hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tíz éve kezdődött a krízis: becsődölt a Lehman Brothers

  • MTI

Tíz éve, 2008. szeptember 15-én csődvédelmet kért az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpatinásabb befektetési bankja, a Lehman Brothers, amely már nem tudta kifizetni tartozásait. A gazdaságtörténet legnagyobb csődjével kezdődött az 1929-33-as nagy gazdasági világválság utáni legmélyebb, globális gazdasági-pénzügyi krízis. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.

A recesszió szimbolikus kezdőpontjának a Lehman Brothers csődvédelmi kérelmét tekintik, de a világgazdaság egén már hosszabb ideje gyülekeztek a viharfelhők. A politikai és gazdasági vezetők azonban az alacsony és stabil inflációval párosuló, hosszú ideje tartó fellendülés éveiben nem vettek tudomást az intő jelekről. A világméretű megrázkódtatásokat az amerikai jelzáloghitelezési válság indította el: az alacsony kamatok miatt egyre többen fogtak lakásvásárlásba, az olcsó hitelből sokan spekulációs céllal vettek ingatlant, mert ezek ára irreális mértékben, évente két számjeggyel növekedett. A bankok a hitelbőség idején az addig kockázatosnak minősített ügyfeleknek is megadták az igényelt pénzt, így alakult ki az úgynevezett subprime hitelek piaca. A jóváhagyott jelzáloghiteleket aztán „összecsomagolva” kötvényesítették (így a kiváló minősítésű kötvényben sok rossz hitel is szerepelt), majd értékesítették. A rossz ügyfelek azonban a kezdetben alacsony kamatozású jelzáloghitelek kamatlábainak emelkedésével már nem tudtak fizetni, s amikor a kötvényekbe fektetők elkezdték követelni pénzüket, a veszteség a bankokra maradt. 2007-ben az „ingatlanlufi” kipukkadt, az ingatlanárak csökkenni kezdtek, a kötvények bedőltek. Megindultak az árverések, de a piacra kerülő rengeteg lakás még jobban lenyomta az árakat, ördögi kör alakult ki.

Az elhúzódó krízis következményeként 2008. szeptember 14-én, a Wall Street „fekete vasárnapján” lényegében eltűnt a két legerősebbnek tartott, de hatalmas veszteségeket elszenvedett független befektetési bank. A Lehman Brothers csődvédelmet kért, a Merrill Lynch óriásbankot pedig 50 milliárd dolláros részvénycsere-ügylet keretében bekebelezte a Bank of America, a legnagyobb amerikai lakossági bank. A szeptember 15-ei tőzsdenyitás után az árfolyamok zuhanni kezdtek, a kőolaj ára esett, a magán- és intézményi befektetőknek óriási portfolióveszteséget kellett elkönyvelniük. Szeptember 17-én az amerikai központi bank szerepét betöltő szövetségi tartalék-bankrendszer (Fed) minden idők legnagyobb egyszeri beavatkozásaként 85 milliárd dolláros rendkívüli kölcsönnel mentette meg a csődtől a világ legnagyobb biztosítóját, a kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkező American International Groupot (AIG).

A bankok leálltak az egymásnak nyújtott kölcsönökkel, az amerikai és az euróövezeti pénzügyi rendszer szinte megbénult, a tőzsdeindexek 1929 óta nem tapasztalt zuhanásba kezdtek. A menthetőt menteni akaró nagy központi bankok újabb és újabb likviditásnövelő aukciókat hirdettek, a kormányok mentőcsomagokat folyósítottak a bankoknak. A pénzügyi válságkezelési programok részben nemzetközileg összehangolt, részben nemzeti hatáskörben meghozott intézkedésekből álltak, a bankkonszolidáció hozzávetőlegesen az éves GDP 40 százalékát vitte el azokban az országokban, ahol a bankválság hatásai a legerősebbek voltak. A hitelfelvétel drágulása, a pénzpiacok szinte teljes befagyása különösen a külső forrásokra ráutalt feltörekvő országoknak jelentett sokkot. Közülük többnek a nemzetközi pénzügyi szervezetek védőernyője alá kellett menekülnie, így 2008 októberében Magyarország is 20 milliárd eurós hitelkeretet kért és kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és az Európai Központi Banktól, hogy megőrizhesse fizetőképességét, a magyar GDP 2009-ben több mint 6 százalékkal csökkent.

A pénzügyi válság gazdasági válságot okozott, s hamarosan kiterjedt csaknem az egész világra. A gazdaság növekedése megállt, de az 1929-33-as nagy válságtól eltérően a nemzetközi kereskedelem nem omlott össze. Az Európai Unió tagországaiban 5 millióval, az OECD tagállamaiban csaknem 20 millióval nőtt a munkanélküliek száma, a válság tetőpontján az európai fiatalok csaknem fele nem rendelkezett állandó állással.

A válság végét nehéz pontosan meghatározni, mindenesetre az Egyesült Államok 2009 második felére kilábalt a recesszióból. Európában ez a folyamat lassúbb volt, Görögország pedig csaknem egy évtizedes recesszióba és válságba süllyedt, ugyanakkor számos feltörekvő nagy gazdaság, mint például Kína vagy India ebben az időszakban is töretlenül növekedett.

A globális gazdasági válságot több tényezővel magyarázzák az elemzők.

Meghatározó szerepe volt az elektronikus (virtuális) piacok, a „papírgazdaság” túlburjánzásának és ezzel párhuzamosan a dereguláció erősödésének. Az állami intézmények ellenőrző és korlátozó szerepének csökkenése kedvezett a spekulációs pénzügyi műveletek elterjedésének. A tőke így egyre szabadabban áramolhatott, a pénzügyi tranzakciók profitabilitása gyorsabban nőtt, mint magáé a termelésé, a világgazdaság alakulását nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a nemzetközi pénzforgalom folyamatai határozták meg.

A válság sok rejtett problémát hozott a felszínre, rámutatva a közgazdaságtan tévedéseire és súlyos egyensúlyi zavarokra, megingott a hitelminősítőkbe vetett bizalom, erősödött a szabályozottság igénye. Nyilvánvalóvá vált: szükséges a pénzügyeket szabályozó rendszerek megújítása, hiszen a 21. századi globális gazdaságot nagyrészt avítt 20. századi törvények szabályozták. Ma már senki nem bízik kizárólag a piaci erőkben, a kiszámíthatóság, elszámoltathatóság terén is jelentős intézkedéseket hoztak. Mégis, sokak szerint több körülmény is arra utal, hogy újabb gazdasági válság elé nézünk, amely hasonló lehet a 2008-2009-es krízishez.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ünnepnapi pótlék

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Végelszámolás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Webshop kerekítések nettó/áfa hatása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs