adozona.hu
Adózás külföldról örökölt pénz és lottószelvény után
//adozona.hu/archive/20070501_apeh_valaszok_kulfold
Adózás külföldról örökölt pénz és lottószelvény után
Tetszik
Milyen adóvonzata van a külföldről örökölt pénznek? Köztartozásnak számít-e a közalkalmazottként felvett kölcsön? Átruházható-e a családi adókedvezmény? Milyen szabályokat kell figyelembe venni, ha valaki külföldön lottózik? Hogyan kell megállapítani a Start-járulékalapot?
1.) Nem minősül köztartozásnak az az összeg, amelynek megfizetésére a magánszemély részletfizetési engedélyt (határozatot) kapott.
2.) Milyen adóvonzata van, ha magánemberként külföldi rokontól készpénzt örökölök vagy ajándékba kapok?
2.) Az örökség és az ajándékozás útján megszerzett vagyoni érték után személyi jövedelemadót nem kell fizetni, így e címen adóbevallást sem kell készíteni. Tekintettel arra, hogy az illeték is adó, így az illetékekről szóló többször módosított1990.évi XCIII. törvény területi és személyi hatályára is figyelemmel kell lenni.
Az illetékekről szóló törvény idevágó rendelkezése szerint (2.§):
(a) Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
(b) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlanok, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
(c) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”
3.) Elváltam és négy gyermeket nevelek. Főállású anyaként nem tudom a kedvezményt igénybe venni a gyerekek miatt amúgy igénybe vehető adókedvezményt. Átadhatom-e az apának a kedvezmény igénybevételét?
3.) Az adókedvezmény átadására sajnos nincs törvényi lehetőség, mivel csak a családi pótlékra jogosult szülőt illeti meg a kedvezmény.
4.) A magyar adózási törvényeket átnézve nem találtam egyértelmű állásfoglalást arra, hogy milyen adózási szabályokat kell követni magyar állampolgároknak, amennyiben külföldi szervezésű lottón játszanak. Ma már egyre nagyobb figyelem övezi a több EU-s tagállam által szervezett EuroMillions nevű lottójátékot. Interneten keresztül bárki vehet virtuális szelvényt, vagy akár külföldre utazva szokványos szelvényt. A jogszabályok homályosak, szeretnék tisztán látni.
4.) Abban az esetben, ha a kettős adóztatás elkerülésére a nyeremény forrása szerinti országgal Magyarország nemzetközi egyezményt kötött, akkor a nyeremény összege Magyarországon lesz adóköteles, ezen belül egyéb összevonandó jövedelemnek minősül az e címen megszerzett összeg. Amennyiben a nyeremény forrása szerinti országgal nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, akkor mindkét országban adóköteles lesz a nyeremény összege azzal, hogy a külföldön megfizetett adó 90 százaléka betudható a Magyarországon megállapított és bevallot adó összegébe, azaz csökkenti a fizetendő adót.
5.) Egy dolgozónk számára belépéskori töredék hónapra (2006.03.13-2006.03.31-ig) számfejtett 195.652 forint bruttó munkabér esetében is a maximálisan lehetséges 125 ezer forintot vette figyelembe a bérprogramunk a 15 százalékos "Start"-os járulékfizetés alapjaként. A 2006. évről szóló NYENYI adatszolgáltatás során hibalistára került az érintett dolgozónk adata, holott a havi adó-és járulékbevallásban (pontosabban ez esetben a 06081K bevallásban) ennek a a dolgozónak az adatát az elektronikus bevallási rendszer hibaüzenet nélkül feldolgozta és az adófolyószámlára könyvelte. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól kapott szóbeli válasz szerint a125 ezer forintos maximális Start-járulék alap időarányosan számítandó. Valóban így van-e, melyik törvényhely értelmezéséből adódik így? Miért nem jelezte a hibát a havi járulékbavallási rendszer? Mi a teendőnk (önellenőrzés)?
5.) Egyetértünk a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szóban adott tájékoztatásával, mely szerint a 125 ezer forintos Start járulékalapot a foglalkoztatás időtartamával arányosan kell megállapítani. A konkrét esetben önellenőrizni kell.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
