hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szokásos piaci ár: ezt vizsgálja a NAV

  • adozona.hu

Három év alatt több mint három és félszeresére nőtt a szokásos piaci ár – adóhatóság által történő – előzetes megállapítására benyújtott kérelmek száma. Amíg 2007-től, vagyis az intézmény fennállása óta 2010-ig 24 alkalommal fordultak az adóhivatalhoz, addig 2013 végéig már több mint 85 kérelmet nyújtottak be az adózók.

Az évenként benyújtott kérelmek darabszámát tekintve 2010-ben összesen 13 esetben fordultak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a nagyvállalatok, tavaly már 20 alkalommal kérelmezték a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók előzetes ármegállapítását. A DLA Piper Adótanácsadó Kft. szerint a tendencia összefüggésben van azzal, hogy 2010-ben a korábbi évekhez képest rekordnagyságú, több mint 33 milliárd forint összegű nettó adókülönbözetet tártak fel a transzferár-ellenőrzések során, és a kérelmek számában a jövőben további emelkedés várható.

Egyre óvatosabbak a nagyvállalatok a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók árazásakor: a NAV statisztikái szerint 2010-hez viszonyítva tavaly csaknem megduplázódott, 13-ról 20-ra emelkedett a szokásos piaci ár megállapítására éves szinten benyújtott kérelmek száma. A tendenciát egyelőre a legfrissebb számok is megerősítik: idén az első félévben 11 kérelmet nyújtottak be az adóhatósághoz, vagyis kis híján annyit, mint 2010-ben összesen.

„A nagyvállalatok óvatosságát az adóellenőrök fokozódó szigora magyarázza, ami a transzferár-ellenőrzések során feltárt adókülönbözetek, valamint az adóbírságok növekvő összegében egyaránt megmutatkozik” – mondja Király Péter, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. transzferárüzletágának vezetője. „2010-ben a korábbi évekhez viszonyítva rekordnagyságú volt a revizorok által megállapított jogerős nettó adókülönbözet, pontosan 33 milliárd 865 millió forint, amivel párhuzamosan az adóbírságok mértékében is rekord állt be; 12 milliárd 673 millió forintot rótt ki a NAV. Ez egy elég erős üzenet volt a vállalkozások számára: ha el akarják kerülni az adókülönbözetek megállapítását, valamint a kapcsolódó adóbírságokat, érdemes előzetesen megerősíttetniük a jövőbeni kapcsolt ügyletek transzferár-kezelését az adóhatósággal” – tette hozzá az adótanácsadó.

A DLA Piper Adótanácsadó Kft. tapasztalatai alapján jól elkülöníthetőek azok az ügylettípusok, amelyeket az utóbbi években kiemelt figyelemmel vizsgált az adóhatóság. A menedzsmentdíjak, vagyis a menedzsmentszolgáltatásokért a hazai leányvállalatoknak kiszámlázott díjak régóta a transzferár-ellenőrzések fókuszában állnak, és ezeknél az ügyleteknél a haszonkulcsokon és a költségalapokon túl azt is ellenőrzik, hogy a magyar vállalkozásnak ténylegesen szüksége volt-e az adott szolgáltatásra. Kiemelt terület továbbá a csoporton belüli finanszírozás (a napi működés finanszírozását biztosító cash pooling és a hosszabb távú ügyeletek egyaránt), amiként a jogdíjak is, például a márkanévhasználat ellenértékeként megállapított díjak. Végezetül fokozottan ellenőrizték az eredményt is befolyásoló vállalati átszervezéseket, illetve átalakulásokat, valamint a cégek veszteségességének okait is.

Ugyanakkor hiába kérelmezték többen a kapcsolt ügyletek hatósági árazását az utóbbi időben, és hiába azonosítható, hogy milyen területeket vizsgál kiemelten a NAV, az adókülönbözet – a 2011. évi visszaesést követően – jelentősen növekedett a 2010. évi adatokhoz viszonyítva. Tavaly összesen 49 milliárd 712 millió forint volt a kapcsolt vállalkozásoknál feltárt nettó adókülönbözet, 2012-ben 43 milliárd 846 millió, 2011-ben pedig 25 milliárd 160 millió forint.

Mi az a szokásos piaci ár megállapítási eljárás, és mennyibe kerül?

A szokásos piaci ár megállapítási eljárást az adózó kérelmezheti az adóhatóságtól, amely határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásához használható módszert, valamint a szokásos piaci árat, ártartományt, amennyiben az meghatározható. A határozattal lefedett időszakban az adózónak nem kell transzferár-dokumentációt készítenie az adott ügyletre. Az adóhatóság a határozatot legalább három, legfeljebb öt évre adja ki, amelyet egy alkalommal három évre meg lehet hosszabbítani. Az eljárás díja két tényezőtől függ: szükség van-e a szokásos piaci ár meghatározásához külföldi adóhatóság bevonására, illetve hogy milyen módszerekkel állapítható meg az ár. Ha az eljárásban csak a magyar adóhatóság vesz részt, a díj legalább 500 ezer forint és legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci árat az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerével meg lehet állapítani; legalább 2 millió forint és legfeljebb 7 millió forint a díj akkor, ha a szokásos piaci ár a három hagyományos módszertől eltérő módszer alapján állapítható meg. Amennyiben pedig külföldi adóhatóságot is be kell vonni, 3 milliótól 10 millió forintig terjedhet a kapcsolt ügylet hatósági árazásának költsége.

„Az adatokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy az adóhatóság a nemzetközi gyakorlattal összhangban kiemelt figyelemmel vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat, így a jövőben várhatóan tovább emelkedik a szokásos piaci ár előzetes megállapítására benyújtott kérelmek száma, még ha nagyságrendi növekedésre nem is számíthatunk” – jegyezte meg a Király Péter, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. transzferár üzletágának vezetője.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt cégek minősítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Kölcsönkövetelés leírása, ha az adós elhunyt

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink