Kovács László reméli, hogy a banktitok néhány éven belül megszűnik az EU-ban

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa bízik abban, hogy a külföldi bankokban tartott betétek forrásadójának beütemezett emelkedésével néhány éven belül megszűnhet a banktitok az EU összes tagországában.

Kovács László osztrák lapoknak adott – a Die Presse és a Der Standard pénteki számában megjelent – nyilatkozatában elmondta azt is, hogy a német-liechtensteini adókonfliktus hatására korábban, az év vége helyett már most májusban a bizottság elé tárja azt a szakértői jelentést, amely az új kamatadó-irányelvet taglalja, beleértve azt is, hogyan lehetne hatékonyabban felvenni a harcot az adósikkasztásokkal szemben. 


A jelenleg érvényben lévő, a 2005-2011 közötti időszakot felölelő irányelv alapján működő rendszerben három EU-tagország, Ausztria, Belgium és Luxemburg kivételezett helyet alkudott ki magának. Nem szolgáltatnak ki adatokat a külföldi ügyfelek náluk lekötött bankbetéteiről, cserébe viszont "névtelenül" megadóztatják őket: a kamatjövedelem után fizetendő forrásadó jelenleg 15 százalékos, ennek háromnegyed részét a három ország átutalja azoknak az EU-s társállamoknak, ahonnan a betétesek származnak. A külföldiek lekötéseire kirótt forrásadó kulcsa idén júliustól 20 százalékra, majd 2011. júliustól 35 százalékra nő. 

Az EU-biztos úgy véli, hogy a közbülső kulcs talán még elfogadható az érintettek számára, ám a 35 százalékos szint – józan ésszel mérlegelve – azonban már nem fogja megérni. „Biztosra veszem, hogy akkor mindhárom ország komolyan elgondolkodik majd azon, érdemes-e fenntartaniuk a banktitok intézményét” – mondta a nyilatkozatban. Utalt arra, hogy Belgiumból máris kedvező jelzések érkeznek. 

Ausztriában a hazai ügyfelek 25 százalékos adót fizetnek a kamathozamok után. Ha az osztrák pénzügyi kormányzat a banktitok megőrzése mellett dönt, 2011. júliustól a hazai ügyfelek számára is 35 százalékra kell emelnie az adókulcsot, mert különben az EU-állampolgárok megkülönböztetése miatt bizottsági eljárást von a fejére. Kovács László szerint az emelés biztosra vehetően tiltakozást és ellenkezést váltana ki a hazai ügyfelekből. Ha ellenben Ausztria kész lenne elfogadni a fejlett országokat tömörítő OECD normáit, és a jövőben azok alapján kiszolgáltatni a banki adatokat, akkor saját hatáskörben határozhatna a kamathozamokat terhelő adószintről – vagyis nem kényszerülne emelésre. 

Az adóirányelv megreformálásához a 27 uniós tagország egyhangú szavazata szükséges. Ausztria egyelőre vonakodik beadni a derekát, álláspontja szerint legalábbis mindaddig, amíg az olyan nem-EU-s országok, mint Svájc és Liechtenstein, kitart a banktitok mellett. Ha azonban Belgium és Luxemburg úgy határoz, hogy csatlakozik az új irányelvhez, Ausztria egyedül maradhat az unióban, ami az EU-biztos szerint növelheti a rá nehezedő nyomást. 

Kovács László célzott arra is, hogy az új irányelv – szemben az eddigivel – az alapítványokban és befektetési alapokban elhelyezett megtakarításokat is felöleli majd. Bizakodva szólt arról is, hogy sikerül együttműködési megállapodásra jutni olyan, Európán kívüli "adóoázisokkal", mint Hongkong és Makaó.