adozona.hu
Az örökösödési illeték és a szerzéskori érték: ki fizet és mennyit?
//adozona.hu/archive/20090112_apeh_orokosodesi_illetek_eva_nyugdij_eho
Az örökösödési illeték és a szerzéskori érték: ki fizet és mennyit?
Tetszik
Mint bt kültagja, nyugdíjas, ha személyesen nem működök közre sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban, akkor kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot és tételes EHO-t fizetnem? Az örökösödési illeték - közvetlen hozzátartozó esetében - 20 millióig történő eltörlése után - örökölt lakóingatlan esetében, annak értékesítése esetén mi számít szerzéskori értéknek? Az evás vállalkozó havi átlag jövedelmébe mit kell beszámítani, vagy mit lehet levonni? Olvasói kérdések.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 91. §-a alapján a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése, vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés. Abban a kérdésben, hogy a kültag megbízási jogviszonyban működhet-e, ennek eldöntése a szerződő felek szabad akaratelhatározásán múlik.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 4. § d) 1. pontja szerint társas vállalkozónak kell tekinteni többek között a betéti társaság bel és kültagját, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszony keretében történik. Tehát amennyiben a kültag megbízási szerződés alapján tevékenykedik a társaság tevékenységében, abban az esetben nem tekinthető társas vállalkozónak, ebből következően egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.
Megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén akkor válik a kültag biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve annak naptári napokra számított harmincad részét. A minimálbér 30 százaléka 2009. január hónapra 20 700 forint, illetve napi 690 forint, 2009. február 1-től pedig 21 450 forint, illetve napi 715 forint. Ha a biztosítotti jogviszony létrejön, a megbízót 29 százalék társadalombiztosítási járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás, a megbízottat (kültag) pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli.
Amennyiben a megbízási díj után számított járulékalapot képező jövedelem nem éri el a fenti összeghatárt, abban az esetben a kültag nem válik biztosítottá, és járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn, de a megbízónak a megbízási díj összege után meg kell fizetni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást.
Ha a kültag semmilyen jogviszonyban nem működik közre a társaság tevékenységében, abban az esetben sem járulék, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem áll fenn.
Az örökösödési illeték - közvetlen hozzátartozó esetében - 20 millióig történő eltörlése után örökölt lakóingatlan esetében, annak értékesítése esetén mi számít szerzéskori értéknek? Jól gondolom-e, hogy a hagyatéki eljárás során értékbecsléssel megállapított érték, annak ellenére, hogy az után nem kell illetéket fizetni? Azaz értékesítéskor adózni csak a vételár és az így megállapított szerzéskori érték különbözete után kell, 5 éven belül fokozatosan csökkenő mértékben?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2009. január 1-től hatályos 16. § (1) bekezdése c.) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. E táblázat szerint az I. csoportba tartozik az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő. Az Itv. 16. § (5) bekezdése alapján e mentesség alkalmazása során első sorban az örökös által megszerzett lakás után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak is mentesülnek az illeték alól.
Az Itv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a hagyatékot terhelő tartozásokkal csökkentett forgalmi értéke. Az Itv. értelmező rendelkezése szerint a forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – amely időpont öröklés esetén az örökhagyó halálának napja – árként általában elérhető. Az Itv. 68. § (1) bekezdésének értelmében azonban a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg, amely során az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 62. § (2) bekezdése alapján az örökölt ingatlan átruházása esetén szerzési értékként azt az értéket kell figyelembe venni, amelyet az illeték kiszabásakor figyelembe vettek. Függetlenül attól, hogy az előzőekben ismertetett mentesítő szabály alapján a magánszemélynek nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, az illetékkiszabás alapjául szolgáló, megállapított forgalmi értéket kell szerzési értékként figyelembe venni.
Alkalmazásban állok egy cégnél, amely bérli tőlem a munkához használt, saját tulajdonomban lévő kisteherautómat. Magánszemélyként adom bérbe, ezen tevékenységre külön adószámot igényeltem. Számláimat a cég rendszeresen kifizeti, ezzel nincs is probléma, viszont azt hallottam, hogy ilyen esetekben adóelőleget kellene vonniuk tőlem, amit ők tudomásom szerint nem tettek meg. A kérdésem az lenne hogy ilyen esetekben kinek kell az adót befizetnie, milyen határidővel és a jövedelem hány százalékát tenné ez ki? Esetleg lehetne ezt az összeget valahogy csökkenteni, elszámolhatnék e például javítási költséget?
Abban az esetben, ha a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek a bevétel jövedelemtartalmát alapul véve adóelőleget kell levonnia, melyet nem befolyásol az sem, ha a kifizetés számla ellenében történik vagy sem, hiszen a kifizetőt csak akkor nem terheli az adóelőleg levonásának kötelezettsége, ha a magánszemély igazolja, hogy az adott kifizetés tekintetében egyéni vállalkozónak minősül. Az szja-törvény 49. § (1) bekezdése alapján, mivel a nevezett bevétel után a kifizető köteles az adóelőleget levonni, ezért a magánszemélyt adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli, ugyanakkor adókötelezettségének (adómegállapítás, bevallás, befizetés) a tárgyévről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell eleget tennie.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem után az szja-törvény 30. §-ában meghatározott adótábla szerinti kulcsok alapján (18, illetve 36 százalék) kell az adót megfizetni. Abban az esetben, ha az adóelőleg/adó alapjául szolgáló jövedelem megállapítása során a magánszemély a tételes költségelszámolást választja (a 90 százalékos jövedelem-számítási szabály helyett), akkor a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásait az szja-törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint számolhatja el. A költségelszámolás tekintetében segítségére lehet az általános és részletes információkat tartalmazó bármelyik ügyfélszolgálatunkon ingyenesen beszerezhető, továbbá az adóhatóság http://www.apeh.hu honlapjáról is letölthető információs füzeteinknek ezen tárgykört érintő 2. számú „az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem” című kiadványa.
Az evás vállalkozó havi átlag jövedelmébe mit kell beszámítani, vagy mit lehet levonni?
Abban az esetben, ha az evás vállalkozó adott évi jövedelméről jövedelemigazolást kér, akkor az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. § (3) bekezdése szerint az adóhatóság az eva alany részére kiállított jövedelemigazoláson az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevételét és az adóévre megállapított adót tünteti fel.
Igaz, hogy ha rokkantnyugdíjasként 56 évesen kiegészítő tevékenységet evás vállalkozóként végzem és ebből nem rendszeres jövedelme van, akkor nem kell a 4350 forintot fizetnem?
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot (2009.január 1-jétől havi 4500 forint) és 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot fizet (Tbj. 37. § (1) bek.). A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem.
A (2) bekezdés alapján az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot - az (1) bekezdésben meghatározott járulékalaptól eltérően - az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.
Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés tehát nem a jövedelem összegétől függ, a járulékot – fenti kivétellel – mindaddig, minden hónapban meg kell fizetni, amíg a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó például vállalkozói igazolvánnyal, kamarai tagsággal stb. rendelkezik.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
