Szuperbruttósítás helyett leplezett adóemelés?

dr. Marosi Andrea

2009.04.29., 05:29 Frissítve: 2009.05.12., 10:40

Tetszik

A szuperbruttósítás ötlete a magyar nyilvánosságban először 2008 februárjában jelent meg a kormány 3 adóalternatívája egyikeként. (Emlékeznek, 2008. év elején még széleskörű adóreformot ígértek 2009-es bevezetéssel, ám ahogy más ’reformból’, ebből se lett semmi.) A három variáció közül ez halt el legelőször. A Gazdaságkutató Intézeten és egy-két szakértőn kívül más nem támogatta. (Az elképzelés kevés támogatói közül ma az egyik pénzügyminiszter lett, ezért kerülhetett újra terítékre ez a fajta adózási szisztéma.) Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.

Miről is van szó? Ma a bruttó bért 32 százalékos (nyugdíj-, egészségbiztosítási- és munkaadói) járulék terheli, amit a foglalkoztató a béren felül fizet. Ez a 32 százalék július 1.-től valószínűleg 27 százalékra (a minimálbér kétszereséig, 2010-től pedig korlátlanul) csökken. Ezt alapul véve a mai és az elképzelt rendszer a következő képet mutatja (a példa válozatlan elvonási szinttel számol):

1. 2009 II. félév

Bruttó bér 100 Ft
Munkavállalói járulékok -17,5 Ft
Szja (az adófizetők becsült átlagos adóterhelése) -23 Ft
nettó bér 59,5 Ft

Ezen kívül fizet a foglalkoztató 27 forintot a bér után.

2. 2010 (bruttósítás)

Bruttó bér	127 Ft
Munkaadói és munkavállalói járulék	-44,5 Ft
Szja	-23 Ft
nettó bér	59,5 Ft

A munkáltató járulékot nem fizet.

Röviden: a munkáltatót terhelő járulékkal bruttósítják a dolgozó fizetését, s lényegében minden közterhet ebből vonnak le. (Azért csak lényegében, mert a rehabilitációs- és szakképzési járulékot még mindig a munkáltató fizetné!) Az eljárás még egyszerűsítéssel is járhatna, mert a járulékok kettőződése megszüntethető. Nem kell külön munkáltatói és munkavállalói járulékról, nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékról rendelkezni; adminisztrálni.

Ebben az esetben azt a furcsaságot is meg kell szüntetni, hogy a dolgozót terhelő nyugdíjbiztosításnak van éves plafonja, a munkáltatói viszont felső határ nélküli!Ehhez a szisztémához bizonyos transparencia is járul. Fontos lehet, hogy a dolgozó a fizetési papírján látja, hogy ő voltaképpen mennyibe is kerül a munkaadójának. Ez a körülmény még fokozható is azzal, hogy a bérjegyzéken az adómentes természetbeni juttatásokat (étkezési jegy, üdülési csekk, villamos bérlet, stb..) is feltüntetik. Ez a munkahely megbecsülését erősítheti. Az előbbi példához visszatérve, ha a munkavállaló 59,5 forintot kap kézhez, az a munkaadónak 127 forintba kerül!

Az átláthatóság társadalmi következményeivel is számolni kell. A mintegy 60 forint nettó kereset mellett még 67 forintot fizetek a társadalom közös költségeire! Ez bizony növelheti a közügyek iránti állampolgári aktivitást (vajon mire költik), de fordított hatású is lehet (összeszövetkezve a munkaadóval; na’ezeknek’ ennyit nem adunk). Ízlés kérdése, hogy megítéljük, érdemes-e ezért az eddig megszokott rendszert felforgatni!

A jelenleg kiszivárogtatott elgondolás nem ilyen tiszta. Mintha az adó számítása szempontjából quasi bruttósítanának, de ténylegesen mégsem, s a járulékok munkaadói – alkalmazotti megosztása megmaradna (félbruttósítás). Ez bizony öszvér megoldás, a korábban említett adminisztrációs egyszerűsítés, a munkahely megbecsüléséhez és a társadalmi szerepvállaláshoz fűződő pszichikai hatás elmarad. Akkor viszont minek az egész ’felfordulás’? Csak nem az adóemelés leleplezésére? A megismert számok inkább erre utalnak. A 18 százalék helyetti 15 százalék az adóalap változása miatt voltaképpen adónövelés! 100 forint 18 százaléka az 18 forint, 127 forint 15 százaléka viszont 19 forint. Ezen az eredményen módosíthat az adójóváírás feltételeinek esetleges változása, más adókedvezmények újragondolása.

A rendelkezésre álló információk szerint a csehek 2009-es rendszere látszik visszaköszönni. Azon kívül, hogy távolról nézve egy 15 százalékos adókulcs vonzó lehet, más előnyét nem látni. Ez is elvész, ha feltesszük a szemüvegünket.

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs
adószakértő, Ernst & Young
c. egyetemi docens

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.