Sérelemdíj, bánatpénz, kötbér

Megosztás Tetszik

Milyen késedelem, mulasztás, illetve szerződésszegés idézhet elő sérelemdíjat, bánatpénzt, kötbért? Ismertetjük a jogi személyek közötti egyes károkozások kártalanítási lehetőségeit.

Tudni kell, hogy a személyiségi jogok megsértésért kétféle kár állhat be. Történhet egy vagyoni kár, mely például az, hogy egy jogi személy elesik számos megrendeléstől és így pénzösszegben mérhető kára keletkezik. A korábban említett cikkre visszahivatkozva azt lehet kijelenteni, hogy ez teljes mértékben kimeríti a kártérítés fogalmát, mivel az jogellenesen történt, és a jogellenes magatartással elkövetett károkozás esetén kártérítéssel kell „fizetni”.

A sértett jogi személynek azonban nem csak vagyoni, hanem nem vagyoni kára is keletkezhet, amelynél a sértett, sérelmet szenvedett fél sérelemdíjra jogosult. A sérelemdíj nem automatikusan jár, hanem azt bíróság állapítja meg egy összegben, feltéve, hogy a károkozó nem menti ki magát. Ugyanis, ahogy a károkozásnál van lehetőség kimentésre, úgy a sérelemnél is, ha a károkozó bizonyítja, hogy az ő általa elkövetett magatartás nem okozott sérelmet a másik félnél. Ennek a lényege az, hogy ha a kimentés során a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a sérelem csekély mértékű, akkor sérelemdíj megállapítására nincs lehetőség. Tehát csekély mértékű sérelemdíjat a bíróság nem állapít meg.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük a bánatpénz és a kötbér jellemzőit, szabályait!