hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Változások az áfatörvényben: fordított adózás, ingatlan, számlakiállítás

  • dr. Marosi Andrea

Az új áfatörvény szövegezése, fogalmai, definíciói teljesen megváltoztak. Csaknem kétszerannyi lett a paragrafusok száma. Nem változtak az áfakulcsok és alapvetően változatlan maradt a kedvezményes termékkör is. Az alanyi adómentesség értékhatárát felemelték a korábbi 4 millió forintról 5 millióra, tehát eddig az összeghatárig választható mentesség.

Ingatlanok az áfában
A jogharmonizáció égisze alatt – talán a legfontosabb változások – az ingatlanokkal kapcsolatban  történtek, hiszen számos új elem került be ezzel összefüggésben a törvénybe. Az uniós előírásokkal most már egyezően a fő szabály az, hogy az ingatlan értékesítése minden esetben áfamentes. Ha viszont az értékesítő már benne van az áfakörben, akkor választhatja azt is, hogy áfásan értékesíti az ingatlant (ekkor az adólevonás joga is megilleti). Az áfát nem neki, hanem a vevőnek kell bevallania és befizetnie (fordított adózás). Fontos korlát, hogy amelyik cég az adóalanyiságot választja, az a választás évét követő ötödik év végéig kötelezően bent marad az áfakörben, abból jogszerűen nem léphet ki. Minden ingatlanra egységesen vonatkozik a választás, legyen szó lakóházról üzemépületről vagy irodáról, csak egyformán adózhatnak.

Kivétel természetesen most is van, az építési telkek és az új ingatlanok esetében megmaradt az áfakötelezettség, azaz ezek értékesítése továbbra is – minden esetben – áfakötelesnek minősül. Az ingatlan bérbeadás szabályai  speciálisnak tűntek ugyan, azonban most már ez is megegyezik az ingatlanértékesítés általános szabályaival. Vagyis a bérleti díj alapesetben áfamentes, de a bérbeadó választhatja, hogy mégis belép (természetesen itt is 5 évig) az áfakörbe. Kivétel még ebből is van, a szálloda és a garázs bérbeadása például áfaköteles tevékenységnek minősül. Miután mindkét tevékenységre (ingatlan értékesítés- és bérbeadás) egymástól függetlenül, külön-külön is lehet áfakötelezettséget választani, ezért nem feltétlenül esik egybe a bérbeadás és az értékesítés áfamegítélése. Természetesen ezt célszerű mindig alaposan előkészíteni és megtervezni egy adószakértővel közösen.

Magánszemélyek áfaalanyisága
Bár a korábbi áfatörvény sem tett kivételt a magánszemélyekkel, hiszen már ott is benne volt, hogy a rendszeres vagy üzletszerű tevékenység esetén ők is adóalanyokká váltak, azonban 2008-tól – a félreértések elkerülése miatt – egyértelműen kimondták, hogy a magánszemélyek is áfaalanyokká válnak, ha ingatlant vagy építési telket "sorozatjelleggel" értékesítenek. Az ingatlanok (lakások) közül csak azok számítanak, amelyekre még nincs használatbavételi engedély, vagy az engedély kiadása és az eladás között nem telt el két év. A sorozatjelleg a törvény értelmező rendelkezései alapján a következőt jelenti: az lesz áfaalany, aki az említett ingatlanokból és telkekből két naptári éven belül négyet értékesít, továbbá a rá következő három naptári éven belül újabb ingatlant vagy telket ad el. . A kisajátított ingatlanok közül csak azok számítanak ide, amelyeknél az eljárás 2008. január 1. után indul. Tehát a 4. értékesítés már áfakötelezett értékesítés lesz.

Fordított adózás szabályai
Az adócsalás visszaszorítását szolgálja a fordított adózás szabályainak kiterjesztése is. Korábban már  a hulladékkereskedelemre vonatkozott ez a szabály, 2008. január 1-jétől pedig már az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, a munkaerőkölcsönzésre, és a fizetésképtelen cégek által 100 ezer forintot meghaladó értékesítésekre is kiterjed majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen szolgáltatások után nem a szolgáltatás nyújtója, nem a számlakibocsátó számlázza ki az áfát, hanem a vevő – saját maga – állapítja meg, számolja fel, vallja be és vonhatja le (ha egyébként a levonási feltételeknek megfelel) az áfát.

Az adócsalás ismert esete, amikor az értékesítési láncba bekapcsolnak egy fiktív céget is, amely nem fizeti meg az áfát. Az új törvény az így összekapcsolódó vállalkozásokra egyetemes adófizetési kötelezettséget ír elő, vagyis az APEH bármely cégtől követelheti az áfa megfizetését.

Számlakiállítás szabályainak változása
A jogalkalmazást segítő szabályok közé tartozik, hogy a számlát az ügylet teljesítéséig, de legkésőbb attól számítva 15 napon belül ki kell állítani. Ugyanazon vevő és eladó megállapodhat arról, hogy egy áfaidőszakon belül gyűjtőszámlát bocsátanak ki. Ez nagyon fontos változás, mert e határidő elmulasztása azzal a kockázattal jár, hogy egy adóhatósági ellenőrzés esetén a számla valódisága, valóságtartalma megkérdőjelezhető.

Egyéb változások
Mentesek az általános forgalmi adó alól a pénzügyi, leginkább a bankok és biztosítók által nyújtott szolgáltatások. A törvény tárgyalása során került be a törvénybe egy, a biztosítókra nézve kedvező szabály. Ha ugyanannak a tulajdonosi körnek van élet- és nem életbiztosítója is, és ezek kölcsönösen nyújtanak egymásnak olyan szolgáltatást, amelyek a működésükhöz szükségesek, akkor e szolgáltatások áfamentesek lesznek. A bankoknál az adómentes folyó- és betétszámla mellé bekerült az ügyfélszámla is. Szintén módosítással lett áfamentes a kockázati tőkealap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes biztosító pénztár, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató részére végzett vagyonkezelés is.

A jogharmonizációs célú változások csoportjába tartozik még  a csoportos adóalanyiság kérdése. Ezt az olyan jogilag független (önálló) cégek választhatják, amelyek kölcsönös gazdasági, pénzügyi kapcsolatban állnak egymással. Amennyiben az APEH elfogadja a kérelmüket, akkor egymás között áfamentesen cserélnek árut, szolgáltatást, az adóhivatal (állam) felé viszont közös egységnek minősülnek, vagyis egy adóbevallást készítenek, és egy összegben fizetik be, illetve igénylik vissza az áfát. A módosító javaslatok közül került be a törvénybe a kiválás esetén alkalmazott szabály. Eszerint, ha egy cég ki akar válni a csoportos adóalanyiságból, akkor nem csak az APEH engedélyét kell ehhez beszereznie, de valamennyi társ beleegyező nyilatkozata is szükséges.

Általánosságban elmondható, hogy az áfatörvény sokkal hosszabb lett, sokkal több szabályt tartalmaz, rendkívül sok fogalom megváltozott, vagy átértékelődött benne, s bizonyos esetekben elveszni látszanak az áfa logikai elemei is Ilyen például a tárgyi adómentes fogalom megszűnése, ami kifejezetten a törvény tárgyi hatálya alá tartozott és jól érthető volt – szemben a jövőbeni általában  „adó alóli mentesség” kifejezéssel.

 

 
Dr. Vágyi Ferenc Róbert
Intézetigazgató, egyetemi docens
Nyugat-Magyarországi Egyetem
Pénzügyi és Számviteli Intézet

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Műszaki ellenőrzés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5%-os áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Láncügylet: olasz, magyar, svájc adóalanyok között

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close