adozona.hu
Kártérítés vagy kártalanítás: különbségek a Ptk. és az áfatörvény alapján
//adozona.hu/afa/Karterites_es_kartalanitas_kulonbsegek_a_Pt_LFRX8K
Kártérítés vagy kártalanítás: különbségek a Ptk. és az áfatörvény alapján
A gazdasági/üzleti életben gyakran előforduló jelenség az, hogy – például – a vevő és az eladó, a megbízó és a megbízott, a bérbeadó és a bérlő közötti jogviszonyban a felek nem úgy teljesítenek, ahogy a közöttük fennálló megállapodás alapján kellene. Ebből a nem rendeltetésszerű teljesítésből adódóan valamelyik félnek kára keletkezik, amit a polgári törvénykönyv is ismer és szabályoz a kártérítés és a kártalanítás jogintézményével.
Ha valamely személyben vagy az adott személynek a vagyonában hátrány keletkezik annak eredményeképpen, hogy a másik fél nem az elvárható magatartást tanúsította az adott helyzetben, azt kárnak nevezzük. A kár jellemzően három részből áll: magának a kárnak a tényleges értéke, a kár megszüntetéséhez szükséges járulékos költségek és a kár következtében elmaradt haszon értéke.
A kártérítés és a kártalanítás fogalmának elhatárolása további magyarázatra szorul. A polgári törvénykönyv 2:53. § kimondja, hogy a kártérítés alapvető jellemzője, hogy a kárt okozó fél jogellenesen jár el, és ezért köteles a kárt elszenvedő félnek a kárral kapcsolatos költségeit megtéríteni, azaz kártérítést fizetni.
Kártérítés jellemzően (nem minden esetben) szerződésszegéshez kapcsolódik. A polgári törvénykönyv alapján megállapítható, hogy több feltételnek kell egyszerre teljesülnie, hogy a kártérítés követelhető legyen: a szerződésszegésnek meg kell valósulnia, továbbá a szerződésszegésből fakadóan a másik félnek kára kell, hogy keletkezzen, amelyeknek ok-okozati összefüggésben kell állniuk egymással, végül pedig ne legyen olyan körülmény a kárt okozónál, amely alapján a károkozást kimentheti.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a két jogintézmény elhatárolására és áfabeli kezelésére vonatkozó előírásokat!
Hozzászólások (0)