adozona.hu
Céges elszámolások: természetben fizetett osztalékok és hozzájárulások
//adozona.hu/archive/20080602_elszamolas_osztalek_termeszetben
Céges elszámolások: természetben fizetett osztalékok és hozzájárulások
Tetszik
Hogyan számolják el a cég tulajdonosai egymás közt a természetbeni (nem pénzbeli) eszközök kifizetését osztalékként, illetve a pénzbeli hozzájárulást, amelyet arra kell felhasználni, hogy hozzáférést biztosítsanak a vevıknek egy termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság tervezet-összefoglalója.
Továbbá, a javasolt módszer azt is jelentené, hogy a természetbeni osztalék első elszámolásakor magasabb értékkel kellene megnöelnie az eredménytartalékot és elszámolnia a magasabb összegű kötelezettséget. Egy vállalkozás készpénzen kívül más eszközeit is feloszthatja osztalékként a tulajdonosai között. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek (IFRS) jelenleg nem szabályozzák pontosan az ilyen természetben fizetett osztalékok értékelésének módszerét. A tervezet kiterjedne a természetben fizetett osztalékokra, és olyanokra, ahol a tulajdonosok maguk dönthetik el, hogy természetben vagy készpénzben kérik az osztalékot, mely esetben minden, azonos részvénytípust birtokló tulajdonos egységes elbírálás alá esik. A tervezet nem vonatkozik az olyan osztalékra, amelynek a kifizetés elıtti és utáni tényleges tulajdonosa ugyanaz az anyavállalat (azaz a csoporton belüli természetbeni osztalékfizetésre).
A vállalkozás a kötelezettség rendezéséhez vagy teljesítéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó legmegbízhatóbb becslés alapján értékelje a kötelezettségeit. Az Értelmezés-tervezet szerint ahhoz, hogy
egy vállalkozás a fizetendı osztalék értékelése során alkalmazni tudja az IAS 37 elıírásait, meg kell határoznia a felosztandó eszközök valós értékét. Amennyiben a vállalkozás a tulajdonosok saját döntésére bízza, hogy természetben vagy készpénzben tartanak igényt az eszközre, a vállalkozásnak becslést kell készítenie a fizetendı osztalékról oly módon, hogy figyelembe veszi mindkét alternatíva valós értékét, valamint azt, hogy a tulajdonosok milyen valószínőséggel választják az egyiket vagy a másikat.
Eltérések elszámolása
Az Értelmezés-tervezetben javasolt megoldás szerint amikor egy vállalkozás rendelkezésre bocsátja az osztalékot, köteles az eredmény javára/terhére (tehát nyereségként vagy veszteségként) elszámolni
minden esetleges különbséget a felosztott eszközök nyilvántartási értéke és a fizetendı osztalék nyilvántartási értéke között. Amennyiben az ingatlan valós értéke megváltozik az osztalék bejelentésének és teljesítésének napja között, a kötelezettséget újra kell értékelni és a különbözetet a saját tıkében (eredménytartalék) kell
elszámolni, majd a teljesítéskor az eredménykimutatásban átvezetni.
Vevői hozzájárulások
A hozzájárulásként kapott eszközöket korábban el nem számolt vállalkozások kötelesek lennének (a jövıre nézve) magasabb tárgyi eszköz értéket és árbevételt elszámolni. Azon vállalkozások, amelyek korábban azonnal árbevételt számoltak el egy hozzájárulásként kapott eszköz esetén a jövıben kötelesek lehetnek hosszabb idő alatt elszámolni ugyanezen árbevételt (megint csak a jövıre nézve és nem visszamenıleg). A kötelezettség teljesítésekor az alábbi tételeket kell lekönyvelni:
-Telek
- Kötelezettségek
- (fizetendı osztalék)
- Saját tıke
- (eredménytartalék)
Egyes iparágakban a vevő kötelezhetı egy eszköz átadására (vagy az eszköz megépítését vagy megvásárlását szolgáló készpénz hozzájárulás befizetésére), amely azután a vevınek történı folyamatos termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást szolgálja. Például, egy ingatlanfejlesztı kötelezhetı egy elektromos alállomás beépítésére, amely egy általa újonnan felépített társasház áramszolgáltatását hivatott ellátni, és amelyet elkészültét követıen köteles átadni az áramszolgáltató vállalatnak. A szolgáltatónak ezt az eszközt kell használnia arra, hogy áramellátást biztosítson a jövőbeli lakóknak. Az értelmezés-tervezet iránymutatást ad a szolgáltatónak az ilyen hozzájárulások elszámolásához, különös tekintettel az alábbiakra:
- hogy a fenti hozzájárulás a fogadó fél számára keletkeztet-e új eszközt, és hogy milyen összegben kell az új eszközt elsı alkalommal elszámolni;
- hogy a vevıi hozzájárulást az elsı elszámoláskor valós értéken kell-e elszámolni; és
- hogyan kell elszámolni a készpénzben teljesített hozzájárulást.
Az Értelmezés-tervezet minden olyan helyzetre vonatkozik, amelyben a vállalkozás (a szolgáltató) tárgyi eszközhöz (vagy tárgyi eszköz megépítéséhez vagy megvásárlásához szükséges készpénzhez) jut, amelyet arra kell felhasználnia, hogy hozzáférést biztosítson általa bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz.
A D24 kizárólag tárgyi eszköz illetve készpénz hozzájárulásokra vonatkozik. Nem foglalkozik az immateriális javak (pl. szabadalmak, kutatási eredmények vagy szoftver) átadásával. Egy vevı hozzájárulás eszközként történı
elszámolása.
Amikor egy vállalkozás vevı hozzájárulást kap, köteles felmérni, hogy a hozzájárulás alkalmas-e az eszközként történı elszámolásra. Amennyiben a vevı-hozzájárulás nem felel meg az önálló eszközként való elszámolás kritériumainak, akkor a tárgyi eszközök között kell elszámolni a bekerüléskori valós értéken. Termékekhez vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettsége
A vevői hozzájárulást kapó vállalkozás általában köteles hozzáférést biztosítani valamely termékhez vagy szolgáltatáshoz. Az Értelmezéstervezet javaslata szerint ezt a kötelezettséget a kapott hozzájárulás valós
értékén kell elszámolni és értékelni. A termékek vagy szolgáltatások nyújtásával párhuzamosan a kötelezettséget fokozatosan csökkenteni kell és árbevételt kell elszámolni.
Az árbevétel elszámolásának idıszaka egybeesik azzal az időszakkal, melynek során a vállalkozás köteles hozzáférést biztosítani a termékhez vagy szolgáltatáshoz a hozzájárulásként kapott eszköz felhasználásával. A kötelezettség idıtartama lehet rövidebb, mint az eszköz hasznos élettartama, de hosszabb semmiképpen.
Annak meghatározása, hogy a folyamatos teljesítés tartalmaz-e lízinget A vevı hozzájárulást kapó vállalkozás köteles megállapítani, hogy az eszköz felhasználásával a termékhez vagy szolgáltatáshoz nyújtott folyamatos hozzáférés lízingnek minısül-e az IAS 17 "Lízingek" sztenderd és az IFRIC 4 "Annak meghatározása, hogy
egy eszköz tartalmaz-e lízinget" értelmezés rendelkezései szerint, és köteles ennek megfelelıen elszámolni az ügyletet.
Készpénz hozzájárulás elszámolása
A készpénz hozzájárulás lényegében egy összeg átadása készpénzben egy vállalkozás részére azért, hogy abból a vállalkozás megvásároljon vagy megépítsen valamely tárgyi eszközt, amelyet azután arra használ, hogy hozzáférést biztosítson az ügyfélnek valamely termékhez vagy szolgáltatáshoz. Ha a megvásárolandó vagy megépítendı eszköz teljesíti azon kritériumokat, amelyek alapján a fentieknek megfelelıen el lehet számolni tárgyi eszközként, akkor az eszközt az IAS 16 alapján kell elszámolni. Ha nem, a vállalkozás az eszköz vevınek történı nyújtása ellenértékeként kapott bevételként köteles elszámolni a készpénz hozzájárulást az IAS 11 "Beruházási szerzıdések" vagy az IAS 18 "Bevételek" sztenderdnek megfelelıen.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
