További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sargentini-jelentés: elhajtották az osztrákokat az EU Tanács jogászai

  • MTI

Elutasította az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata Hans-Christian Strache osztrák alkancellár kezdeményezését, hogy foglaljon állást az Európai Parlament által múlt szerdán elfogadott, a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentés érvényességével kapcsolatban.

A jogi szolgálat erről szóló állásfoglalását, amelyet eljuttattak az EU soros, osztrák elnökségéhez, az APA osztrák hírügynökség ismerteti.

"Nem képezi részét az Európai Unió Tanácsa gyakorlatának, hogy – amennyiben a testület elé terjesztenék az ügyet – más intézmények eljárásait vizsgálja abból a szempontból, hogy betartották-e saját eljárási szabályaikat" – idézi az APA a jogi szolgálat közleményét, amelyben leszögezték azt is: nem fér kétség ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek joga van javasolni az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását. Nem tartozik az Európai Unió Tanácsára annak vizsgálata, hogy az EP miként döntött így – fogalmazott az APA szerint a jogi szolgálat.

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, aki az osztrák kormánykoalíció kisebbik pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a vezetője is – vasárnap ismételten megkérdőjelezte a Sargentini-jelentés érvényességét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményét.

A 7. cikk szerinti eljárás további menetéről ma az Európai Bizottság egyik szóvivője az APA szerint azt mondta, az Európai Unió Tanácsa majd csak akkor foglalkozik Magyarország ügyével, ha megkapja az Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak erre vonatkozó levelét. Ez eddig nem történt meg – tette hozzá.

A Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást elindító döntést múlt hét szerdán 448 EP-képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 képviselő tartózkodott. Az uniós szerződések értelmében az összes EP-képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára van szükség az indítvány elfogadásához, az EP jogértelmezése szerint viszont csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. Ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett az EP nem tudja elfogadni a jelentést, a tartózkodások nélkül viszont igen.

Az uniós szerződés értelmében – ha a parlament elfogadta a határozatot – az eljárás következő szakaszában az uniós tanácsnak kell foglalkoznia a kérdéssel, és meg kell állapítania, hogy valóban fennáll-e Magyarországon az uniós alapértékek súlyos megsértésének világos veszélye. Ehhez négyötödös többségre lenne szükség a tagállamok kormányait tömörítő testületben. Ezt megelőzően az érintett államot mindenképpen meghallgatják az ügyben, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X