Stabilcoin, bitcoin: a kriptovaluták számviteli és adózási kérdései

  • adozona.hu

A kriptovaluták számviteli és adózási értelmezése nem egyszerű feladat, sok kérdésben még a szakemberek között is vita van. A kriptoeszközökön belüli osztályoknál, ha lehet még nagyobb a bizonytalanság. Miként kell/lehet könyvelni, nyilvántartani az adott fizetőeszközt? Kriptovalutákkal kapcsolatos olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: „stabilcoinok” számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiat valutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy vállalkozás (kft.) egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether EUR-t vásárolna és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Kérdésem az, hogy az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget/veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen nehezet kérdezett, mert a kriptoeszközök kezelésére még nincs kialakult jogértelmezés, a különböző kriptoeszközök osztályokon belül pedig végképpen nincsenek kidolgozva az elszámolás részletei, ezért csak a saját szakmai véleményemet tudom összefoglalni.

Kezdjük azzal, ami van! A kirptoeszköz nem igazán pénz, értékpapír, dolog vagy követelés, bár mindegyik esetben rendelkezik a jelentős tulajdonságok egy részével. Az egyetlen magyar jogalkotói értelmezés társaságok vonatkozásában a NAV 2017, illetve utána kiadott néhány állásfoglalása, amely szerint a vásárolt bitcoint egyéb követelésként, a bányászat révén szerzett bitcoint térítés nélkül átvett követelésként kell nyilvántartani.

Az IFRIC (International Financial Stadards, Interpetation Committee) 2019 júniusában állásfoglalást bocsátott ki, amely szerint a kriptoeszközöknek azokat az eszközöket tekinti, amelyek:
      (i) digitálisan léteznek egy digitális osztott főkönyvben történő nyilvántartás által, amely kriptográfiával biztosítja az adatok védelmét;
      (ii) nem egy központi szervezet bocsátotta ki; és
      (iii) nem tekinthető szerződésnek a kriptoeszköz tulajdonosa és egy másik fél között.

Az IFRIC állásfoglalás szerint a kriptoeszköz tulajdonosának a kriptoeszközt vagy a készletek, vagy az immateriális javak között kell nyilvántartani. A nemzetközi állásfoglalás alapján tehát a NAV iránymutatása nem látszik alátámasztottnak.

A magyar számviteli törvény a követelést teljesített szerződésből eredő, pénzben kifejezett fizetési ígérvényként definiálja. A vevői követeléseknél a definícióba beletartozik a pénzben történő kifejezés, amely kriptoeszköz esetén nem áll meg. Az egyéb követelés definíciója is visszahivatkozik a követelések általános meghatározására, tehát a szerződéses megállapodás és a pénzben kifejezettség véleményem szerint az egyéb követeléseknél is követelmény. Ezért úgy gondolom, hogy a számviteli törvény alapján sem teljesen megalapozott a kriptoeszköz egyéb követelésként történő nyilvántartása. Gyakorlati nehézségként pedig felmerülhet a tartozásigazolás kérdése az év végén.

Amennyiben az adásvételi ügylet kriptoeszközben van kifejezve, akkor csere (barter) ügyletről beszélünk mivel a kriptoeszköz nem pénz vagy pénzügyi eszköz. A nemzetközi sztenderdek és a magyar számvitel sem ismerik el külön ügyletként a barter ügyletet (kivéve a pénzügyi instrumentum swap-ügyletet), arra úgy tekintenek, mintha az egyik fél eladta volna a terméket vagy szolgáltatást egy pénzben kifejezett értékért, és ugyanilyen értéken kriptoeszközt vásárolt volna a másik féltől. A kriptoeszköznek a barter ügyletben való részvétele szerintem azt támasztja alá, hogy az a vállalkozás készletei vagy befektetett eszközei között kerüljön a könyvekben kimutatásra.

A kriptoeszköz az értékpapír polgári jogi definíciójának (Ptk. 6:565. §) nem felel meg, mert eszerint az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszességként (dematerializált értékpapírként) a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 2022-től hatályos új 67/C §-a szerint a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül, vagyis a jogalkotó a kritptoeszközt tartalmát tekintve az értékpapírokhoz tartja hasonlatosnak. Az szja-törvény alkalmazásában kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

A kriptoeszköz számviteli elszámolása fogja meghatározni a lehetséges társasági adó következményeket. Követelés tartása esetén értékvesztést kellhet elszámolni, és ez az értékvesztés adóalap-növelő tétel [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 8.§ (1) gy)]. Természetesen, ha az értékvesztés visszaírásra kerül, akkor az adóalap-csökkentő tétel lesz. A követelések értékvesztésének adóalap-növelő tételként történő elszámolása alól a legfontosabb kivételt a kétes követelésekre elszámolni engedett adóalap-csökkentő tétel képviseli, azonban mivel a kriptoeszköznek nincs lejárata, ezért azzal kapcsolatban a követelés kétessé válása, elévülése véleményem szerint nem értelmezhető. A Tao. törvény csak a követelések értékvesztését rendeli visszatenni az adóalapba, a készletekre elszámolt értékvesztések nem növelik az adóalapot, kivéve, ha a társasági adó törvény másként rendelkezik.

Év végi átértékelés csak a devizás eszközök tekintetében merülhet fel. Devizaeszkönek minősül a valutakészlet, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, a kriptoeszköz pedig általában nem ilyen.

Egy cégnek az értékesítésből származó árbevétele alapszabályként mindig társaságiadó-köteles. Az adóalap meghatározása eltérhet attól függően, hogy a kriptoeszközt a társaság követelésként vagy készletként tartotta nyilván. Készlet értékesítésekor az értékesített készlet a számviteli politika szerint meghatározott értéken (egyedi beszerzési érték, FIFO stb.) kerül kivezetésre. Vagyis a készletértékelés módszere hatást gyakorol a társaságiadó-kötelezettség nagyságára (amely persze hosszú távon kiegyenlítődik). Az egyéb követelés értékesítésekor a beszerzési áron kívül a nyilvántartott értékvesztés is csökkenti az adóalapot (Tao. törvény 7. § n).

A vásárolt készlet értékesítése az értékesítés nettó árbevételként kerül kimutatásra, ezért benne lesz a helyi iparűzési adó alapjában is. Ezzel szemben a követelésként elszámolt kriptoeszköz értékesítése az egyéb bevételek között kerül kimutatásra, amely nem tartozik bele a helyi iparűzési adó alapjába.

A bitcoinnal történő fizetést az EUB (C-264/14 ügy) egyértelműen áfamentes ügyletnek ítélte meg.

Biztosan vannak még olyan adózási szabályok, amelyek számításba jöhetnek egy adott ügylet esetén, én most csak a legfontosabb általános szabályokat igyekeztem bemutatni, amelyek kritoeszközökre alkalmazhatóak. Mindezzel együtt nem győzöm hangsúlyozni, hogy a fentiek a kizárólag a személyes szakmai véleményemet tükrözik, egységes szabályrendszer még nem alakult ki, ezért feltétlenül javaslom állásfoglalás kérését annak érdekében, hogy a társaság a jövőbeni adókockázatát minimalizálja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Értékpapírszámla jutalékból

Nagy Norbert

adószakértő

Gyes mellett egyéni vállalkozó

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs