Nőni kezdett a bankok feketelistája

Megosztás Tetszik

Hosszú évek óta tartó rövidülés után márciusban nőni kezdett a KHR-ben nyilvántartott lakossági mulasztások száma. Összesen 517 ezer aktív mulasztást tartanak már nyilván, 5 ezerrel többet, mint februárban – írja a Bank360.hu.

Ismét nő a lakossági mulasztások száma a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR). A BISZ Zrt. által kezelt nyilvántartás szerint márciusban 718 ezer mulasztást tartottak nyilván, ebből 517 ezer volt az aktív és 201 ezer a megszűnt mulasztás. A banki feketelistára azok az adósok kerülnek fel, akiknek a havi minimálbért meghaladó – ez most 290 800 forint –, és legalább 90 napja folyamatosan tartó lejárt tartozásuk van a bankoknál, lízingcégeknél vagy más pénzügyi vállalkozásoknál. Fontos, hogy ennek a két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.

Ez azt is jelenti egyúttal, hogy ha valakinek van például egy 50 ezer forintos törlesztőrészletű hitele, amit egyáltalán nem fizet, akkor 9 hónapba is beletelhet, mire felkerül a listára. Ha időnként fizet valamennyit, és visszacsúszik a tartozás a minimálbér összege alá, akkor lenullázódik a számláló. Csak akkor indul újra a 90 nap, amikor ismét átlépi a limitet. Így akár egy évbe vagy még több időbe telhet, mire a negatív adóslistán találja magát egy rendszertelenül törlesztő ügyfél.

Évek óta nem fordult elő ilyen

A most márciusi növekedés azért aggasztó, mert évek óta nem fordult elő ilyen, hogy nőtt a feketelista hossza. A BISZ honlapján jelenleg 2020-ig vannak fent visszamenőleg adatok, azóta folyamatosan csökkent a rossz lakossági adósok száma Magyarországon. Az idén februárban volt a mélyponton, akkor 512 ezer aktív mulasztást és 202 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván. A megszűnt mulasztások (más néven passzív KHR vagy passzív BAR) között azokat a hitelszerződéseket tartják nyilván, amelyeknél az adós már rendezte a lejárt tartozását, de még nem telt le az egyéves türelmi idő. Amikor az letelik, leveszik az adóst a negatív listáról.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból már sejteni lehetett, hogy a folyamatosan javuló trend hamarosan véget ér, és a negatív adóslista ismét hosszabbodni fog. A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek állománya ugyanis bizonyos hiteltípusoknál emelkedni kezdett. A személyi hiteleknél 2024 első negyedévében volt a csúcson, akkor a nettó állomány meghaladta a 16,5 milliárd forintot. Ez akár 8–10 ezer szerződést is jelenthetett.

A folyószámla- és kártyahiteleknél tavaly félévkor volt csúcson a 90 napon túl késő állomány, 9,7 milliárd forint volt ez a volumen. Ezeket a hiteleket folyamatosan fizetik vissza az adósok a jövedelmükből, lejárttá jellemzően csak akkor válnak, ha az adós túllépi a hitelkeretét, mert nem tud már eleget törleszteni. Ilyenkor a bankok felmondhatják a folyószámlahitel-szerződést, ami által azonnal lejárttá válik a tartozás.

A hitelkiváltás segíthet néhány esetben

A nehéz helyzetbe került adósokon segíthet, ha a bankhoz vagy a hitelező céghez fordulnak, és kérik a hitelük átstrukturálását. Így kialkudhatnak alacsonyabb törlesztőrészleteket, és a negatív KHR-re kerülést is elkerülhetik vagy késleltethetik. Személyi hiteleknél, lakáshiteleknél ez a megoldás segíthet.

Folyószámlahitel-, hitelkártyatartozás esetén jó megoldás lehet még a személyi hitel, amelynek segítségével ismét pluszba kerülhet a hosszú ideje mínuszban lévő bankszámla. A személyi hitel kamata alacsonyabb, mint a folyószámlahiteleké, emiatt könnyebb lehet törleszteni. Azok a családok, amelyek jogosultak kedvezményes hitelre, megpróbálhatják a nyomasztó adósságot ezekből rendezni. A munkáshitelt például többen is felhasználták már hitelkiváltásra – olvasható a Bank360.hu-n.