Tévhit a szuperbruttósítás: mi van mögötte?

Megosztás Tetszik

Szuperbruttósításra, a törvényjavaslat szerint, nem kerül sor, ezért erről nem is szavazhatnak hétfőn a Parlamentben. Hogyan ivódhatott be mégis a köztudatba a szuperbruttósítás fogalma? Miről is szól majd a hétfői végszavazás?

Vitathatatlan, hogy bár jövőre az szja alsó, 17 százalékkal adózó sávja 5 millió forintos éves jövedelemig bővül, a bérbruttósítás miatt ez valójában - változatlan adóalappal számolva - csak 3,9 millió forint, hiszen a bruttósítás miatt 27 százalék hozzáadódik a mostani bruttó bérhez - mondta a miniszter, aki úgy véli, hogy ez a 3,9 millió forintos alsó sávhatár igen magas – nyilatkozta a napokban Oszkó Péter pénzügyminiszter. Az Adózóna kommentárjait is jegyző Vámos-Nagy Szabolcs így írt a szuperbruttósítás hírére reagálva áprilisban: „A jelenleg kiszivárogtatott elgondolás nem ilyen tiszta. Mintha az adó számítása szempontjából quasi bruttósítanának, de ténylegesen mégsem, s a járulékok munkaadói – alkalmazotti megosztása megmaradna (félbruttósítás). 

Ez bizony öszvér megoldás, a korábban említett adminisztrációs egyszerűsítés, a munkahely megbecsüléséhez és a társadalmi szerepvállaláshoz fűződő pszichikai hatás elmarad. Akkor viszont minek az egész ’felfordulás’? Csak nem az adóemelés leleplezésére? A megismert számok inkább erre utalnak. A 18 százalék helyetti 15 százalék az adóalap változása miatt voltaképpen adónövelés! 100 forint 18 százaléka az 18 forint, 127 forint 15 százaléka viszont 19 forint. Ezen az eredményen módosíthat az adójóváírás feltételeinek esetleges változása, más adókedvezmények újragondolása”. Erre az Adózóna korábbi cikkében elsőként hívtuk fel a figyelmet.

Karácsony Imréné pedig szintén áprilisban így magyarázta a Heti Válasz online-nak a tervezett váltsztatást: „az eddigi bruttó 100 ezer forinthoz hozzáadnák a jövőre 32-ről 27 százalékra csökkenteni tervezett munkáltatói társadalombiztosítási és munkaadói járulék 27 ezer forintos összegét, és az így kapott eredmény képezné a 15-17 százalékos (alsó) kulcsú személyi jövedelemadó alapját. Elmondta, hogy a szintén a munkáltatókra kirótt, és a bér 1,5 százalékában megállapított szakképzési hozzájárulást, tekintve, hogy az nem terheli valamennyi munkaadót, nem vonnák be ebbe a számításba. A dolgozótól az egyelőre változatlan kulccsal számolt többi (9,5 százalék nyugdíj-, 6 százalék egészségbiztosítási- és 1,5 százalékoa munkavállalói) járulékot tehát a régi módon, a 100 ezer forintos bruttó béréből számolnák, míg a fentiek szerinti, 27 százalékos munkáltatói járulékot továbbra is a foglalkoztató fizetné”.

A százalékokat és változtatásokat nem volt egyszerű követni eddig sem, de az Adózóna megpróbált tájékoztatni a tervezett változásokról:.

Még most, a módosító indítványok szavazása után, a végszavazás előtt sem tudják sokan, hogy az miről szól majd pontosan. Segítséget  nyújthat ehhez a törvénytervezet indoklása (84-89.oldal) nyújthat. Ebből ugyanis egyértelműen kiolvasható, hogy a jövedelem „szuperbruttósítására” nem kerül sor. „fizetendő járulékok alapja változatlanul a jövedelem-megállapítási előírások szerint meghatározott jövedelem, annak megemelésére („bruttósítására”) a közteherviselési rendszer módosítása miatt nem kerül sor.” [indoklás 89.oldal 10.§-hoz]

Az eddig tévesen és általánosan „szuperbruttósításnak” nevezett módosítás hivatalos neve „adóalap-kiegészítés” (korrekciós tényező): „… jövedelmek után fizetendő adó kiszámítása során így az adómérték mellett a korrekciós tényezőre is tekintettel kell lenni.” [indoklás 84.oldal utolsó sor]

Matematikailag könnyen kiszűrhető a korrekciós tényező hatása. 

Az adótábla:

3 937 ezer forintig 21,59 százalék, a fölött 850 ezer forint és 40,59 százalék.

Így már érthető, hogy miért tartalmazza az indoklás: „A 32 százalékos felső kulcs tartalmazza a magánszemély megszűnő 4 százalékos különadójának megfelelő mértéket is.”

A korrekciós tényezőtől megtisztított felső kulcs 40,59 százalék.

Az adójóváírás jogosultsági határa évi 2, 51 millió, s havi 15 100 forintra nő. A PM honlapján közzétettek egy kalkulátort, mely szerint mindenki jól jár. Ez a kalkulátor úgy számol, mintha mindenkinek csak bérjövedelme lenne. Ha az adójóváírással nem számolunk, akkor pusztán az adótábla változás miatt 200 ezer forint/hó (2,4 millió éves) jövedelemig mindenkinél növekszik az adóteher 2009-hez képest. A legnagyobb adóteher-növekedés évi 1,9 milliós jövedelemnél (158 333/hó) következik be,  összesen 68 210 forint. Például egy megbízási jogviszonyban dolgozó (nem bérjövedelmet kap) 68 210 forinttal több adót fizet 2010-ben.

Angyal József
pkleveles adószakértő