adozona.hu
Az APEH válaszol: fizetési nehézség, kártérítés, cégalapítás
//adozona.hu/archive/20080806_apeh_illetek_szja_cegalapitas
Az APEH válaszol: fizetési nehézség, kártérítés, cégalapítás
Tetszik
Férjem meghalt, lakásunk közös tulajdon volt, félek, az örökösödési adót nem tudom majd befizetni, mit tehetek? Bírósági ítélet után kapott kártérítési összeg után kell-e szja-t fizetni? Napi ötszáz forintos kiküldetési díj után ekll adózni? Van arra mód, hogy magyar állampolgárként külföldön alapítsak céget, és azt Magyarországon működtessem?
30 éves, egy gyermekes anya vagyok, férjem nemrég meghalt. Lakásunk közös tulajdon volt. Attól tartok, hogy az örökösödési adó befizetése esetén nem tudom majd a jövedelmemből magunkat fenntartani. Van-e ebben az esetben valamilyen kedvezmény vagy méltányossági alapon más megoldás az illeték lerovására?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény értelmében öröklés esetén – főszabály szerint – öröklési illetéket kell fizetni.
Ugyanakkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. § (1) bekezdése értelmében az illeték is adónak minősül, ezért amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni az adót/illetéket, akkor arra meghatározott esetekben fizetési halasztás, illetve részletfizetés (együttesen: fizetési könnyítés) engedélyezhető.
Így fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
Az előzőekben foglaltakon túlmenően megjegyezzük, hogy az Art. 134. §-a alapján az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
Megszüntettem evás-vállalkozásomat. Azt mondták nem kell a 70-es bevalláson elszámolni. 30 napon belül beadtam a 0801-es és a 08T1041 jelű nyomtatványt, és jól olvastam, hogy jövőre kell a bevételemről elszámolnom az 53-as bevallásban? Befizetéseket lerendeztem, de az elszámolást ezek szerint jövőre?
Az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiság megszüntetésével összefüggésben Önnek nem a személyi jövedelemadóról szóló ’53-as számú adóbevallást kell benyújtania, hanem az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló ’43-as számú nyomtatványon kell teljesítenie a bevallási kötelezettségét.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (3) bekezdése szerint a bevallás benyújtásának határideje a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 15-e, ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31-ig, ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 150. napig kell benyújtani a bevallást.
Bírósági ítélet után kapott kártérítési összeg után kell-e szja-t fizetni?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 6.1. alpontja) alapján a kártérítés adómentes jövedelem, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést, mivel ez utóbbi olyan jogcímen adóköteles, amilyen jogcímen elmaradt jövedelmet pótol.
Amennyiben az önt megillető kártérítés adómentes jövedelemnek minősül, akkor azzal összefüggésben nem keletkezik adókötelezettsége.
Hosszabb távon kiküldetésben vagyunk belföldön. Napi ötszáz forintos kiküldetési napidíjat adnak, rendszeresen megadóztatják. Úgy tudom, hogy eddig az összegig nem kell adózni. Igaz ez?
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni többek között azt a bevételt, amelyet a magánszemély a munkáltatótól a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló kormányrendeletben foglalt értéket (500 forint/nap) meg nem haladó mértékben kap.
Az előzőek alapján tehát a napi 500 forint értékhatárig a munkáltató által biztosított élelmezési költségtérítést adókötelezettség nem terheli, az ezt meghaladó rész azonban munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles.
Van arra mód, hogy magyar állampolgárként külföldön alapítsak céget, és azt Magyarországon működtessem? Amennyiben igen, melyik ország szabályai szerint kell adóznom?
Nincs annak akadálya, hogy magyar magánszemély külföldi székhelyű céget alapítson.
A cég adózása vonatkozásában a két állam közötti – az irányadó reláció szerinti – kettős adóztatás elkerülésére kötött nemzetközi szerződés előírásai az irányadóak.
A kettős adóztatást kizáró egyezmények általában – tekintve, hogy nem tudni, mely külföldi államról van szó – úgy rendelkeznek, hogy az egyik szerződő állam (külföldi) vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban (külföldön) adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik szerződő államban (magyar) egy ott levő telephely útján fejti ki.
A telephely fogalmát szintén az adott (külföld-magyar) egyezmény tartalmazza; telephelyet keletkeztet általában például az olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel a vállalkozási tevékenységet folytatják, telephely az iroda, az üzem, a műhely, stb., minden esetben telephelynek minősül az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység helye, illetve a fióktelep. Amennyiben tehát a külföldön létesített cég ily módon – magyarországi telephelye útján – fejti ki tevékenységét, a vállalkozás nyeresége Magyarországon adóztatható, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a nyereség ennek a telephelynek tudható be. Ez esetben – külföldi vállalkozóként – adóalapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 14. § szerint köteles megállapítani, s annak alapján az adóévi adókötelezettségéről bevallását teljesíteni. Magyar telephely hiányában a külföldi cég nyeresége külföldön adózik.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
