adozona.hu
Szja – szomszédoló: van-e adóalap-szélesítés, csökkentik-e a bérterheket?
//adozona.hu/archive/20080924_szja_adoalap_berteher_ausztria_szerbia
Szja – szomszédoló: van-e adóalap-szélesítés, csökkentik-e a bérterheket?
Tetszik
Az Európai Bizottság az élőmunka adóterheinek mérséklését, az adóalap szélesítését és a vonatkozó szabályozás egyszerűsítését ajánlja a tagállamok számára. Cikkünkből megtudhatja, hogy milyen a jelenlegi adókörnyezet és várható-e változás Ausztriában, illetve Szerbiában, ahol a gazdasági szereplőknek a régió uniós tagállamainak versenyelőnyével is meg kell küzdenie.
Ausztria
Nyugati szomszédunk jelenlegi személyi jövedelemadó rendszere nagyjából egyidős a magyar adórendszerrel. Az adó számítása sávosan progresszív, az alábbi adótábla 2005.01.01-től érvényes.
Jövedelem EUR | Adókulcs % | Az adó számítása |
10.000 -ig | 0 | 0 |
10.001 - 25.000 | 38,33 | ((Jövedelem-10.000)*5.750)/15.000 |
25.001 - 51.000 | 43,6 | 5.750+((Jövedelem-25.000)*11.335)/26.000 |
51.001 felett | 50 | 17.085+(Jövedelem-51.000)*0,5 |
Az adóhatóság az összes belföldi és külföldi jövedelmet nyilvántartásba veszi, amennyiben a magánszemély korlátlanul adóköteles (legalább 6 hónapja Ausztriában lakóhellyel rendelkezik, vagy legalább 6 hónapra szóló munkaszerződést kötött). Korlátozott adókötelezettség esetén az adómentes jövedelem lényegesen alacsonyabb, 2000 EUR.
Az adókulcsok magasak, ugyanakkor az adóalap meghatározásakor a megszerzett jövedelmet csökkenteni lehet (bérjövedelem esetén is). Ilyen csökkentő tétel a befizetett (levont) társadalombiztosítási járulék, érdekképviseleti tagdíj, valamint számos, a jövedelem megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadás: munkába járás költsége, továbbképzés, munkaeszközök, tanulmányút, telefon, internet, stb., a „külön kiadások” (pl. életbiztosítás díja, nyugdíj-előtakarékosság, egyházi adó) és a „rendkívüli kiadások” (pl. betegséggel, illetve egészségmegőrzéssel kapcsolatos kiadások). Az elszámolás meglehetősen bonyolult, a költségeket bizonylattal igazolni kell, a törvény több esetben önrészt határoz meg, vagy biztosít lehetőséget átalány érvényesítésére.
Adókedvezményt vehet igénybe a munkavállaló (54 EUR, ami kiegészül a 291 EUR-s utazási kedvezménnyel), illetve a nyugdíjas (400 EUR, de 25.000 EUR-s nyugdíjnál „elfogy”). A családi pótlékra jogosultak a gyermekeik után adókedvezményt érvényesíthetnek, levonható a tartásdíj összege is. A szabályozás figyelembe veszi az adóalany, illetve a házastárs jövedelmét is. A gyermekét egyedül nevelő szintén kedvezményben részesül. Mivel az adórendszer szociális-támogatási funkciót is ellát, alacsony jövedelem esetén (adó hiányában) lehetőség van a „negatív adóra”, amit az adóhatóság a magánszemély részére kiutal.
A közel húsz éves stabilitásnak viszont ára van, a növekvő bérekhez magasabb adóterhelés kapcsolódik, így a nettó jövedelem növekedése sokkal szerényebb. Nem véletlen tehát a reformok igénye a munkavállalói oldal részéről, amelynek legfőbb eleme az adótábla inflációhoz igazodó évenkénti korrekciója. Az adóbevételek jelentős mérséklésére azonban - ahogy hazánkban, vagy Szerbiában - Ausztriában is csak a költségvetési kiadások visszafogása mellett nyílna lehetőség.
Szerbia
Az új kormány választási ígéreteinek beváltása (a gazdaság fellendülése, az életszínvonal emelkedése stb.) Szerbiában sem eredményezheti a költségvetési egyensúly felborulását. A szakértők egy része - a politikai és gazdasági helyzet stabilizálódása esetén - megvalósíthatónak tartja a kormányprogramot. Egyes elemzők viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a személyi jövedelemadó 2007-es 2 százalékos mérséklése következtében a költségvetés bevételei a GDP 1 százalékával csökkentek éves szinten, a feketegazdaság „fehérítése” viszont nem sikerült, és a versenyképesség sem nőtt.
A szerb személyi jövedelemadó rendszer elvileg egykulcsos, mértéke jelenleg 12 százalék (Cvetkovics miniszterelnök javaslata szerint jövő évtől 10 százalék). A 12 százalék viszont csak a munkabérre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó jövedelmekre vonatkozik, minden egyéb jövedelem esetén 20 százalék. Adóalapot képez a belföldi és külföldön megszerzett jövedelem is, ha az adóalany legalább 183 napot Szerbiában tölt az adóévben. Az említett „egy kulcson” kívül azonban a Szerbiában rezidensek 10 százalékos úgynevezett éves személyi jövedelemadó is fizetnek, amennyiben az éves jövedelmük meghaladja a szerb átlagbér háromszorosát. A nem rezidens magánszemélyek az átlagbér ötszöröséig mentesülnek ez alól a fizetési kötelezettség alól, ha azonban jövedelmük meghaladja az átlagbér nyolcszorosát, az adó mértéke számukra 15 százalék.
Az „egykulcsos” jövedelemadó rendszerben találunk adómentes juttatásokat (jutalom, segély, ajándékcsomag, stb.), valamint bizonylat alapján adómentes költségtérítést. Adókedvezmény - és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék kedvezménye - kapcsolódik néhány esetben a foglalkoztatáshoz. A 30 éven aluli gyakornok, vagy fogyatékos magánszemély az alkalmazás kezdetétől 3 éven át, illetve a legalább 3 hónapon keresztül regisztrált munkanélküli, 30 év alatti vagy 50 év feletti munkavállaló pedig 2 éven keresztül érvényesíthet 100 százalékos adó- és tb kedvezményt (45 éves alkalmazotthoz 80 százalékos tb kedvezmény kapcsolódik). A koalíció által ígért ütemű nyugdíjemelés nehezen képzelhető el a költségvetési bevételek növelése nélkül. Kérdés az, hogy a régióban meglehetősen alacsonynak számító szerb adókulcs további 2 százalékos csökkentése általi bevételkiesést sikerül-e az adóalap szélesítésével, vagy más terhek növelésével kompenzálni.
Ambrus Attiláné, egyetemi adjunktus
NYME KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
