hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ugyanolyan jogok illetnék meg a kölcsönzött munkaerőt, mint az alkalmazottat

  • MTI

Megállapodásra jutottak az Európai Unió munkaidő-irányelvéről és a kölcsönmunka szabályozásáról az uniós szakminiszterek - jelentette be az EU soros elnökségét adó Szlovénia képviselője, Marjeta Cotman a hétfői luxembourgi tanácsülést követően.


Az éjszakába nyúló tanácskozáson született kompromisszum értelmében a munkaidő felső határa általános szabály szerint továbbra is heti 48 óra lenne, de a munkáltató és a munkavállaló szerződéses megállapodása esetén 60 - ügyeleti munkakörökben 65 - órás munkahetet is lehetne engedélyezni.

A munkaidő-irányelvet együtt tárgyalták a munkaerő-kölcsönzők által közvetített ideiglenes munkavégzés szabályaival. A luxembourgi megállapodás értelmében a kölcsönzött munkavállalót alkalmazása első napjától ugyanolyan jogok illetik meg, mint a munkáltató saját munkavállalóit, de a szabály alól a szociális partnerek közötti megállapodás kivételt tehet.

Mind a munkaidő-, mind a kölcsönmunka-irányelv csak akkor léphet majd életbe, ha az Európai Parlament jóváhagyta. Magyarország, Spanyolország, Belgium, Ciprus és Görögország azonban jelezte: nem ért teljesen egyet a kompromisszum tartalmával. Celestino Corbacho spanyol munkaügyi miniszter szerint a mostani megállapodás hátraveti a szociális vívmányok ügyét.

Herczogh László szakállamtitkár, aki Magyarországot képviselte a tanácskozáson, az MTI-nek elmondta: a magyar törekvés az volt, hogy szűkítsék jobban az általános szabálytól való eltérés lehetőségét, illetve kössék időhatárhoz annak alkalmazhatóságát.

Ezt a célt most nem sikerült elérni, de Herczogh feltételezése szerint az Európai Parlament módosító javaslatokkal él majd, és akkor a kérdés visszakerül a kormányokat képviselő Tanács elé. Mint a szakállamtitkár hozzátette, ha a szabályozás hatályba lép, attól fogva három évük lesz a tagállamoknak, hogy azt átültessék a nemzeti jogrendbe.

A munkaidő és a kölcsönmunka témájában több mint öt éve próbálkoztak egyezségre jutni egymással az uniós országok. Lényegében két eltérő megközelítés harcáról volt szó: Nagy-Britannia a minél liberálisabb, Franciaország a szociális vívmányokat minél következetesebben érvényesíteni akaró nézetek hangadójaként lépett fel. Cotman szlovén munka-, család- és szociálpolitikai miniszter szerint a létrejött kompromisszum biztosítja a munkavállalók szükséges védelmét, de gondoskodik a munkaszervezés kellő rugalmasságáról is.

A 48 órás munkaidő-maximumot már egy 1993-es európai szabályozás előírta, de a britek kivonták magukat annak alkalmazása alól. A franciák az ilyen távolmaradás (opt-out) lehetőségének eltörlését, vagy legalábbis nagyon szűk korlátok közé szorítását szerették volna elérni. Végül annyiban maradtak, hogy a 48 órás általános szabályt a felek közti megállapodással túl lehet lépni, de az eddig engedélyezett heti 78 óra helyett csak 60 - ügyeleti munkakörökben 65 - óráig szabad felmenni a heti munkaidő meghatározásakor. Kollektív szerződéssel viszont ez utóbbi plafonok is "áttörhetők". Az új szabályozás életbe léptetése után hét évvel az Európai Bizottság majd jelentést ír a kivételek alkalmazásának tapasztalatairól, és akkor javasolhatja azok teljes eltörlését.

Abban, hogy a 48 óra szigorúbb betartatására irányuló törekvések végül "felpuhultak", nagy szerepet játszott, hogy Franciaországban tavaly a baloldali kormányt jobboldali kormányzás váltotta fel. A britek annyiban tettek engedményt, hogy a kölcsönmunka tekintetében elfogadták az azonos jogok elvét a munkába lépés első napjától fogva - eddig ugyanis azt csak a munkába lépést követő 12 hét elteltével voltak hajlandóak érvényesíteni a kölcsönzött alkalmazottakra.

Az 1993-as szabályozás értelmében az ügyeleti idő teljes mértékben munkaidőnek számít. Ez az egészségügyben és más készenléti munkakörökben teljesen szétfeszíti a 48 órás heti maximális munkaidő elvének kereteit. A most született új megállapodás értelmében az ügyeleti idő akkor tekinthető munkaidőnek, ha az egyes tagországok nemzeti jogrendszerei vagy a szociális partnerek megállapodása ezt így írja elő.

Az tehát, hogy a teljes ügyeleti időt munkaidőnek kell tekinteni, az új szabályozás életbe lépése esetén elveszti uniós szintű kötelező érvényét, de a tagállamok nemzeti jogkörben kitarthatnak az ilyen értelmű szabályozás mellett - hangsúlyozta Herczogh szakállamtitkár.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyházból egyesület – ingatlanok

Greff Magdolna

okleveles adószakértő

Finacont Kft

Alapítvány átad

Kis Gábor

számviteli és adótanácsadás

Finacont Kft

Mezőgazdasági vállalkozóból őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs