adóalapként meghatározott része, idetartozik a reprezentáció és üzleti ajándék személyi jövedelemadó alól mentesített értékhatárt meghaladó része,
b) kamatkedvezményből származó jövedelem,
c) egyösszegű járadékmegváltás,
d) kisösszegű kifizetések.

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után eleve járulékot - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is – kell fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.  

Magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás

A magánszemély jövedelméből 14 százalékos eho-t kell levonni akkor is, ha azután a kifizető már megfizette a 11 százalékot az alábbi esetekben:

- a vállalkozásból kivonták vagy az értékpapír-kölcsönzésből, illetve árfolyamnyereségből származik
- 25 százalékos adóterhet viselő osztalék  és vállalkozói osztalékalap
- ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után..

Az ehot a magánszemélynek addig kell fizetnie, amíg  biztosítási jogviszonyában az alábbiakban felsorolt járulékok összege együttesen nem éri el az évi 450 ezer forintot.

Fizetendő járulékok évközben:

- a foglalkoztatót terhelő 5 százalékos egészségbiztosítási járulék,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után és az egyéni vállalkozó által megfizetett havi 4 500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék
- a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, valamint egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen sem jogosult magánszemély által megfizetett  szintén havi 4 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék,
- valamint az előzőekben felsorolt jogcímű jövedelmekből ténylegesen levont 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás.

A magánszemély havi fizetése 800 ezer forint és emellett havi 120 ezerért adja bérbe az ingatlanát egy Kft-nek. A bérleti díból  évente  1 millió 440 ezer forint bevétele származik, ezért abból a kifizetőnek le kell vonnia a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást. A magánszemély azonban nyilatkozhat arról, hogy munkaviszonyában, munkáltatója éves szinten utána több mint 450 000 Ft [(800 000 x 0,05) x 12 = 480 000 Ft] egészségbiztosítási járulékot fizet, így mente-sülhet a 14 százalék  egészségügyi hozzájárulás  alól.

A másik lehetőség, hogy csökkenti a bérleti díjat mondjuk havi 80 ezerre, hogy  az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme összesen  évi egymillió forint alatt maradjon. Ebben az esetben szintén mentesül a 14 százalékos eho megfizetése alól. Nem mentesül viszont az eho levonása alól az a magánszemély, akinek bérleti díjból befolyó jövedelme ugyanúgy nem éri el az egymillió forintot, de nyilatkozott arról, hogy több kifizetővel áll szerződéses viszonyban és a kifizetőktől származó együttes bevételével már meghaladja az értékhatárt

Mentes az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbe adott lakás egyben a bérbeadó állandó lakóhelye. Ez a mentesség nem érvényesül, ha a lakást a bérbeadó saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

A helytelen nyilatkozat jogkövetkezménye

Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege – a nyilatkozat ellenére - mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, A tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az előzőek szerint kell eljárni akkor is, ha magánszemély nem tesz nyilatkozatot arról, hogy több kifizetőtől jut bevételhez és így a hozzájárulás fizetésére kötelezett. Mivel a magánszemély nyilatkozatot nem tette meg a nyilatkozat hiányában, a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

 Timkóné Kajcsarász Tünde

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Minimum járulék

Széles Imre

tb-szakértő

Közhasznú nonprofit kft. beszámoló típus

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egyszerűsített végelszámolásnál érvényes határidők

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close