Az 1000 milliárdos ajánlat

hvg.hu

2009.02.02., 15:13 Frissítve: 2009.02.02., 15:16

Tetszik

Bár a tavaly októberi válsághullámot követő csúcsok után több szakember úgy gondolta, hogy végre az elhangzott – és már lassan évek óta szajkózott – javaslatokból meg is valósul valami, még mindig csak ott tartunk, hogy „legalább az irány jó”.

Túl vagyunk egy újabb nagyívű válságkezelő egyeztetésen, egy ezermilliárd forintos adóátrendezési csomag bejelentésén, ám a megvalósítását illetően továbbra sem lettünk sokkal okosabbak. A politikusok a múlt heti rendkívüli parlamenti ülésen továbbra is csak a tennivalókat vázolták, de a megvalósítás első lépcsőjéül szolgáló megegyezéshez még mindig nem jutottak el. Hasonló a helyzet a közjogi változtatásokra tett kormányjavaslat ügyében is, ez ciklusonként mintegy 100 milliárd forintos megtakarítást jelenthetne a költségvetésnek. A pártok kifejtették, miért nem tudják megszavazni, pedig tisztában vannak vele, az átalakításra szükség van.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese, az Ernst and Young (E&Y) adószakértője szerint "verbális adóreform" folyik már évek óta, a tényleges változásban már csak akkor bízna, ha a beígért törvények hatályba is léptek. Bár az adórendszer reformját illető javaslatok a négy nagy adótanácsadó cég tavaly előterjesztett dokumentumának meghatározó elemeit követik, egyelőre a hallottakról csak annyit lehet tudni, hogy az irány jó – fűzte hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az sem derült ki egyértelműen, hogy az 1000 milliárd forintos adóátrendezési terv milyen ütemezéssel valósulna meg. Csak a különböző nyilatkozatokban elhangzott információk alapján lehet következtetni arra – amennyiben valóban nekifognak az átalakításnak –, hogy azt mintegy három év alatt, évente körülbelül 300 milliárd forintos programokkal kívánják végrehajtani, jegyezte meg az APEH volt elnökhelyettese. Hasznos lehet a járulékcsökkentés és fontos lenne a különadók megszüntetése, ugyanis egy tőkés a nyereségre rakódó adókat is nézi, nemcsak a munkabéreket terhelőket.

Ami a különadókat illeti, ezeket a kormány – ígérete szerint – két évre vezette be, ez pedig már letelt, hívta fel a figyelmet az adószakértő. A magánszemélyek kölönadójából 30 milliárd, a vállalatok különadójából pedig mintegy 200 milliárd forint kiesése származna a büdzsének. Utóbbi megszüntetésével kapcsolatban azonban Vámosi-Nagy Szabolcs arra is rámutatott, hogy ez „bújócska” is lehet, hiszen a kormány őszi elképzelése szerint a vállalati különadót úgy szüntette volna meg, hogy a társasági adóba építette volna bele.

A cikk folytatását olvassa el itt!

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.