Az évközi adómódosítások érintették a jövedéki szabályozást is. A 2025. május 13-án a Parlamenthez benyújtott T/11920 törvényjavaslat jövedékiadó-törvényt érintő módosításai a 2025. évi LIV. törvény részeként, a Magyar Közlöny 2025. évi 73. számában jelentek meg, és beépültek a jövedékiadó-törvénybe.
A jövő évi adómódosításokról és a globális minimumadóról tárgyal az Országgyűlés csütörtökön, négynapos ülésének utolsó napján.
A 2018-as év sem úszható meg az adójogszabályok újratanulása nélkül, hiszen például az adózás rendjéről szóló korábbi törvény helyébe három új jogszabály lépett, továbbá a régi kódexből egy sor passzust az anyagi adótörvényekbe pakoltak át a jogalkotók. E változásokat és új szabályokat Ajánló rovatunkban szereplő írásaink segítségével ismételhetik át olvasóink.
Kedvezően változtak a nemrégiben elfogadott adótörvény-módosítási csomagban a meghiúsult lízingügyletekre vonatkozó illetékszabályok.
A személyi jövedelemadóról és a társasági adóról szóló törvényt is módosítaná a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által ma beterjesztett a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló T/13268. számú törvényjavaslat.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) nincs információja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslatáról a közművek vezetékadójáról szóló szabályozás módosítására, de nyitott a szakmai egyeztetésre a hivatallal bármilyen adózási kérdésben – közölte az NGM.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága – Gulyás Gergely fideszes elnök javaslatára – házszabályellenesnek minősítette és nem tárgyalta csütörtökön azt a módosító javaslatot, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének kinevezési jogát a miniszterelnöktől a nemzetgazdasági miniszterhez indítványozta rendelni.
Sajnos évek óta bevett törvényhozási gyakorlat Magyarországon, hogy az adózókat az adóév kezdete előtti utolsó pillanatig bizonytalanságban hagyják abban, mire is kell figyelniük, milyen új, illetve megmaradt szabályokhoz kell igazodniuk az új esztendőben. Nem volt ez másként 2014 decemberében sem.
Ahogy megalakult az új Országgyűlés, a kormánypárti képviselők önálló indítványokkal kezdték bombázni a T. Házat, nem kímélve a korábban már alaposan – és javarészt általuk – átszabott adótörvényeket sem.
Szuperbruttósításra, a törvényjavaslat szerint, nem kerül sor, ezért erről nem is szavazhatnak hétfőn a Parlamentben. Hogyan ivódhatott be mégis a köztudatba a szuperbruttósítás fogalma? Miről is szól majd a hétfői végszavazás?
Több adónövelő tétel előzetes feláldozásával elkerülte a kudarcot a Bajnai-kormány a 2010-es adócsomag módosító javaslatainak hétfői parlamenti voksolásakor – a képviselők néhány kivétellel átengedték az új szabályokat.
Változhatnak a kormány adójavaslatai is az egyensúly megőrzése érdekében; teljesen új költségvetés a következő néhány napban biztosan nem készül, de változni fog a növekedésre, inflációra, fogyasztásra, bérnövekedésre, beruházásra vonatkozó kormányzati prognózis - közölte Veres János.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a kormánypárti képviselők igen és az ellenzéki képviselők nem szavazatával általános vitára alkalmasnak tartotta az adótörvények módosításáról, illetve az áfáról szóló törvényjavaslatokat szerdai ülésén.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték