Téves átutalás: tulajdonjogot szerez-e a bankszámla tulajdonosa az utalt összeg felett? – Kúriai döntés

Megosztás Tetszik

Téves banki átutalás esetén az átutalót nem vezeti a pénzösszeg feletti tulajdonjog átruházására irányuló szándék. Ebből következően a bankszámla tulajdonosa nem szerez tulajdonjogot a pénzösszeg felett. Aki pedig a bankszámla tulajdonosával szembeni követelése kielégítésére a tévesen átutalt összeghez inkasszó útján hozzájut, jogalap nélkül gazdagodik az átutaló terhére – mondta ki a Kúria.

A Kúria Gfv.VI.30.213/2025/6. számú határozata a következőket tartalmazza:

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A felperes mint vevő és a cég mint eladó 2021. március 4-én szóban szaniterek vásárlására adásvételi megállapodást kötött. Az eladó összesen 4 376 350 forint megfizetése iránt bocsátott ki számlát a felperes terhére. A felperes a számla ellenértékét 2021. március 17-én átutalás útján nem az eladó részére, hanem a Kft. „f.a.” (adós) részére utalta át. Az átutalás időpontjában az adós bankszámláját sorban álló inkasszók terhelték, és egyenlege negatív volt, ezért amikor a felperes által tévesen átutalt 4 376 350 forint megérkezett, az összegből 4 375 788 forintot a javára fennálló inkasszó alapján az alperes részére utaltak ki 2021. március 19-én.

Az alperes és az adós között kezesi biztosítási keretszerződésből eredő tartozás alapján állt fenn inkasszó az adós bankszámlája terhére. A felperes megkereste az alperest a tévesen átutalt és így tévesen inkasszált összeg visszafizetése érdekében, azonban az alperes a visszafizetéstől elzárkózott arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint a bankszámláról leemelt összeg jogszerűen került hozzá.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 4 376 350 forint és késedelmi kamata megfizetésére. Állította, hogy az alperes jogalap nélkül gazdagodott a tévesen átutalt összeg erejéig, bizonyított vagyoni előny áll fenn a gazdagodó oldalán, és a gazdagodó a vagyoni előnyt más rovására szerezte meg, a gazdagodásnak nincs elismert jogalapja. A vagyoni előnyt 4 376 350 forintban határozta meg. Álláspontja szerint a gazdagodó nem mentesülhet a visszafizetési kötelezettség alól, ha a jogalap nélkül felvett összeget felélte, vagy azt a saját érdekkörében felhasználta. Arra is hivatkozott, hogy álláspontja szerint az alperes és az adós jogalap nélkül közösen gazdagodtak, így egyetemlegesen felelnek a gazdagodás visszatérítéséért. A pénzösszeg a felperes tulajdonában áll, a felperes annak tulajdonjogát és birtokát nem kívánta átruházni az adós részére, és az adós részéről sem állt fenn tulajdonjogra és birtokra irányuló szándék.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy az adós jogalap nélkül jutott a tévesen elutalt összeghez, vitatta azonban azt a felperesi állítást, hogy mivel az adós a téves utalás következtében jogalap nélkül gazdagodott, az alperes is jogalap nélkül gazdagodott az inkasszó útján beszedett összeggel. Álláspontja szerint a jogalapot valamennyi tranzakció esetén külön szükséges vizsgálni. A 4 375 788 forint felhatalmazólevél alapján indított beszedési megbízás eredményeként került az alperes bankszámlájára, így az alperes megfelelő jogalappal rendelkezett az adós bankszámlájának megterhelésére. Előadta azt is, hogy álláspontja szerint a pénz helyettesíthető dolog. Előadta, hogy a felperes kizárólag az adóssal szemben jogosult igényt érvényesíteni. Hivatkozott arra, mely szerint, akire pénzt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

Az első- és a másodfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 4 376 350 forintot és késedelmi kamatát. Rögzítette: az alperes nem vitatta, hogy a felperes 4 376 350 forintot téves utalás útján fizetett meg az adós részére, azonban alperesi álláspont szerint az adós bankszámlájáról inkasszó útján leemelt összeg jogszerűen került hozzá.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az adós 2021. március 17-én jogalap nélkül jutott a téves utalás folytán a felperes által a keresetben megjelölt 4 376 350 forinthoz. Az adós bankszámláját ebben az időben alperes javára inkasszó terhelte, ily módon a felperes által tévesen átutalt összeget leemelték az adós számlájáról és az alpereshez került.

A felperes jogviszonyban sem az adóssal, sem az alperessel nem állt a 4 376 350 forint vonatkozásában, így megvalósult a jogalap nélküli gazdagodás a felperes rovására. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy egyértelműen nyomon követhető a tévesen átutalt összeg útja. Az érintett bank tájékoztatása alapján is az adós bankszámláján sorban álltak az inkasszók, és annak negatív egyenlege folytán a számlán más pénzösszeg, amely esetén egyáltalán a helyettesíthetőség kérdése felmerülne, nem is állt rendelkezésre.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. 
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

A perben nem vitatott tényállás, hogy a felperes és az adós között nem állt fenn jogviszony, a felperes egy másik gazdasági társaság felé fennálló fizetési kötelezettségét tévedésből az adós bankszámlájára teljesítette.

A felperesnek nem volt átruházási szándéka, így pusztán az átutalással az adós nem vált az átutalt összeg tulajdonosává, és ugyanígy nem vált az alperes sem tulajdonosává az inkasszó révén az adóstól beszedett összegnek.

A tévesen átutalt összeg az adóst nem illette meg, a felett nem rendelkezhetett, annak megtartására az alperes az általa hivatkozott felhatalmazó levél alapján beszedési megbízás teljesítésével jogosultságot nem szerzett, annak összegével a felperes terhére jogalap nélkül gazdagodott. E jogkérdésben az elsőfokú bíróság foglalt el helyes álláspontot. Az elsőfokú bíróság ítéletéhez képest az összegszerűséget illetően annyi korrekció szükséges, hogy az alperes csak azzal az összeggel gazdagodott jogalap nélkül, amihez a beszedési megbízás alapján jutott, ez 4 375 788 forint volt. 562 forint erejéig a felperes keresete nem volt alapos.

A Kúria a kifejtett indokokra tekintettel a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, 4 375 788 forint marasztalás erejéig helybenhagyta, 562 forint tekintetében pedig a keresetet elutasította – olvasható a Kúriai döntések 2026. évi 6. számában a kuria-birosag.hu-n.