adozona.hu
Végkielégítés, bérgarancia-alap és egészségügyi ellátás részmunkaidőben
//adozona.hu/archive/20091009_vegkielegites_bergarancia_egegeszsegugyie
Végkielégítés, bérgarancia-alap és egészségügyi ellátás részmunkaidőben
Milyen esélyei vannak a végkielégítésre a munkavállalónak, ha csődbe megy a cég? Mi a különbség a 4, illetve a 8 órás munkaviszony között? Olvasóink kérdéseire Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.
Milyen esélyeink vannak a végkielégítés kifizetésére, amennyiben a cég, amelynek dolgozunk csődöt jelent. Multicégről van szó, Zrt-ről. Sajnos egyértelmű, hogy erre halad a cég; mindenki mást tud/gondol arról, ilyen esetben mi történik. Mire jogosult egy alkalmazott ilyen esetben? (Az aktuális havi bérre? Végkielégítésre?) Mi a Bérgarancia Alap?
A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a fizetésképtelen adós, jogutód nélküli megszűnése kapcsán a hitelezői igényeket törvényben meghatározottak szerint elégíti ki. A kifizetés sorrendjében a munkavállaló úgynevezett „A” kategóriás hitelező, azaz követelése minden egyéb követelést megelőz. Ebbe természetesen beleértendő a havi munkabér és végkielégítés is. Arra azonban figyelniük kell, hogy negyven nappal azután, hogy a felszámolás tényét a Cégközlönyben közzétették, bejelentsék igényeiket a felszámolást végző szervnek.
A bérgarancia támogatásnak az a lényege, hogy a gazdaságilag krízis helyzetben lévő munkáltató a munkavállalók felé teljesíteni tudja bérfizetési kötelezettségét. A felszámolás alatt álló cég kedvezőtlen pénzügyi, likviditási helyzetében átmeneti megoldást nyújtson oly módon, hogy a munkavállalók a jogszabályban meghatározott mértékig a munkabér-követelésükhöz hozzájussanak. A Bérgarancia Alap működéséről, a támogatás igénylésének rendjéről a – többször módosított – 1994. évi LXVI. tv. (Bat.) rendelkezik. A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét veheti figyelembe.
Négy órás munkaviszonyban lehetne dolgoznom. Így milyen mértékű egészségügyi ellátásban részesülök? Mi a különbség a 8 órás munkaviszony ellátása között?
A munkaviszony létesítése biztosítási jogviszonyt keletkeztet, független a munkaidő hosszától. A rövidebb munkaidővel járó alacsonyabb bérnek a pénzbeli ellátásnál van hátrányos szerepe. A nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnél valóban akkor van jelentősége, ha a díjazás nem éri a minimálbért - jelenleg 71.500 Ft/hó-, akkor csak arányosan ismerik el.
A munkáltatói, illetve munkavállalói járulékok százalékos összegét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § szakasza tartalmazza. A járulékokat a %-os mértéknek megfelelően a munkabérből számítják ki. Ennek megfelelően a munkabér összege az, ami meghatározó, így nem releváns az, hogy ezt 4, 6 vagy 8 órás munkával keresi meg a munkavállaló. A nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény az arányos szolgálati idő számítását írja elő és a napi 8 óra rendes munkaidőt tekinti alapidőnek.