Ki fizeti a bírságot, ha a könyvelő mulaszt?

Megosztás Tetszik

Ki fizet, ha a könyvelő hibázik? Szlovákiában hosszabb ideig tartozkodó magyar állampolgár hol kap gyedet? Olvasói kérdésekre válaszolt az APEH.

Szlovákiába megyek dolgozni hosszabb időre.  Ha mondjuk január 1-jével mennék és több mint 180 napot töltenék ott, akkor a személyi jövedelemadót ott fizetném, de mi a helyzet a tb-vel? Itthon vagy kint jogosult leszek-e gyedre? Mennyi tb-t kell itthon befizetnem ahhoz, hogy gyedre jogosult legyek?

Az Európai Unióban érvényes koordinációs előírások meghatározzák, hogy valamely jogviszonyra a szociális biztonság szempontjából mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási jogviszonyt, a járulékfizetési kötelezettséget melyik tagállam előírásai szerint kell megállapítani. A közösségi rendelet hatálya alá tartozó személyekre, így a magyar munkavállalóra is csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. Főszabály szerint a munkavállalók abban az államban tartoznak a társadalombiztosítási kötelezettség alá, amelyben kereső tevékenységüket végzik. A kizárólag egy tagállam területén alkalmazott munkavállaló annak a tagállamnak a szabályai szerint biztosított, amelynek a területén foglalkoztatják. Mindezek alapján, ha a magyar állampolgár kizárólag Szlovákiában dolgozik, akkor a munkavégzés helye szerinti, azaz a szlovák társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Szlovákiában az ott érvényes szabályok szerint lesz biztosított, kell járulékot fizetnie. A társadalombiztosítási ellátásaival összefüggő kérdések nem tartoznak az APEH hatáskörébe, ezért a gyermekgondozási díjra való jogosultság kérdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az illetékes. A személyi jövedelemadó megfizetésének tekintetében, ha a munkáltató szlovák, akkor a 180 napnak nincs jelentősége, mindenképpen Szlovákiában lesz adóköteles a jövedelem.

Egyéni vállalkozóként egyik megrendelőmnek elvégeztem a megrendelt munkát, amit le is számláztam, ő el is fogadta. Ennek több mint 6 hónapja, de azóta nem fizetett. A számla után befizettem az áfát is, de csak ígérget, illetve kikapcsolja a telefonját. Van-e jogos, törvényes útja annak, hogy a pénzemhez jussak, illetve a befizetett áfát hogyan tudom visszaigényelni az APEH-tól?

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 16. § (1) bekezdése mint főszabály szerint az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik. Az adózó köteles az áfát fizetendő adóként feltüntetni bevallásában, amely időszakban a teljesítés történt. Az adószabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy az adózó mentesüljön adófizetési, bevallási kötelezettsége alól, illetve arra, hogy a már megfizetett adót az adóhatóság bármilyen módon visszajuttassa, akkor sem, ha az adózóval üzleti kapcsolatban álló fél nem fizeti meg a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után az ellenértéket. Az adózó ez esetben polgári úton, az ellenértéket meg nem fizető megrendelővel szemben tudja érvényesíteni jogos követelését, ilyen módon juthat az általa megfizetett adóhoz is.

Villanyszerelő vagyok, személygépkocsit vásároltam. Az adózás utáni jövedelmemet csökkenthetem-e a beszerzési árral, illetve a kisvállalkozói kedvezményt igénybe vehetem-e? Természetesen a cégautó-adót megfizetem, az amortizációt elszámolom. A személyautót kizárólag üzemi céllal használom.

Az adózás utáni jövedelmet személygépkocsi beszerzési árának nettó értéke csak akkor csökkenti, ha a beszerzett személygépkocsira tekintettel a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette. Nettó érték alatt a teljes beszerzési ár értékcsökkenési leírást meghaladó részét kell érteni. Kisvállalkozói kedvezményt az újonnan vásárolt (korábban még használatba nem vett) személygépkocsira tekintettel lehet érvényesíteni a feltételek megléte esetén. Más személygépkocsi esetében (amelyre tekintettel nem érvényesít kisvállalkozói kedvezményt) a beszerzési árnak az értékcsökkenési leírást meghaladó összegével az adózás utáni vállalkozói jövedelem nem csökkenthető még akkor sem, ha a cégautó-adót megfizette. A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén a cégautó-adót a kedvezmény igénybevételét követően legalább négy éven át meg kell fizetni.

A 2006. szeptember elseje előtt  vett tőzsdei részvény  után kell-e  kamatadót fizetnem, ha értékesítem?
   
Tőzsdei részvény átruházása esetén nem kell kamatadót fizetni. Az így megszerzett jövedelem tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül, amely után az adó mértéke 20 százalék. A 2006. augusztus 31-ikét megelőzően megszerzett értékpapírok értékesítéséből származó jövedelem meghatározásához a tavalyi év augusztusának utolsó tőzsdei napján az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamot kell figyelembe venni.

Ma tudtam meg (saját ügyfélkapus regisztráció és APEH-bejelentkezés után), hogy könyvelőm a tavalyi 0629 bevallást 2007. augusztus 1-jén nyújtotta be, a 2007. évi havi járulékbevallásokat pedig mindkét cégemre a tegnapi és a mai napon (október3-án) küldte meg az APEH-nek. Mulasztási bírságot szabhatnak ki rám? Mit tehetek?

Arra az esetre, ha az adózó kötelezettségei teljesítésével állandó meghatalmazottat bíz meg, a mulasztásokért fennálló felelősség kérdését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szabályozza. Amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a (megbízott, meghatalmazott) képviselőt terheli. 

Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal, illetőleg egyéb szervezettel szemben kell megállapítani. Az állandó meghatalmazottal, megbízottal szemben mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha a bejelentett kötelezettségek teljesítését megelőzően az adózó képviselője az adóhatósághoz írásban bejelenti az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását [Art. 7. § (3) bekezdés].

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Tehát amennyiben az állandó meghatalmazott azért mulasztott, mert a kötelezettségei teljesítéséhez nem kapta meg időben az adózótól például a szükséges iratokat, és ezt bizonyítani tudja, akkor az adózót terheli a mulasztási bírság [Art. 7. § (4) bekezdés]. Amint az a jogszabályi rendelkezések szövegéből kiderül, a fenti szabályok arra az esetre vonatkoznak, amikor az adózónak állandó meghatalmazottja van. Amennyiben az adózónak nincs az adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazottja, úgy az esetleges jogsértések, mulasztások következményei az adózót terhelik.